Valid appok várandósgondozásban: szakembereknek, laikusoknak

Koraszülés az orvosi értelemben, ami­kor a terhesség a betöltött 37. terhes­ségi hét előtt végződik szüléssel. Bizonyos esetekben a terhességi kor pontosan nem állapítható meg, ezért a koraszülés definiálása az újszülött születési súlya alapján is történik: a 2500 grammnál kisebb súlyú újszülött esetén szintén koraszülésről be­szélnek (az így született újszülötteket kis súlyú újszülötteknek nevezik). A koraszü­löttek morbiditása lényegesen felülmúlja az érett újszülöttekét. A spontán koraszülés fontossága is abban rejlik, hogy ez a cse­csemőkori megbetegedések és halálozások vezető oka. A perinatalis mortalitás majd­nem 75%-a, a hosszú távú postnatalis mor­biditás mintegy 50%-a a koraszüléssekkel hozható összefüggésbe.

A KSH adatai alapján az elmúlt év­tizedben Magyarországon évente 8000 újszülött jött világra idő előtt vagy kis súllyal. A többszörösen veszélyeztetett, kis súllyal, idő előtt születettek aránya 5,5%. Az érett koraszülöttek aránya en­nél valamivel kisebb, 3,5%. Az elmúlt 27 évben ezek a számok alig változtak. A ko­raszülött gyermekek többsége (2016-ban 61%-a) 2500 gramm alatti súllyal szüle­tett, a kis súlyú gyermekek többsége (2016-ban 64%-a) pedig a 37. terhességi hét előtt jött világra.

Mindezek miatt e kórkép, illetve a spontán koraszülés megelőzése a világon min­denütt komoly kihívást jelent.¹ Alapvető jelentőségű lenne, ha létezne egy könnyen használható és komplex prediktív módszer, ami az adott terhességben előre kimutat­ná a spontán koraszülések kockázatát. Ez a teszt felhívná figyelmet a preventív be­avatkozásokra. Jelenleg a spontán koraszü­lés kockázatát leginkább a már előzetesen is megtörtént spontán koraszülés, a méh­nyak hosszának mérését és a cervicovaginalis váladék magzati fibronectin tartalmát is magába foglaló előzetes becslés jelzi, de ezek nem tekinthetők standard eljárásnak. Molekuláris genetikai tesztekkel is érdemi próbálkozások vannak.

Számos vizsgálat mutatta ki a kapcso­latot a magzati fibronectin fehérje hüvelyi jelenléte és a koraszülés között. A méhnyakváladékban is kimutatható magzati fibronectin fontos szerepet játszik az im­plantáció alatti intercelluláris adhézióban és a lepény deciduához történő rögzítésében, de a koraszülés előrejelzésében is szerepe van. A cervicovaginalis váladékban kimu­tatott 50 ng/ml-nél magasabb fibronectin érték a fenyegető koraszülés erős pozitív prediktora. A méhnyakváladékban mérik a szintjét. Amennyiben a 22. hét után 50 ng/ml alatt marad, kis kockázatú terhesség­ről beszélhetünk, ha viszont megemelkedik az értéke, fenyegető koraszülésre számít­hatunk. Bár a negatív vizsgálati eredmény­nek magas a prediktív értéke, azaz hasznos a koraszülés kizárására két héten belül, ám a pozitív eredmény nem értékelhető teljes mértékben. A vizsgálat hatékonysága kor­látozott a kis kockázatú nők esetében. Nagy kockázatú nők esetében több kritériumnak is meg kell felelni az értékeléskor. A vizsgá­latot nem ajánlott a 24. hét előtt és a 34. hét után végezni, valamint az eredményeknek ideális esetben 24 órán belül elérhetőnek kell lenniük a döntéshozatalhoz.

A méhszáj hosszának hüvelyi ultra­hanggal történő mérése helyes techniká­val elvégezve a koraszülés bekövetkeztét jó hatásfokkal jelezheti.

Mindezeket felhasználva létezik egy több orvosi vizsgálat és publikált adat alap­ján^2–5 messze validnak tűnő brit megoldás a spontán koraszülés megelőzésére: ez a QUIPP applikáció (https://quipp.org/). Az appot ingyenesen le lehet tölteni az áruhá­zakból (iOS, android egyaránt). A spontán koraszülés kockázatát becsüli tünetekkel rendelkezők esetén kórtörténeti, élettani adatok alapján egy algoritmus segítségével a 30. terhességi hétnél idősebb várandósok esetén. Az élettani adatok a méhszáj hosszának mérése és a cervicovaginalis vála­dékból meghatározott magzati fibronectin szint (a fibronectin eredményt az algorit­mus jóval szélesebb tartományban veszi fi­gyelembe, mint az 50 ng/ml-es határérték). Ez utóbbi mérése nélkül is becsül (1. ábra).

Az alkalmazás egyik nagyszerűsége ab­ban rejlik, hogy a fenyegető koraszülés tü­neteit mutató várandósság nem feltétlenül vezet spontán koraszüléshez: a fenyegető koraszülés tüneteivel jelentkező terhe­seknek csak 20%-ánál zajlik le valóban koraszülés. Ezért egy valid kockázatbecs­léssel a tünetes várandós esetén a felesle­ges túlkezelés elkerülhető.

