hirdetés

Szisztémás lupus erythematosus

A szisztémás lupus erythematosus – röviden: lupus (ejtsd: lupusz) vagy SLE – idült gyulladásos megbetegedés. Különböző szerveket érinthet; enyhe, középsúlyos és súlyos formák egyaránt előfordulnak. Az SLE két fő típusa a bőrre korlátozódó diszkoid lupus és a szisztémás lupus, mely a bőrön és az ízületeken kívül a belső szerveket is megbetegítheti. Betegtájékozta­tónkban az utóbbi típussal foglalkozunk.

hirdetés

MI OKOZZA A LUPUST?

A betegség az autoimmun kórképek közé tartozik. Azért alakul ki, mert a szervezet immunrendszere – melynek feladata nor­mális körülmények között a fertőzésekkel szembeni védelem – a saját ép sejteket idegenként ismeri fel, és azokkal szemben immunreakciót indít. Ez különféle, akár a működésképtelenségig fokozódó szervi károsodásokhoz vezet.

A betegséget elindító mechanizmust pontosan nem ismerjük, de kialakulásá­ban szerepet játszhatnak fertőzések, egyes gyógyszerek és a napfény hatása. A lupus létrejöttében hormonok is közrehatnak, ta­lán ezért jóval gyakoribb a betegség nőknél, mint férfiaknál. A betegség átlagosan ezer­ből egy embert érint, és a betegek között nagyjából hatszor annyian vannak nők, mint férfiak. Az első tünetek leggyakrabban 20 és 50 éves kor között jelentkeznek, de gyakor­latilag bármilyen életkorban felléphetnek, még gyermek- vagy serdülőkorban is.

A lupus kialakulásában örökletes ténye­zők is szerepet játszhatnak, de az a tény, hogy az érintett családok gyermekeinek csak kb. 3%-ánál alakul ki a betegség, azt mutatja, hogy az öröklődés szerepe nem elsődleges. Egypetéjű ikreknél az ikerpár egyik tagjának betegsége esetén 25% kö­rüli valószínűséggel jelentkezik a kórkép az ikerpár másik tagjánál.

 

LUPUSRA UTALÓ TÜNETEK 

A betegség első tünetei között sokszor egy sincs, ami már a betegség kezdetén a he­lyes irányba terelné az orvos figyelmét. A betegek sokszor éveken át többféle szak­rendelést is megjárnak, mire megszületik a helyes diagnózis.

Előfordulhat elhúzódó vagy visszatérő lázas állapot, általános gyengeségérzés, fáradékonyság, testsúlycsökkenés, vér­rögképződés, hajhullás. Nem ritka a gyo­morégés, gyomortáji fájdalom, a kéz és láb ujjainak keringési zavara az ujjak el­fehéredésével és érzéketlenné válásával. Fogamzóképes korú nőknél nem kivételes ritkaság, hogy az ismeretlen eredetűnek tűnő vetélés hátterében fel nem ismert lupus áll. A következő tünetek azonban már erre a betegségre kell hogy tereljék a gyanút.

Bőrkiütések. Jellegzetes az arcon szimmetrikusan megjelenő, pillangó alakú, vöröses színű bőrkiütés, mely enyhén elő­emelkedő, kerek vagy ovális, ún. diszkoid foltokból tevődik össze. Hasonló bőrelvál­tozások jelenhetnek meg máshol, a bőrfel­szín napfénynek kitett területein is.

Szájüregi fekélyek. A száj-és orrnyál­kahártyán kifekélyesedések jelenhetnek meg, melyek általában néhány napig áll­nak fenn, de akár egy hónapon túl is jelen lehetnek.

Ízületi gyulladás. Két vagy több ízü­let néhány héten keresztül duzzadttá, nyomásérzékennyé és fájdalmassá válhat, mozgástartománya beszűkülhet.

Belszervi érintettség. A tüdőt, a mell­hártyát vagy a szívet érintő gyulladás kö­vetkeztében mellkasi fájdalom léphet fel, főként mély belégzéskor. A vesék érintett­sége esetén vér vagy fehérje jelenhet meg a vizeletben, és a vesefunkciót jelző labora­ tóriumi paraméterek túl magasak vagy túl alacsonyak lehetnek.

Idegrendszeri tünetek. Az idegrend­szer érintettsége esetén görcsrohamok, szélütés vagy mentális problémák fordul­hatnak elő.

Laboratóriumi eltérések. A laborató­riumi paraméterek kórossá válhatnak, pl. a fehérvérsejtek vagy a vérlemezkék száma csökken. A specifikus immunológiai vizs­gálatok is eltéréseket jelezhetnek (lásd később).

 

A LUPUS KIVIZSGÁLÁSA 

Ha a kórelőzményi adatok és a tünetek alapján felmerül a lupus gyanúja, az orvos speciális immunológiai teszteket végeztet. Az esetek egy részében ún. antinukleáris antitest (ANA) jelenléte mutatható ki a vérben. (Az antitestek kisméretű fehér­jék, melyeket az immunrendszer termel a szervezet védelmére.) Lupusos betegek­nél gyakran kimutatható még az ún. kettős szálú DNS-sel szembeni antitest, de egyéb antitestek is társulhatnak a betegséggel (pl. anti-Smith, antifoszfolipid antitestek). A fel­sorolt antitestek azonban nem feltétlenül jelzik a betegség meglétét, esetenként egészséges embereknél is előfordulhat­nak. Akkor áll fenn a lupus alapos gyanúja, ha a típusos tünetek mellett magas kon­centrációban mutathatók ki a betegségre specifikus antitestek.

