Veleszületett pitvari sövényhiány zárása és a migrén
Pitvari sövénydefektus szívkatéteres zárása után gyakori a migrénes roham, melynek mehanizmusa nem tisztázott. Kezelésére acetil-szalicilsavat szoktak adni, nem sok eredménnyel, de a terápia clopidogrellel kiegészítve javítható.
A veleszületett szívhibák között a pitvari sövényhiány nem ritka fejlődési rendellenesség. A statisztikák tanúsága szerint minden ezerötszáz élveszülésre jut egy ilyen defektus. A szívsebészet megjelenése óta a sövényhiányt műtéttel zárták, újabban ezt a megoldást általában szívkatéteres zárás helyettesíti.
A transzkatéteres technika hatékonyságát kanadai munkacsoport ismertette az American Heart Association (AHA) kongresszusán, de ezzel egy időben a JAMA is közölte. A randomizált klinikai vizsgálat a CANOA nevet viselte.
A CANOA vizsgálatot Dr. Josep Rodes-Cabau (Laval Egyetem, Quebec City, Kanada) vezette. A beavatkozás 171 betegen történt, a pitvari sövény defektusának (ASD) transzkatéteres zárásával. A betegek, akiknek az anamnézisében migrén nem szerepelt, randomizáltan kaptak acetil-szalicilsavat és clopidogrelt (n=84), illetve acetil-szalicilsavat és placebót (n=87) 3 hónapig a beavatkozás után. Az első eset 2008. decemberében, az utolsó 2015. februárjában történt.
A csak acetil-szalicilsavat szedő csoportban migrénes napok havonta 1,4 alkalommal fordultak elő, az acetil-szalicilsav + clopiodgrel kombinációval kezelt csoportban viszont átlagosan csupán 0,4 alkalommal (p=0,02). Hasonlóan kifejezettnek bizonyult a különbség az újonnan keletkező migrénes rohamok előfordulásában, melyek clopidogrel nélkül havonta 19 esetben jelentek meg, kombinált kezelés során csak 8-szor (p=0,03). Súlyos fejfájás (MIDAS III-IV) clopidogrel és acetil-szalicilsav egyidejű szedése esetén soha nem fordult elő, monoterápia mellett viszont hét esetben (p=0,046).
A munkacsoport vezetője hangsúlyozta, hogy ez a migrénes fejfájás a sikeres ASD zárás után észlelt, sajátos változat, mely a felnőttek és a gyermekek között egyaránt előfordul. A clopidogrelnek nincs ilyen hatása azokra a migrénes betegekre, akiknél az ASD műtéti zárására nem volt szükség: „itt más mechanizmus működik”.
A kongresszuson a vitát vezető Jinnette Dawn Abbott több olyan hatásmódra kitért, mely a clopidogrellel elért jó eredményt magyarázhatja. Így vazoaktív anyag, pl. nikkel szabadulhat fel a pitvar zárásakor bekerülő foltból. A migrén hátterében a pitvari felszínről való mikrotrombus-felszabadulás állhat, de a perctérfogat-változás hemodinamikai következménye is okozhatja azt. A vérlemezkékből is kerülhet a keringésbe vazoaktív anyag, pl. szerotonin. Rodes-Cabau is említette, hogy a migrénes fejfájás oka, legalább részben, valamilyen protrombotikus hatás lehet. A vitából az is kiderült, hogy ASD transzkatéteres ellátása során már több más szakintézetben is alkalmazzák az acetil-szalicilsav és a clopidogrel kombinációját.