A laikusok körében számos hagyomá­nyos és okosnak tűnő megoldás használt a pontos terhességi hét és a szülés várható idejének becslésére. Itt egy, az American College of Obstetricians and Gynecologists (ACOG) Társaság által kidolgozott alkalma­zásra hívom fel a figyelmet, ami letölthe­tő a társaság weboldaláról: https://www. acog.org/membership/member-benefits/ acog-app. A letöltés ingyenes bárki szá­mára és létezik verziója android, illetve iOS telefonra is. Az applikációval a szülés becsült (várható) dátuma (EDD) az utolsó menstruáció alapján (last menstrual period, LMP), illetve a méretek alapján (ultrahang) külön-külön és főleg a kettő együttesével is meghatározható, de ha mesterséges meg­termékenyítés (ART) történt, akkor így is használható (2. ábra). Vizsgálatban igazolták, hogy az ACOG applikációja a megfele­lő időben elvégzett ultrahangvizsgálattal megegyező arányban (85%-nál nagyobb pontossággal) képes a szülés várható idő­pontját előre jelezni.⁶

A terhességek döntő többsége a fo­gantatás utáni 3–5. héten derül ki. Ennek sok káros következménye is lehet, már csak a várandósságban fontos életmódbeli hoz­záállás késlekedése miatt is. A HCG tesztek legérzékenyebb verziói is legfeljebb az első elmaradt menstruáció várható időpontja előtt egy-két nappal, vagyis az utolsó menstruáció után négy héttel mutatják ki a fogantatást leghamarabb (ez nagyjából 12–17 nappal a megtermékenyülés után van). A tesztek a vizeletből a HCG-hormont mutatják ki, ami csak a megtermékenyülést követő 7–10. napon kezd el termelődni és további 2-3 nap múlva lesz olyan magas a vizeletben a mennyisége, hogy a teszt ki tudja mutatni.

Régóta tudott, hogy a maghőmérséklet a progeszteronszint miatt jól jelzi a fogan­tatást. Azonban az, hogy ennek a bonyolult mérését fel lehet váltani a folyamatos test­hőmérséklet mérésével – valid eszközzel – az most merült fel. Egy vizsgálat igazolta, hogy a disztálisan, validan és folyamatosan mért esti testhőmérséklet is már a foganta­tás után 5,5 nappal megemelkedik.⁷ Ehhez a vizsgálatban 30 nő használta az Oura gyű­rűszerű szenzort és az igazolódott, hogy az Oura gyűrű a viselőjéről a gyűjtött adatok alapján jóval azelőtt jelezheti a fogantatást, hogy ezt a klasszikus, otthoni terhességi tesztekkel ki lehet mutatni. A folyamatosan mérő és hőmérőként is működő szenzor a terhességi teszteknél átlagosan 9-10 nap­pal korábban, már a fogantatás 5. napján, az utolsó menstruációt követő 2-3. héten jelzi a petesejt megtermékenyülését.

Az Oura gyűrű (OuraRing) ujjon hor­dott szenzor (https://ouraring.com/). Töb­bek között testhőmérsékletet mér: 3 úgy­nevezett thermistorral detektálja a disztális testhőmérsékletet. Folyamatosan mér, per­cenként egyszer és egy applikációra küldi a mért adatokat (3. ábra).

Véleményem szerint ebből a kis eset­számmal végzett vizsgálatból jelenleg (ellentétben a QUIPP alkalmazással) csak az következik, hogy érdemes valid testhő­mérséklet-mérőt választani (a vizsgálat­ban az Oura gyűrű/szenzor volt), és ennek a használata segíthet a terhesség korábbi, egyértelmű módszerrel való igazolásában.

Levelezési cím: This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

A szerző munkahelye:

Dr. Speer Gábor: PhD, endokrinológus szakorvos, Interlab Praxis Közösség és Plus Medical Orvosi Központ – endokrinológiai rendelések

Javasolt irodalom:

1. Horváth B. A spontán koraszülés másodlagos megelő­zésének kritikus elemzése. Nőgyógyászati és Szülészeti Továbbképző Szemle 2019;4:137–140

2. Watson HA, Seed PT, Carter J, et al. Development and validation of predictive models for QUiPP App v.2: tool for predicting preterm birth in asymptomatic high-risk women. Ultrasound Obstet Gynecol 2020;55:348–356

3. Carlisle N, Watson HA, Carter J, et al. Clinicians’ experiences of using and implementing a medical mo­bile phone app (QUiPP V2) designed to predict the risk of preterm birth and aid clinical decision making. BMC Med Inform Decis Mak 2021;21:320

4. Carter J, Seed PT, Watson HA, et al. Development and validation of predictive models for QUiPP App v.2: tool for predicting preterm birth in women with symptoms of threatened preterm labor. Ultrasound Obstet Gynecol 2020;55:357–367

5. Watson HA, Carlisle N, Seed PT, et al. Evaluating the use of the QUiPP app and its impact on the management of threatened preterm labour: A cluster randomised trial. PLoS Med 2021;18:e1003689

6. Majola L, Budhram S, Govendert V, et al. Reliability of last menstrual period recall, an early ultrasound and a Smartphone App in predicting date of delivery and classification of preterm and post-term births. BMC Pregnancy Childbirth 2021;21:493

7. Grant A, Smarr B. Feasibility of continuous distal body temperature for passive, early pregnancy detection. PLOS Digital Health 2022 May 16