Új antibiotikum közösségben szerzett tüdőgyulladás kezelésére

Az Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszer Hatósága (FDA) 2019. augusztus 19-én ún. „fast track” eljárás keretében engedélyezte a Xenleta (hatóanyag: lefamulin; gyógyszerforma: 600 mg-os kemény kapszula vagy 150 mg-os infúziós oldat) nevű készítményt, mely kórházon kívül (közösségben) szerzett bakteriális eredetű tüdőgyulladás (CABP, community-acquired bacterial pneumonia) kezelésére szolgál (kérelmező: Nabriva Therapeutics PLC). A „fast track” engedélyezési útvonal során FDA már a gyógyszer fejlesztése során segítséget nyújt, később pedig az engedélyezési folyamatot is felgyorsítja, ha az új szer súlyos állapotok (pl. AIDS, Alzheimer-kór, szívelégtelenség, rákos megbetegedések, epilepszia, depresszió, cukorbetegség, de egyedi elbírálás alapján más állapot is lehet) kezelésére szolgál, vagy ha kielégítetlen gyógyászati szükségletet lát el. A Xenleta különlegessége az új hatásmechanizmus, és csaknem két évtizede ez az első új monoterápiás kezelés felnőtt betegek CABP fertőzésének kezelésére. A Xenleta tabletta (600 mg, 12 óránként) és intravénás oldat (150 mg, 12 óránként) formában is elérhető (átlagosan 5-7 napos alkalmazás szükséges), így az orvos szabadon választhatja meg az adagolási módot. Jelenleg az Egyesült Államokban az évente körülbelül 5 millió tüdőgyulladásban szenvedő beteg átlagosan 3-4 napot tölt kórházban, ami évente 17 milliárd dolláros kórházi kezelési költséget jelent, és a Xenleta flexibilis adagolási módjának köszönhetően a kórházi tartózkodás elkerülhető vagy lerövidíthető, ami jelentős megtakarítást hozhat az egészségügyi rendszer számára. A Nabriva közleménye szerint a Xenleta az Egyesült Államokban szeptember közepén válik elérhetővé speciális disztribútorokon keresztül, nagykereskedelmi listaára pedig az intravénás készítmény esetében 205 dollár/nap, a tabletta esetében pedig 275 dollár/nap körül alakul majd.

 A hatóanyagról (lefamulin)

A Xenleta hatóanyaga, a lefamulin az első szisztémás hatású félszintetikus pleuromutilin antibiotikum, mely magas affinitással és specificitással kötődik a riboszómák 50S alegységének peptidil-transzferáz komponenséhez, így gátolja a baktériumok fehérjeszintézisét. A gyógyszercsoportba tartozik még a retapamulin (topikális felhasználású szer), a jelenleg vizsgálati fázisban lévő azamulin, valamint az állatgyógyászati alkalmazásra engedélyezett valnemulin és tiamulin. A hatóanyagcsoportot még az 1950-es években fedezték fel, a Clitopilus passeckerianus (korábban Pleurotus passeckerianus) gomba anyagcsereterméke. A Xenleta új hatásmechanizmusa, valamint a két globális fázis III klinikai vizsgálat eredményei alapján alkalmas lehet a CABP monoterápiában történő első vonalbeli kezelésére felnőtt betegeknél. Az új hatásmechanizmus miatt más antibiotikumokkal összehasonlítva kisebb a rezisztencia kialakulásának valószínűsége, illetve nem alakul ki keresztrezisztencia béta-laktám, fluorokinolon, glikopeptid, makrolid és tetraciklin antibiotikumokkal.

 Klinikai vizsgálatok, mellékhatások

A Xenleta biztonságosságát és hatásosságát két globális, fázis III klinikai vizsgálatban értékelték (LEAP 1 és LEAP 2, NCT02559310). Mindkét vizsgálatban a kezelt populáció átlagos életkora 61 év volt (19-97 éves életkortartomány), a betegek 42%-a 65 évnél idősebb, 18%-uk pedig 75 évnél idősebb volt. A betegek körülbelül felénél károsodott vesefunkciót, gyakran magas vérnyomást, asztmát/COPD-ot és diabetes mellitust mutattak ki a kiindulásnál, ami nagy vonalakban jól tükrözi a CABP-ban szenvedő átlagos betegpopulációt. A LEAP 1 vizsgálatban a Xenleta non-inferioritást mutatott a (linezoliddal együtt vagy anélkül alkalmazott) moxifloxacinnal szemben a kezelés megkezdését követő 72-110 órán belül. A LEAP 2 vizsgálatban pedig a Xenleta 5 napos alkalmazásával elérhető korai klinikai válaszarányt (ECR, early clinical response) hasonlították össze a moxifloxacin 7 napos alkalmazásával, és mindkét esetben 90% körüli válaszarányt sikerült elérni. A 65 évnél idősebb betegeknél az ECR igen hasonló volt a 65 évnél fiatalabb betegek válaszarányához. A leggyakoribb mellékhatások a Xenleta alkalmazása során a beadási hely körül jelentkező reakciók, májenzimszint-emelkedés, émelygés, hipokalémia, álmatlanság és fejfájás voltak, a LEAP 2 vizsgálatban csak a tabletta gyógyszerforma alkalmazása esetén pedig hasmenés és hányás is jelentkezett. A betegek 3,3%-ánál kellett felfüggeszteni a kezelést, a 28 napos mortalitás pedig a LEAP 1 és LEAP 2 vizsgálatokban egyaránt 1% körüli volt mind a Xenleta, mind a komparatív készítmény esetében.

 Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

FDA Approves Xenleta (lefamulin) to Treat Community-Acquired Bacterial Pneumonia (CABP)

FDA approves Nabriva’s Xenleta to treat CABP in adults

FDA approves new antibiotic for bacterial pneumonia

Efficacy and Safety of IV-to-Oral Lefamulin, a Pleuromutilin Antibiotic, for Treatment of Community-Acquired Bacterial Pneumonia: The Phase 3 LEAP 1 Trial.

Study to Compare Lefamulin to Moxifloxacin (With or Without Linezolid) for the Treatment of Adults With Pneumonia (LEAP)