Új típusú, kezelhető vertigót írtak le koreai kutatók

Az újonnan leírt rekurrens spontán vertigót (RSV) nem kísérik neurológiai tünetek, és nem felel meg a Meniére-betegség (MD), a vestibularis migrén (VM), a vestibularis neuritis (VN) vagy egyéb állapotok diagnosztikai kritériumainak sem. Jellemzői közé tartozik viszont a hosszabb ideig tartó, fejrázással előidézhető nystagmus (HSN – head-shaking nystagmus) és a kinetózisra való fokozott érzékenység.

„Bebizonyítottuk, hogy betegeink egy csoportjánál tapasztalt, ismeretlen okból kialakuló, jóindulatú, visszatérő vertigo egy külön betegségnek tekinthető, mely nem azonos sem a vestibularis migrénnel, sem a Meniére-betegséggel” – nyilatkozta Dr. Ji-Soo Kim koreai neurológus, a Szöuli Nemzeti Orvosi Egyetem professzora, a Bundangi Szédülés Központ vezetője, a Neurology online folyóiratban május 23-án megjelentett cikk első szerzője. Az új betegség azonosításához az orvos egy egyszerű fejrázást kér a betegtől, ami igen hasznos eszköznek bizonyulhat, ha a beteg látszólag ok nélkül, visszatérően spontán egyensúlyzavart és kinetózist tapasztal. Dr. Kim szerint a 15-20 másodpercig tartó fejrázás előidézheti a nystagmust, azaz a gyors és kontrollálhatatlan szemmozgást. Normál körülmények között a fejrázás nem idézne elő ilyen hatást, mivel a kétoldali labirintusból származó vestibularis inger szimmetrikus lenne. Ha viszont csak az egyik fülben van vestibularis ingerveszteség, akkor az innen származó inger elgyengül, és a vestibularis egyensúlytalanság nagyobb lehet, mint amit a sérült és az egészséges fül egy szimpla fejrázás során még ki tudna egyenlíteni. A fejrázással előidézhető nystagmusnak két szakasza különíthető el: fejrázást követően a nystagmus lassan tetőzik, majd lassan elmúlik – ezt nevezzük elsődleges fázisnak. Ilyenkor általában egy gyenge, először lassan felépülő, majd lassan eltűnő szemtekerezgés alakul ki. A vizsgálatban részt vevő 338 RSV-ben szenvedő beteg 10%-ánál tapasztaltak HSN-t, és ezeknek a betegeknek a leleteit, eredményeit hasonlították össze a cikkben 35 olyan beteg adataival, akiknél nem tapasztaltak HSN-t.

A szerzők először kinetózis-vizsgálatokat (Motion Sickness Susceptibility Questionnaire (MSSQ-A és MSSQ-B), majd képalkotó vizsgálatokat (MRI, MRI-angiográfia) végeztek. A betegek közül senkinek sem voltak korábban migrénes fejfájásai, tinnitusza, füldugulása, aszimmetrikus halláscsökkenése vagy cerebellaris betegsége. Végül megnézték 30-30 olyan betegnél a HSN hosszát, akik VN-ben, VM-ben vagy egyoldalú MD-ben szenvedtek. A betegeken video-okulográfiás és forgószékes vizsgálatot is végeztek.

Az eredmények elemzése során kimutatták, hogy a HSN elsődleges fázisa a HSN csoportban sokkal tovább tartott (12 másodperc), mint a más betegségekben (VN, VM, MD) szenvedő betegeknél (5-6 másodperc), és a forgószékes vizsgálat során a vestibulo-ocularis reflex (VOR) ideje is hosszabb volt. A HSN-ben szenvedő betegek csoportjában 7 betegnél erős, hosszan tartó HSN következett be, 5 betegnél pedig a HSN kiváltásához már 2-5 másodperces fejrázás is elegendő volt.

A kutatók az új, fejrázással előidézhető nystagmussal járó rekurrens spontán vertigót RSV-HSN-nek keresztelték el. Ezt korábban a VM vagy MD valamilyen változatának tekintették, ám az új eredmények szerint az újonnan leírt RSV-HSN-ben a „sebesség-rögzítő mechanizmus” valamilyen meghibásodása játszhat szerepet. A többitől határozottan elkülöníthető HSN megjelenésének hátterében egy hiperaktivitást és aszimmetriát kiváltó sebességrögzítő-mechanizmus hiba állhat, és a kutatók szerint ez a meghibásodás lehet a felelős ezekben a betegekben az intermittáló jellegű vertigo fellépéséért. A kutatók szerint ez a hipotézis szolgálhat magyarázattal arra is, hogy ezeknél a betegeknél miért lép fel súlyos kinetózis már egy rövid ideig tartó fejrázás hatására is.

A gyakori és súlyos szédüléses tünetektől szenvedő betegek 57%-ánál megelőző gyógyszerezést alkalmaztak (nimodipin, betahisztin, propranolol, flunarizin, baklofen, nortriptylin és acetazolamid különböző kombinációban), és a profilaxis hatására a betegek 30%-ánál részleges, 5%-ánál pedig teljes tünetmentességet sikerült elérni. A betegek (2-58 éves kortartomány) 12 éves medián utánkövetési időszaka során a betegek felénél tapasztalták a tünetek enyhülését vagy megszűnését. Egyik betegnél sem alakult ki VM, MD vagy cerebellaris diszfunkció.

A szerzők szerint az új betegség akkor gyanítható, illetve differenciálható a VN, VM vagy MD diagnózisától, ha a következők valamelyike észlelhető a betegnél a vizsgálat során:

• a HSN gyorsan bekövetkezik (már 2-5 másodperces fejrázás elegendő a kiváltására)
• több mint 20 másodpercig tart, vagy
• akkor is megjelenik, ha az egyéb vestibularis vizsgálati eredmények, például a forgószékes teszt eredménye normális.

Ha gyanítható az RSV-HSN, a szerzők gyógyszeres kezelést, elsősorban baklofen alkalmazását ajánlják, mivel ez a hatóanyag elnyomja a sebesség-rögzítő mechanizmust.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

New Type of Treatable Vertigo Identified

Recurrent spontaneous vertigo with interictal headshaking nystagmus