Remény a vitiligóban szenvedőknek
A Dermavant Sciences fázis II klinikai vizsgálatában a vitiligo kezelésére szánt cerdulatinibet értékelik, ez lehet az első készítmény, melyet a bőrbetegség kezelésére engedélyeznek.
A Roivant Sciences leányvállalata, a Dermavant Sciences december 3-án jelentette be fázis II klinikai vizsgálatának megkezdését, melynek célja a cerdulatinib biztonságosságának és tolerálhatóságának vizsgálata a lokális pigmenthiányt okozó vitiligo bőrbetegség kezelésében. Jelenleg nem rendelkezünk a vitiligo kezelésére engedélyezett készítménnyel, így a cerdulatinib világelső lehet ezen a piacon.
A vizsgálati hatóanyagról (cerdulatinib)
A cerdulatinib egy kis molekulasúlyú Syk/JAK-kináz-gátló, amelyet eredetileg hematológiai malignitások kezelésére fejlesztett ki a Portola Pharmaceuticals, majd 2016-ban a hatóanyag jogai a Dermavanthoz kerültek. Az FDA 2018 szeptemberében a perifériás T-sejtes limfóma (PTCL, peripheral T-cell lymphoma) indikációban ritka betegségek gyógyszere (orphan drug) minősítést adott a készítménynek, és a hatóanyag a 2019 júniusában nyilvánosságra hozott információk szerint jól szerepelt a follikuláris limfóma kezelését célzó fázis IIa klinikai vizsgálatban.
A hatóanyag újdonsága, hogy egyszerre két jelátviteli útvonalat gátol:
A Syk (spleen tyrosine kinase, lép tirozin kináz) a legtöbb immunreceptor jelátviteli útjának nélkülözhetetlen eleme, például elengedhetetlen a B-sejtek CpG-indukált funkcióinak kiváltásához, mivel a Syk inhibitor szignifikánsan és dózis-függő módon csökkenti a B-sejtek CpG-indukált proliferációját, valamint citokin- és ellenanyag-termelését. Ezen felül a Syk aktivációja nélkülözhetetlen a CpG-motívumban gazdag oligonukleotidok TLR9-tartalmú endoszómákba szállításához, valamint a TLR9 expresszió hatékony indukálásához, és így a TLR9-által kiváltott hatékony B-sejt aktivációhoz.
A JAK jellegzetessége, hogy a kinázdomén mellett tartalmaz egy pszeudokináz-domént is – éppen ezért nevezték el a kétarcú római isten nyomán Janus-kináznak. A JAK-gátlók (jakinibek) a JAK enzimek foszforilációs aktivitását gátolják, mivel a foszforilációhoz használt ATP-kötődési helyükhöz kapcsolódva kompetitív módon megakadályozzák az ATP-kötést. Az első generációs jakinibek (tofacitinib, baricitinib, ruxolitinib, oclacitinib) többféle JAK-ot gátolnak (JAK1, JAK2, JAK3), különböző erősséggel, ami dózislimitáló mellékhatásokat eredményezett. A cerdulatinib a jelenleg vizsgált hatóanyagok közül az egyik, ha nem a legalacsonyabb, nanomolos tartományú IC50 értékekkel rendelkezik TYK2, JAK1, JAK2, JAK3, FMS és SYK ellen. (Az IC50 érték az 50%-os gátláshoz tartozó inhibitor koncentrációt adja meg, minél kisebb, annál potensebbnek tekinthető a hatóanyag).
A klinikai vizsgálatról
A decemberben indított fázis II klinikai vizsgálat (NCT04103060, Safety and Tolerability Study of Cerdulatinib Gel, 0.37% in Adults With Vitiligo) egy randomizált, kettős-vak, multicentrikus, placebo-kontrollos vizsgálat, amelybe 30 vitiligóban szenvedő felnőtt beteget vontak be. A 0,37% cerdulatinib hatóanyagot tartalmazó gélt a vizsgálatban részt vevő 18-70 év közötti betegek naponta kétszer, hat héten keresztül alkalmazzák majd, az elsődleges végpont pedig a topikálisan alkalmazott kezelés biztonságossága és tolerálhatósága lesz, amelyeket a lokálisan és szisztémásan jelentkező nemkívánatos események súlyossága, gyakorisága és időtartama, a vitális paraméterek, a laboratóriumi értékek változása, valamint a lokális tolerálhatósági skálán (LTS, local tolerability scale) mért pontszámok alapján határoznak meg.
A vitiligóról
A vitiligo egy krónikus, jelenleg gyógyíthatatlan, nem fertőző, a természetes bőrszín elvesztésével, fehér foltok megjelenésével jelentkező bőrbetegség vagy inkább állapot, mely a test egyéb részeit, így a hajat, a szemeket és a szájüreget is érintheti. Magyarországon 100-200 ezer, az Egyesült Államokban 2,4 millió embert érint valamilyen formában, nőknél gyakrabban fordul elő, és a betegek 70-80%-ánál már 30 éves életkor előtt kialakul. A fehérfoltos pigmenthiány általában az arcon és/vagy a kézfejen jelentkezik. Az érintett bőrfelület szerint az alábbi típusokat különböztetjük meg:
- fokális – a test néhány pontján jelentkező fehér folt
- szegmentális – nagyobb részen jelentkező foltos festékhiány
- generalizált – a test nagy részén jelentkező, sokszor szimmetrikusan több testtájra is kiterjedő foltok.
