Tudatzavarok
Úgy éljük mindennapjainkat, hogy tisztában vagyunk a bennünket körülvevő világgal: térben és időben orientáltak vagyunk. A megfelelő éberségi szint azt jelenti, hogy reagálunk a történésekre, tudjuk, hogy kik vagyunk, hol tartózkodunk, melyik évben járunk, hány óra van. Amikor tudati szintünk csökken, térbeli és időbeli orientációnk kisebb-nagyobb mértékű károsodást szenved. A tudatzavar azonnali orvosi segítséget igénylő sürgősségi állapot.
A tudati szint és az agyműködés
A tudati szint fenntartásáért felelős legfontosabb szervünk az agy. A megfelelő agyműködéshez elegendő oxigén és cukor (glükóz) szükséges. Az agy működését többféle anyag/szer befolyásolhatja, pozitív és negatív irányban egyaránt. A kávéban, csokoládéban és egyes üdítőitalokban lévő koffein pl. serkentőleg hat, míg a nyugtató hatású gyógyszerek és egyes fájdalomcsillapítók csökkentik a tudati szintet. Előfordulhat, hogy gyógyszer mellékhatásaként jelentkezik a tudati szint csökkenése, enyhébb-súlyosabb tudatzavar. Az agy sérülései és bizonyos betegségek ugyancsak járhatnak tudatzavarral.
Milyen tünetekkel jár a tudatzavar?
A tudatzavarnak különböző súlyossági fokozatai vannak, melyek egymást átfedő tünetekkel járhatnak, ezek sokszor csak mértékükben különböznek egymástól. Az alvás is megváltozott tudati szinttel járó állapot, ezt azonban nem soroljuk a tudatzavarok közé.
A tudatzavar jele lehet, ha a beteg nem tudja megtartani testének egyensúlyát, ennek következtében a járása megnehezül, nekimegy a környezetében lévő tárgyaknak és embereknek, illetve ismétlődően elesik.
A tudatzavar gyakori kísérőjelensége a szédülés: a beteg úgy érzi, hogy a világ elmozdul körülötte. A szédülésnek különböző típusai vannak, előfordulhat forgó jellegű szédülés, míg máskor a szédülés általános bizonytalanságérzésben vagy lebegésérzésben, esetleg részegséghez hasonló állapotban nyilvánul meg.
A tudatzavar szív-ér rendszeri tünetekkel is járhat, ilyen a szabálytalan és/vagy szapora szívműködés és a vérnyomásesés.
Az idegrendszer érintettségének jeleként előfordulhat általános gyengeségérzés vagy a test bizonyos részén (arc, végtagok stb.) körülírt gyengeségérzés, esetleg zsibbadás. Súlyosabb esetekben görcsrohamok is kialakulnak.
A legsúlyosabb esetekben a beteg elveszíti az eszméletét. Az eszméletvesztés mélysége és időtartama változó lehet, ennek megfelelően különböztetjük meg egymástól a tudatzavar formáit. Melyek ezek?
A tudatzavarok formái
Mélységük és súlyosságuk alapján a tudatzavar alábbi formáit különböztethetjük meg:
Zavartság. A zavartság a világos gondolkodásra való képesség hiánya, mely rossz döntések meghozatalához vezethet.
Dezorientáltság. A dezorientált beteg képtelen felmérni saját viszonyát a körülötte lévő élőlényekhez, tárgyakhoz és helyekhez, és időben sem tájékozott.
Delírium. Zavart és illogikus gondolkodást jelent, a deliráló beteg gyakran dezorientált. A külvilág ingereire adott érzelmi reakciók a félelem és a düh között igen tág határok között változhatnak.
Letargia. A letargiában lévő személy nem reagál a külső ingerekre, akár vészhelyzetben sem, pl. vihar idején.
Stupor. A stupor a tudatzavar még mélyebb formája, amikor a beteg már csak nagy nehézségek árán képes reagálni a külső ingerekre, kivéve a fájdalomingereket, melyekkel még kiváltható némi reakció. súlyosabb formája: a beteg már semmilyen külső ingerre, így fájdalomra sem reagál.
Mi okozhat tudatzavart?
A tudatzavar leggyakoribb oka valamilyen szer – leggyakrabban alkohol, kábítószer vagy gyógyszer – hatása. A gyógyszerek közül tudatzavart okozhatnak pl. barbiturátszármazékok vagy más altatók nem megfelelő használat esetén. Bizonyos betegségekben is felléphet tudatzavar, pl. az egész szervezetet érintő súlyos fertőzésekben (szepszisben [„vérmérgezés”]), epilepsziában, cukorbetegségben (túl magas vagy túl alacsony vércukorszint következtében), szélütésben, illetve minden olyan kórállapotban, amikor súlyos zavart szenved az agy vér- és oxigénellátása (a keringés összeomlása pl. szívinfarktus vagy hirtelen szívleállás miatt).
