hirdetés
hirdetés

Új típusú, kezelhető vertigót írtak le koreai kutatók

A Neurology online folyóiratban május 23-án számoltak be a szerzők egy vizsgálatról, melynek során egy új típusú egyensúlyzavart, a rekurrens spontán vertigót (RSV) azonosították.

hirdetés

Az újonnan leírt rekurrens spontán vertigót (RSV) nem kísérik neurológiai tünetek, és nem felel meg a Meniére-betegség (MD), a vestibularis migrén (VM), a vestibularis neuritis (VN) vagy egyéb állapotok diagnosztikai kritériumainak sem. Jellemzői közé tartozik viszont a hosszabb ideig tartó, fejrázással előidézhető nystagmus (HSN – head-shaking nystagmus) és a kinetózisra való fokozott érzékenység.

„Bebizonyítottuk, hogy betegeink egy csoportjánál tapasztalt, ismeretlen okból kialakuló, jóindulatú, visszatérő vertigo egy külön betegségnek tekinthető, mely nem azonos sem a vestibularis migrénnel, sem a Meniére-betegséggel” – nyilatkozta Dr. Ji-Soo Kim koreai neurológus, a Szöuli Nemzeti Orvosi Egyetem professzora, a Bundangi Szédülés Központ vezetője, a Neurology online folyóiratban május 23-án megjelentett cikk első szerzője. Az új betegség azonosításához az orvos egy egyszerű fejrázást kér a betegtől, ami igen hasznos eszköznek bizonyulhat, ha a beteg látszólag ok nélkül, visszatérően spontán egyensúlyzavart és kinetózist tapasztal. Dr. Kim szerint a 15-20 másodpercig tartó fejrázás előidézheti a nystagmust, azaz a gyors és kontrollálhatatlan szemmozgást. Normál körülmények között a fejrázás nem idézne elő ilyen hatást, mivel a kétoldali labirintusból származó vestibularis inger szimmetrikus lenne. Ha viszont csak az egyik fülben van vestibularis ingerveszteség, akkor az innen származó inger elgyengül, és a vestibularis egyensúlytalanság nagyobb lehet, mint amit a sérült és az egészséges fül egy szimpla fejrázás során még ki tudna egyenlíteni. A fejrázással előidézhető nystagmusnak két szakasza különíthető el: fejrázást követően a nystagmus lassan tetőzik, majd lassan elmúlik – ezt nevezzük elsődleges fázisnak. Ilyenkor általában egy gyenge, először lassan felépülő, majd lassan eltűnő szemtekerezgés alakul ki. A vizsgálatban részt vevő 338 RSV-ben szenvedő beteg 10%-ánál tapasztaltak HSN-t, és ezeknek a betegeknek a leleteit, eredményeit hasonlították össze a cikkben 35 olyan beteg adataival, akiknél nem tapasztaltak HSN-t.

A szerzők először kinetózis-vizsgálatokat (Motion Sickness Susceptibility Questionnaire (MSSQ-A és MSSQ-B), majd képalkotó vizsgálatokat (MRI, MRI-angiográfia) végeztek. A betegek közül senkinek sem voltak korábban migrénes fejfájásai, tinnitusza, füldugulása, aszimmetrikus halláscsökkenése vagy cerebellaris betegsége. Végül megnézték 30-30 olyan betegnél a HSN hosszát, akik VN-ben, VM-ben vagy egyoldalú MD-ben szenvedtek. A betegeken video-okulográfiás és forgószékes vizsgálatot is végeztek.

Az eredmények elemzése során kimutatták, hogy a HSN elsődleges fázisa a HSN csoportban sokkal tovább tartott (12 másodperc), mint a más betegségekben (VN, VM, MD) szenvedő betegeknél (5-6 másodperc), és a forgószékes vizsgálat során a vestibulo-ocularis reflex (VOR) ideje is hosszabb volt. A HSN-ben szenvedő betegek csoportjában 7 betegnél erős, hosszan tartó HSN következett be, 5 betegnél pedig a HSN kiváltásához már 2-5 másodperces fejrázás is elegendő volt.

A kutatók az új, fejrázással előidézhető nystagmussal járó rekurrens spontán vertigót RSV-HSN-nek keresztelték el. Ezt korábban a VM vagy MD valamilyen változatának tekintették, ám az új eredmények szerint az újonnan leírt RSV-HSN-ben a „sebesség-rögzítő mechanizmus” valamilyen meghibásodása játszhat szerepet. A többitől határozottan elkülöníthető HSN megjelenésének hátterében egy hiperaktivitást és aszimmetriát kiváltó sebességrögzítő-mechanizmus hiba állhat, és a kutatók szerint ez a meghibásodás lehet a felelős ezekben a betegekben az intermittáló jellegű vertigo fellépéséért. A kutatók szerint ez a hipotézis szolgálhat magyarázattal arra is, hogy ezeknél a betegeknél miért lép fel súlyos kinetózis már egy rövid ideig tartó fejrázás hatására is.

A gyakori és súlyos szédüléses tünetektől szenvedő betegek 57%-ánál megelőző gyógyszerezést alkalmaztak (nimodipin, betahisztin, propranolol, flunarizin, baklofen, nortriptylin és acetazolamid különböző kombinációban), és a profilaxis hatására a betegek 30%-ánál részleges, 5%-ánál pedig teljes tünetmentességet sikerült elérni. A betegek (2-58 éves kortartomány) 12 éves medián utánkövetési időszaka során a betegek felénél tapasztalták a tünetek enyhülését vagy megszűnését. Egyik betegnél sem alakult ki VM, MD vagy cerebellaris diszfunkció.

A szerzők szerint az új betegség akkor gyanítható, illetve differenciálható a VN, VM vagy MD diagnózisától, ha a következők valamelyike észlelhető a betegnél a vizsgálat során:

  • a HSN gyorsan bekövetkezik (már 2-5 másodperces fejrázás elegendő a kiváltására)
  • több mint 20 másodpercig tart, vagy
  • akkor is megjelenik, ha az egyéb vestibularis vizsgálati eredmények, például a forgószékes teszt eredménye normális.

Ha gyanítható az RSV-HSN, a szerzők gyógyszeres kezelést, elsősorban baklofen alkalmazását ajánlják, mivel ez a hatóanyag elnyomja a sebesség-rögzítő mechanizmust.

 

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

New Type of Treatable Vertigo Identified

Recurrent spontaneous vertigo with interictal headshaking nystagmus

 

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.