Több alkohol idős korban főleg a nők szívének árt
Enyhe alkoholfogyasztás, főleg a vörösbor ivása csökkenti a kardiovaszkuláris betegségek kialakulását. Egy új vizsgálat viszont az igazolja, hogy időskorban a több alkohol rontja a szívműködést, kiváltképp a nőkét.
Sok nemzetközi megfigyelés utal arra, hogy a rendszeres, étkezéssel kapcsolatos, kis mennyiségű alkoholfogyasztás, főleg a vörösbor ivása csökkenti az iszkémiás szívbetegség kifejlődésének esélyét: ezt jelzi a francia paradoxon vagy a mediterrán étrend Spanyolországban leírt szívvédő hatása.
Sok alkohol rendszeres fogyasztása viszont kardiológiai szempontból is igen veszélyes: az alkohol okozta szívizom-károsodás jól ismert kórkép, és azt is igazolták, hogy már mérsékelt szeszmennyiség is gyakoribb pitvarfibrillációt okoz, mint az absztinencia. Ugyanakkor számos tanulmány jelezte, hogy az alkohol sok hatását sajátos U alakú görbe írja le: a teljes szeszmentesség és a sok alkohol elfogyasztása ártalmas, a mérsékelt szeszivás viszont egészségügyi szempontból nem kedvezőtlen.
A Circulation, Cardiovascular Imaging legújabb számában megjelent tanulmány az ARIC vizsgálat alapadatait ismerteti. Az ARIC az „Atherosclerosis Risk In Communities” tudományos programra utal, melyben négy, átlagosan 4000 felnőttből álló amerikai közösség ateroszklerózis-kockázatát figyelik. Az összesen 15 762 résztvevő életkora 45–64 év volt a vizsgálat kezdetén. Folyamatosan igen részletes egészségügyi, életviteli, szociológiai megfigyelés történik.
Ebben az alvizsgálatban 4466 férfi és nő vett részt, átlagos életkoruk 76 év, 60%-uk volt nő. Kizártak mindenkit, aki korábban alkoholbetegnek minősült, vagy akinek valamilyen szívbillentyű-betegsége volt. A vizsgálat lényegében részletes echokardiográfiás mérésekből állt. A résztvevőket alkoholfogyasztásuktól függően négy csoportba osztották. Az első csoportba kerültek azok, akik szeszt sosem fogyasztottak. A többi csoport tagjai heti hét italnál kevesebbet, hetenként 7–14 italt, illetve heti 14 italnál többet ittak.
Az echokardiográfiás paraméterek szignifikánsan változtak az alkoholfogyasztástól függően. Mind a férfiak, mind a nők esetében a nagyobb alkoholdózis hatására a bal kamra diasztolés és szisztolés átmérője egyaránt növekedett, valamint szignifikánsan megnőtt a bal pitvari átmérő. A férfiak csoportjában több alkohol fogyasztása a bal kamra tömegének növekedésével is járt. Az előbbi változással a férfiaknál a bal kamrai telődési nyomás (E/E’ arány) és a trikuszpidális annulusz szisztolés csúcssebessége is megnőtt. A nőknél gyakrabban találták csökkent mértékűnek a bal kamrai ejekciós frakciót (p=0,002). Alexandra Gonçalves, a munkacsoport vezetője hangsúlyozta, hogy idős korban az alkoholfogyasztás növelése mind a férfiak, mind a nők csoportjában növeli a bal kamrai szisztolés és diasztolés átmérőt, ám a nőknél már az alkoholfogyasztás mérsékelt növekedése is rontja a szisztolés teljesítményt, föltehetően azért, mert bármilyen szeszfogyasztás mellett nagyobb eséllyel lép fel alkoholos kardiomiopátia.
Dr. Kihei Yoneyama és João Lima szerkesztőségi közleményben idézik azt a szakirodalmi adatot, hogy heti hét ital önmagában 17%-kal növeli a szívelégtelenség kockázatát. Említik azt a svéd vizsgálatot is, amelyben heti 21 ital a szívelégtelenség 12%-kal nagyobb kockázatával járt, míg mérsékelt szeszfogyasztás mellett (7–13 ital/hét) a szívelégtelenség veszélye csökkent.
Az enyhe vagy mérsékelt alkoholfogyasztás tehát a szívelégtelenség ritkább megjelenésével jár együtt, mint akár az absztinencia, akár a nagyfokú alkoholfogyasztás. Míg az utóbbi fokozza a bal kamra excentricitását, addig az absztinens idős férfiak és nők hajlamosabbak a bal kamra koncentrikus átépülésére (remodelling). Az általános népességben az idős nők szisztolés funkciója jobb, mint az idős férfiaké, ők azonban érzékenyebbek az alkohol kiváltotta kardiomiopátiára, mint a férfiak, ugyanakkor a nőkre jellemző fokozott torzió kompenzálhatja a koncentrikus átépülés bal kamrai ejekciós frakciót csökkentő hatását. A kis mennyiségű alkohol védő hatása az enyhe bal kamrai excentricitást okozó hatással függhet össze, de további kutatásokra van szükség annak megítéléséhez, milyen mechanizmussal befolyásolja az alkoholfogyasztás a szív geometriáját, a szisztolés funkciót és a szívelégtelenség kialakulását – állapítja meg a szerkesztőségi közlemény.