A tudatzavar ritkább okai között előfordulhat agyvérzés, demencia („elbutulás”, pl. Alzheimer-kór), koponyasérülés, szívbetegség, szélsőséges hőmérsékleti viszonyok (ezen belül hősokk/hőguta), súlyos májbetegség (májelégtelenség), veseelégtelenség (urémia) vagy sokk.
A tudatzavar kivizsgálása
A tudatzavar diagnosztikájának és terápiájának első lépése – mint általában a legtöbb betegségben – a kórelőzmény felvétele és a fizikális vizsgálat, utóbbi az idegrendszer állapotának részletes felmérését is magába foglalja. Az orvos kikérdezi a beteget – súlyosabb esetekben a környezetében élőket −, hogy a betegnél fennáll-e valamilyen tartós orvosi probléma, vagy előfordult-e nála ilyen esemény korábban (pl. cukorbetegség, epilepszia, depresszió), illetve hogy a beteg használ-e rendszeresen valamilyen gyógyszert (pl. inzulint, antidepresszívumot). Fontos információ, hogy milyen körülmények között következett be a tudatzavar, kialakulása idején észleltek-e szokatlan vagy szélsőséges külső körülményt, ingert. A kikérdezés arra is kitér, hogy előfordult-e valaha illegális szerhasználat, vényköteles gyógyszer nem megfelelő szedése vagy jelentősebb alkoholfogyasztás.
A fentieken kívül – a konkrét körülményekhez igazodóan – egyéb vizsgálatokra is sor kerülhet, köztük a következőkre:
• Teljes vérképvizsgálat, hemoglobinszint meghatározása: a vér alakos elemeinek aránya és a hemoglobinszint alapján vérszegénység (anémia) fennállására következtethet az orvos, a fehérvérsejtek számának megszaporodása fertőzést jelezhet (pl. agyhártyagyulladást, tüdőgyulladást).
• Toxikológiai vizsgálatok: ily módon kimutatható a gyógyszerek, tiltott szerek és mérgek jelenléte és mennyisége.
• Máj- és vesefunkciós tesztek: a máj és a vese állapotának megítélésére alkalmas laboratóriumi vizsgálatok.
• Elektrolitvizsgálatok: az elektrolitok (nátrium, kálium, klorid, bikarbonát stb.) szintjének meghatározásával felmérhető a szervezet állapota.
• EEG- (elektroenkefalográfiás) vizsgálat: a fej bőrére helyezett elektródákkal méri az agyi aktivitást, a központi idegrendszer érintettségének mérésére alkalmas.
• EKG- (elektrokardiográfiás) vizsgálat: a szívműködésről ad képet.
• CT- (komputertomográfiás) vizsgálat: választ ad arra, hogy a tudatzavar mögött áll-e valamilyen eltérés (pl. vérzés, daganat, sérülés) az agyban.
• MRI (mágnesesrezonancia-vizsgálat): javallatai megegyeznek a CT-vizsgálatéival, de annál részletesebb információt ad az agy állapotáról, sugárterhelés nélkül.
Hogyan kezelhető a tudatzavar?
Súlyos tudatzavar észlelésekor legfontosabb a beteg alapvető életfunkcióinak fenntartása, mindenekelőtt a szabad légutak biztosítása, a beteg önveszélyeztető magatartásából adódó veszélyek elhárítása és megelőzése. Ebben már a beteg környezetében élőkre is nagy feladat hárul az állapot észlelésekor. A további kezelést mindig kórházi körülmények között kell lefolytatni, ezért tudatzavar gyanújakor nem halogatható az orvosi segítség kérése, a mentőszolgálat riasztása.
A hosszabb távú kezelések a háttérben álló októl függenek. Szükség lehet az addig szedett gyógyszerek fajtájának vagy adagjainak módosítására vagy új kezelés indítására, a tudatzavar okának megszüntetésére. Ugyanilyen fontos a tüneti kezelés, a beteg általános állapotának rendezése, a tünetek enyhítése. Ez utóbbi különösen azokban az esetekben kap nagy hangsúlyt, amikor a tudatzavar oka tartósan fennálló, nem gyógyítható, esetleg folyamatosan előrehaladó kórállapot (pl. Alzheimer-kór).
Fontos, hogy a beteg és különösen a környezetében élők már a tudatzavar korai, enyhébb jeleire is felfigyeljenek, hogy időben érkezhessen az orvosi segítség!
Ez a tájékoztató nem helyettesíti az orvosi kezelést. A betegek számára készített másolatoktól eltekintve felhasználása csak a kiadó írásos hozzájárulása nyomán engedélyezett.
