Veszélyesek a vörös húsok
Bár egyre több megfigyelés bizonyítja, hogy a vörös húsok – különösen a feldolgozott húskészítmények– fogyasztása növeli a kolorektális daganatok kockázatát, az okok tisztázása még várat magára.
- Óvatosan a vörös húsból készült felvágottakkal!
- Colorectális rák DNS-alapú kimutatása a székletből
- Egyre fiatalabbakat fenyeget a colorectális rák
- A vastagbélrák szűrése még 75 év fölött is kifizetődik
- A kolonoszkópia csökkenti a halálozást
- Az MR-vizsgálat alapvető prognosztikai információkat nyújt végbélrákban
Egyre több megfigyelés bizonyítja, hogy a kolorektális rák (CRC) és a vörös húsok – különösen a feldolgozott húskészítmények– fogyasztása között összefüggés van: az 50 gramm/nap feldolgozott hús fogyasztása 21%-kal, 100 gramm/nap elfogyasztása pedig 29%-kal emeli a CRC keletkezésének kockázatát.
A magas hőmérsékleten elkészített húsokban heterociklikus aminok és policiklikus aromás szénhidrátok keletkeznek, melyek potenciálisan karcinogének. A metabolikus izoenzimek (N-acetiltranszferáz 1 és 2) módosítják a CRC keletkezésének kockázatát. A vörös húsokban a vörös színt adó heme-ből a gasztrointesztinális traktusban N-nitrozo-vegyületek képződnek, melyek némelyike szintén karcinogén. Lipoperoxidációval citotoxikus és genotoxikus aldehidek képződnek. Ráadásul a feldolgozott húskészítményekhez az eltarthatóság érdekében hozzáadott nitritek és nitrátok növelik a szervezetbe jutó nitrozaminok, N-nitrozo-vegyületek és prekurzoraik mennyiségét. Metaanalízisek szerint (Óvatosan a vörös húsból készült felvágottakkal!) az elfogyasztott vörös húsok (és húskészítmények) mennyiségével egyenes arányban nő a kolorektális adenomák kockázata. Logikus, hogy a kutatók jelentős erők mozgósításával keresik az igazi okokat.
Egy 2013 nyarán a Journal of Clinical Oncology-ban megjelent közlemény szerint a daganat diagnózisa előtt nagyobb mennyiségű vörös húst, vagy feldolgozott húskészítményt fogyasztó, nem áttétes kolorektális tumoros betegeknél magasabb a halálozás kockázata. A Cancer Prevention Study II Nutrition Cohort vizsgálatban résztvevők részletes információkat közöltek táplálkozási szokásaikról. Kolorektális daganatot diagnosztizáltak 2 315 résztvevőnél, akik közül a követés ideje alatt 966 beteg halt meg (413 beteg kolorektális tumorban, 176 beteg pedig kardiovaszkuláris betegségben). Érdekes módon a bármilyen okból bekövetkezett halál kockázata csaknem egyharmaddal magasabb volt (RR. 1,29, 95%CI 1,05-1,59), a kardiovaszkuláris halálozás kockázata is lényegesen magasabb volt (RR: 1,63, 95%CI 1,00-2,67), de a kolorektális daganatos halálozás kockázata nem növekedett (RR: 1,09, 95%CI 0,79-1,51). Bár a vörös- és feldolgozott húsoknak a kolorektális daganat diagnózisa utáni fogyasztása szintén nem befolyásolta a halálozást, de a CRC előtt és után egyaránt ilyen húsokat fogyasztóknál a kolorektális daganattal összefüggő halálozás lényegesen magasabb volt (RR: 1,79, 95%CI 1,11-2,89).
A kaliforniai San Diego Egyetemen történt legújabb kutatásról a Proceeding of the National Academy of Sciences 2014. december 29.-i számában olvashatunk. Bár a kutatást egereken végezték, de eredményeik az emberben is jelentősek. A kutatás egy nem emberi sziálsavra, az N-glikolilneuramin savra (Neu5Gc) koncentrált, mely a legtöbb emlősben megtalálható, emberben viszont nem. A legkülönfélébb húsokban jelen van: az emberi fogyasztásra kerülő marhahúsban, disznóhúsban, bárányhúsban egyaránt. A kiindulási hipotézis az volt, hogy a vörös húsok fogyasztása gyulladásos folyamatot indít el, melynek során az emberi szervezet immunrendszere az elfogyasztott állati Neu5Gc (amely az emberi szervezet számára idegen molekula) ellen folyamatosan antitesteket termel. A kutatók tehát olyan állati modellt kerestek, mely az emberhez hasonlóan szintén nem tartalmaz önmagában Neu5Gc-t. Amennyiben ezek a genetikailag előállított, Neu5Gc-hiányos egerek szintén Neu5Gc ellenes antitesteket kezdenek termelni, akkor az emberhez hasonló helyzet alakul ki. Az egereket ezért Neu5Gc-vel etették, melynek során egy szisztémás gyulladást hoztak létre. Az egerek májában ötszörös mennyiségű spontán daganat keletkezett, és a Neu5Gc akkumulálódott a tumorokban. A kutatók szerint ez a típusú egér eredetileg is májdaganatokra volt hajlamos, ezért mutatkoztak éppen ott a daganatok.
„Ez az első alkalom, hogy az emberi viszonyokhoz hasonló körülmények között, egzakt módon spontán rákos megbetegedések hoztunk létre egérben” jelentette ki a vezető kutató, Dr. Ajit Varki (UC San Diego Moores Cancer Center) egy sajtókonferencián. „Mostanáig a Neu5Gc-t és a rákot összekapcsoló evidenciák csak mesterségesen létrehozott kísérleti helyzetekből származtak, hozzávetőlegesek és indirektek voltak. A végső bizonyítékot természetesen csak humán megfigyelésekből lehet megnyerni”.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
