Vörös és fehér: a borfogyasztás hatása az emlőrák kockázatát meghatározó hormonok szintjére

Az aromatáz-inhibitorok (AI) az androgének ösztrogénekké alakulásának megakadályozása révén szerepet játszhatnak az emlőrák kialakulásában. Harminchat premenopauzális nő bevonásával keresztezett intervenciós vizsgálatot indítottak annak meghatározására, hogy különbözik-e egymástól a fehér és vörös bor aromatáz-inhibitorokra gyakorolt hatása.

A részvevők egy része egy hónapon át előbb két deciliter vörös bort, majd fehér bort fogyasztott, míg a másik csoportban előbb fehér bort, majd vörös bort ittak. A vizsgálók szerint a vörös bor − a fehér borral ellentétben − szignifikáns hatást fejtett ki az ösztrogénmetabolizmus egyes markereire: a szabad tesztoszteron és LH szintje emelkedett, ugyanakkor nem mutatkozott lényeges különbség az ösztrogénszintekben.

A mostani érdekes eredmények újabb adalékokkal egészítik ki a borfogyasztás és a hormonszintek közötti összefüggésekre vonatkozó ismereteinket. Aggodalmat kelthetnek azonban a módszertani hiányosságok: nem álltak rendelkezésre kiindulási adatok, illetve nem volt egységes, hogy a menstruációs ciklus melyik szakaszában történt a vérvétel (noha ez befolyásolhatja az ösztrogénszinteket). A beavatkozások ugyancsak nem gyakoroltak szignifikáns hatást a vérből mérhető ösztrogénszintekre.

A szakértők fontosnak tartják kiemelni azt is, hogy az adatok egyelőre nem meggyőzőek a vörösborfogyasztás és az emlőrákkockázat közötti kapcsolatra vonatkozólag; számos vizsgálat nem igazolt az ital fajtájától függő hatást a kockázatra.

További kutatások szükségesek annak megítélésére, hogy a vörös borban megtalálható polifenolok szerepet játszhatnak-e az emlőrák kockázatának csökkentésében.