hirdetés

„Titkos” fegyver a COVID ellen

Ha az újévi fogadalom a több mozgásról szólt, itt egy újabb ösztönző: a mozgás ugyanis segít a potenciálisan pusztító COVID-19 következmények: a kórházi kezelés és a halál elleni védelemben.

hirdetés

Egyre gyűlnek a bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy a fizikai aktivitás csökkentheti a súlyos COVID-betegség kockázatát. A CDC a bizonyítékok szisztematikus áttekintése alapján arról számolt be, hogy „a fizikai aktivitás a COVID-19-betegség miatti kórházi kezelések és halálozások számának csökkenését eredményezi, míg az inaktivitás növeli ezt a kockázatot”. Más kutatások a rendszeres fizikai aktivitást a fertőzés, a kórházi kezelés és a COVID okozta halálozás alacsonyabb kockázatával kapcsolták össze.

A Kaiser Permanente legfrissebb ilyen tanulmánya azt sugallja, hogy szinte bármilyen mennyiségű testmozgás csökkentheti a súlyos vagy halálos COVID kockázatát még a magas kockázatú betegek, például a magas vérnyomásban vagy szív- és érrendszeri betegségben szenvedők körében is.

A legjobb védelmet az irányelvek szerint javasolt heti 150 percnél (heti 5 napon át napi 30 perces) tempós séta esetén tapasztalták, de a legkisebb mértékű mozgás is hatékony. A CDC szerint ennek ellenére 4 amerikai felnőttből 1 nem végez semmilyen fizikai tevékenységet a munkáján kívül. Most azért hívják fel ismételten a testmozgás fontosságára a figyelmet, mert a fertőzöttek száma ismét emelkedik. Míg október második hetében körülbelül 265.000, addig a december 31. és január 6. közötti héten 470.000 fertőzöttek jelentettek, és átlagosan napi 6 000 ember került kórházba, a heti halálesetek száma pedig 2731 volt.

Természetesen továbbra is az oltás a legfontosabb fegyver a súlyos COVID-fertőzés elkerülése érdekében, de a mozgás mellett az egészséges életmód szerepét sem lehet elégszer hangsúlyozni.

A Kaiser-tanulmányban a kutatók 194.191 olyan felnőtt beteg egészségügyi adatait elemezték, akik 2020 januárja és 2021 májusa között kapták el a SARS-CoV-2 fertőzést. A betegek aktivitási szintjét egy, a Kaiser által 2009 óta használt önbeszámoló rendszer segítségével értékelték, amely két kérdést tartalmazott: "Átlagosan heti hány napon át végez mérsékelt vagy megerőltető testmozgást (például gyors sétát)?" és: "Átlagosan hány percet tölt el ezzel a mozgásformával?" Azokat vonták be a vizsgálatba, akik a fertőzést megelőző 2 évben a legalább három alkalommal küldtek be választ a kérdésekre. A kutatók azt találták, hogy minél aktívabb volt egy páciens, annál kevésbé valószínűen lett súlyos a fertőzése, illetve a kevésbé aktív betegek rosszabb kimenetelt mutattak. A legdrámaibb különbség az, hogy a COVID-19-betegség előtt tartósan inaktív (heti 10 percnél kevesebbet mozgó) felnőtteknél mutatkozott, ők megbetegedésükkor 91%-kal nagyobb valószínűséggel kerültek kórházba, és 291%-kal nagyobb valószínűséggel haltak meg a betegségben, mint az aktív betegek.

Mint minden tanulmánynak, ennek is voltak korlátai. Mivel azelőtt kezdődött, hogy elérhető lett volna a védőoltás, nem tudták felmérni, hogy a fizikai aktivitás javította-e a kimenetelt az oltottak körében. Nem vették figyelembe a testmozgás hatását az ismétlődő COVID-19 fertőzésben szenvedőkre. Ennek ellenére világosan látszik, hogy az inaktív embereknek mindenképp el kell kezdeniük mozogni, hogy elkerüljék a súlyos COVID-19-et.

A fitt állapot nem garancia

Fontos megjegyezni, hogy önmagában a testmozgás nem véd a súlyos fertőzéssel szemben, hisz még a gyakran és keményen edző sportolók között is előfordulhatnak súlyos megbetegedések és elhúzódó tünetek: légszomj, súlyos fáradtság és agyi köd. Fiatalabb sportolók közül 100 COVID-betegből egynél szívizomgyulladás alakul ki, ami szerencsére szinte mindig reverzibilis.

Mi a helyzet az edzéssel a COVID-fertőzés után?

Egy másik fontos megfigyelés, hogy bár a COVID-19 fertőzés előtti testmozgás jobb kimenetelt valószínűsít, a vírusfertőzés után nem szabad túl korán nekikezdeni a mozgásnak, függetlenül attól, hogy milyen a beteg edzettségi szintje, hisz a testmozgás valószínűleg súlyosbítja a COVID-tüneteket. Tehát fontos, hogy a  COVID-19-betegség után fokozatosan kezdjünk újra mozogni. A Journal of Science and Medicine in Sportban megjelent tanulmány (https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC9170595) azt sugallja, hogy a tünetmentes vagy csak minimális tüneteket mutató sportolók fokozatosan, 7-14 nap alatt térjenek vissza a COVID-betegség előtti edzési szokásaikhoz. "A már fennálló egészségügyi betegségek esetén ennél óvatosabb megközelítést kell alkalmazni" - mondja a tanulmány.

 

Forrás:

Rohm Young D., Sallis J.F., Baecker A. et al: Associations of Physical Inactivity and COVID-19 Outcomes Among Subgroups American Journal of Preventive Medicine, December 14, 2022 DOI:https://doi.org/10.1016/j.amepre.2022.10.007

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.