A fehérfolt-betegség néven is ismert elváltozás 30 százalékban genetikai adottság. A családi halmozódás megfigyelhető, általában ha a szülőnél vitiligo jelentkezik, akkor 30% az esély, hogy gyermekénél is kialakul. A mai álláspont szerint a vitiligo hátterében autoimmun betegség feltételezhető, melyben a szervezet saját védekező rendszere pusztítja el a melanocitákat. Vannak olyan betegségek, melyek bőrtünetei nagyon hasonlítanak a vitiligóhoz, ilyenek például a gyulladásból visszamaradt fehér foltok, vagy a pikkelysömör plakkjai mögött található bőrfelület, de egyes gyógyszerek és kenőcsök is okozhatnak fehér foltokat a bőrön. Mivel több betegség és gyógyszeres kezelés velejárója is lehet fehér foltos bőrelváltozás, így nagyon fontos a szakorvos által végzett differenciáldiagnosztika. Mindenre kiterjedő kórtörténet felállítása (traumák, kezelések, stressz felmérése), és a fizikális vizsgálat után (a testszőrzet megfigyelése) állítható fel a pontos diagnózis. Kialakulhat autoimmun betegség mellett, de igen gyakran más társbetegség is kapcsolódhat hozzá (például cukorbetegség, Addison-kór, vészes vérszegénység), ezért vitiligo esetén érdemes társbetegségek után is kutatni. Az elváltozás sokszor minden előzetes jel nélkül egy hosszabb stagnáló időszak után kezd terjedni, ami feltételezi a máj és epe utak terheltségének kritikus szintjét. Megfigyelték, hogy a vitiligós, pszoriázisos és ekcémás bőrelváltozások esetében a betegnek emésztési-, epe- valamint a vérképző szervi problémái lehetnek. A panaszt nem okozó betegség tünetei esztétikailag rendkívül zavaróak és komoly lelki megterhelést is jelenthetnek, ezért kezelésére mindenképp kísérletet kell tenni. A vitiligo jelentősen megnehezíti a közösségbe való beilleszkedést, munkavállalást, így a megértő családi háttér, illetve szakember felkeresése nagyon fontos.
A vitiligo kezelése
A vitiligo kuratív módon nem kezelhető, a rendelkezésre álló kezelések csak a tüneteket fedik el, vagy súlyos mellékhatások kockázata mellett alkalmazhatók. A kezdeti időszakban sok esetben fényvédők, korrektor használata elegendő. Ha rosszabbodik az állapot, vagy nagyon nagy kiterjedésű a pigmenthiány, szakorvoshoz kell fordulni. Sokszor a kezelés hosszadalmas és több hatóanyagot is ki kell próbálni, amíg a tünetek kicsit csökkenek.
Szteroidterápia – hatására repigmentációra van remény, de a kezelés legalább 3 hónapig tart és sokszor D vitamin kiegészítő kezelést alkalmaznak. A kezelés alatt számolni kell a szteroid mellékhatásaival.
Immunmoduláns készítmények – szintén helyileg alkalmazzák, kevesebb, de igen komoly mellékhatásokkal (limfómák, egyéb daganatos betegségek) járhatnak.
PUVA-kezelés és UV-B kezelés – fotokemoterápiás kezelések. amelyek csak kisfokú pigmenthiánynál hatékonyak.
Depigmentáció – ha a bőrfestékhiány nagy felületet érint, akkor a nem érintett területeken melanint lebontó hatóanyagokat alkalmaznak.
Társadalmi elfogadottság, a betegek helyzete
Az utóbbi években felerősödtek azok a mozgalmak, amelyek a vitiligo társadalmi elfogadottságát erősítik, és a „Szerintem te így is szép vagy”, illetve az „Én így vagyok szép” üzenetet próbálják átadni, népszerűsíteni mind a betegek, mind környezetük számára. A vitiligo világnapot is kapott (június 25.), Magyarországon pedig több mint tíz éve működik betegközösség Vitiligo Hungary Közösség néven. A szervezet nemzetközi társközösségekhez kapcsolódik, rendezvényeket szervez, fényvédelmi és sminktanácsokat nyújt, „Folt a foltját” társkereső szolgáltatást működtet, és beszámolt az új kutatási eredményekről is. Hivatalos hazai nagykövete is van: Széles Adrienn modell, de az utóbbi időben világszerte számos vitiligóban szenvedő modell tűnt fel a kifutókon. Közülük a leghíresebb talán az afroamerikai származású Winnie Harlow, akin a bőr sötét alapszíne miatt még feltűnőbben jelentkeznek a fehér foltok. Egyikük sem született pigmenthiánnyal, mindkettőjüknél 4-5 éves korukban jelent meg a betegség.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Safety and Tolerability Study of Cerdulatinib Gel, 0.37% in Adults With Vitiligo