A klinikai kép függvényében az orvos egyéb vizsgálatokat is szükségesnek tart­hat, pl. mellkasi röntgenfelvételt, kardioló­giai vizsgálatot, vesefunkciós teszteket, az egyéb belső szervek állapotának felméré­sére alkalmas vizsgálatokat.

A lupus klinikai képére jellemző, hogy súlyosabb tünetekkel kísért, aktívabb periódusok (relapszusok) enyhébb tü­netekkel járó, nyugodtabb időszakokkal (remissziókkal) váltakozva hullámzó lefo­lyásúvá teszik a betegséget. A diagnózis felállítását követően élethosszig tartó rendszeres orvosi kontrollra van szükség, melynek célja a betegség súlyosbodására, illetve a szervi károsodásokra utaló jelek korai felismerése.

 

LEHETŐSÉGEK A LUPUS KEZELÉSÉRE

Jelenleg nem áll rendelkezésünkre olyan gyógymód, mellyel a betegség véglege­sen gyógyítható lenne. Vannak azonban gyógyszerek, melyekkel a tünetek enyhít­hetők, a betegség progressziója lassítha­tó, így hosszabb távon is jó életminőség biztosítható a betegek számára. Jelenleg is folynak gyógyszerkutatások a lupus kezelé­sére, több új szer már a klinikai kipróbálás szakaszában van.

A lupus kezelésében jelenleg használt gyógyszerek, gyógyszercsoportok:

gyulladáscsökkentők (pl. ibuprofen),

hidroxi-klorokvin (a bőr-és ízületi problémák enyhítésére),

szteroidok (tabletta, injekció vagy helyi készítmények formájában),

biológiai terápia (újabb kezelési mód, mely a gyulladás egy adott pontján avatko­zik be a kórfolyamatba).

 

MIT TEHET A BETEG AZ ÁLLAPOTÁNAK JAVÍTÁSÁÉRT? 

A lupusos betegek többsége betegsége el­lenére is aktív, normális életet élhet. Ehhez azonban az szükséges, hogy gyógyszereit ne csak akkor szedje, amikor tüneteket észlel magán, hanem a remissziók idején is folytassa a gyógyszerszedést. A tünetmen­tes időszakokban a betegség nem eltűnik, hanem csupán kissé visszahúzódik, így a kezelést ilyenkor sem szabad abbahagyni. A jelenleg rendelkezésre álló gyógyszerek jó életminőséget és jó életkilátásokat biz­tosítanak. A betegség kb. tízéves fennállás után többnyire stabilizálódik: ha ez idő alatt nem alakultak ki súlyos problémák, akkor ezt követően már jóval kisebb ennek esélye.

Kérje családja és környezete segítsé­gét! Mint minden idült betegségben, SLE-ben is elengedhetetlen a családtagok és barátok támogatása annak elfogadásában, hogy bár a betegség jól kordában tartható, végigkíséri az életet, és lefolyása sokszor nem megjósolható.

Szedje a gyógyszereit rendszeresen, az orvosi utasítások szerint akkor is, ha a tü­netek átmenetileg remisszióban vannak, és teljesen egészségesnek érzi magát! Jelen­jen meg a kontrollvizsgálatokon, végeztes­se el az előírt teszteket!

Maradjon fizikailag aktív. A rendsze­res testmozgás elengedhetetlen az ízületek karbantartásához, segít megelőzni a szív­problémákat és a szélütést.

Kerülje a napfényt, mivel napfény ha­tására fellángolhatnak a lupusos bőrelvál­tozások, sőt egészében véve súlyosbodhat a betegség. A szabadban, napsütéses idő­ben viseljen hosszú ujjú felsőt, hosszúnad­rágot, kalapot vagy sapkát, használjon ma­gas faktorszámú napvédő készítményeket.

Táplálkozzék egészségesen, kiegyen­súlyozottan. Az egészséges étrend egyéb­ként is hozzájárul a jó általános állapot fenntartásához, lupusban pedig kiemelt jelentősége van, különösen bélrendszeri érintettség eseteiben.

A lupus kezelésében használt szteroidok és immungyengítő gyógyszerek fokoz­zák a fertőzések iránti fogékonyságot, ezért igyekezzék elkerülni a fertőzés veszélyével járó körülményeket (nagy tömeget, gyer­mekközösséget, igazolt fertőzésben szen­vedő személlyel való kontaktust stb.).

Mivel a lupus jelentős részben fiatal, fogamzóképes korú nők betegsége, nagy odafigyelést kíván a gyermekvállalás kér­dése. A családalapítási szándékát mindig vitassa meg előzetesen orvosával, mert a várandósgondozás szoros együttmű­ködést kíván a kezelőorvos és a szülész-nőgyógyász részéről, hogy a nem kívánt terhességi kimenetelek, szövődmények kockázata minimális legyen.

 

EZ A TÁJÉKOZTATÓ NEM HELYETTESÍTI AZ ORVOSI KEZELÉST. A BETEGEK SZÁMÁRA KÉSZÍTETT MÁSOLATOKTÓL ELTEKINTVE FELHASZNÁLÁSA CSAK A KIADÓ ÍRÁSOS HOZZÁJÁRULÁSA NYOMÁN ENGEDÉLYEZETT.

hirdetés

cimkék

Kapcsolódó fájlok

Cikk[261923] galéria
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.