hirdetés

Dr. Google: rendelési idő mindennap 0–24. Jó ez?

Az orvosnak a kontrollok közti időre rá kell bíznia az internetre a betegét. Segítségül kell hívnia az okostelefonon használható egészségügyi alkal­mazásokat is (mHealth). Tekintve azonban azt, hogy az internet hamis hírei az egészségügyben is tarolnak, nem mindegy, hogy miket engedünk be magunk mellé. Mert a helyzet súlyos, dr. Google más orvosi egyetemre járt, és egyre többen jobban hisznek neki. Védekezésként, véleményem szerint, az orvosnak magának kell valid weboldalt, információforrást és mHealth-t ajánlania betegének. Ez az első lépés ahhoz, hogy ő maga e-doktorrá, be­tege jól képzett e-pácienssé váljon.

hirdetés

Dr. Speer GáborAz orvosnak a beteggel való 15–30 perces ambuláns találkozó alatt van tere megosztani a szakmai tanácsait. Ha 3 havonta egy találkozót feltételezek, akkor mi történik annak a 3 hónapnak a többi 129 600 perce alatt? Valami olyasmi, ami­nek következtében az orvos és az eviden­cián alapuló nyugati orvoslás vesztésre áll. Ennek számos jele van, ezek közül csak néhány: 2016 decemberében az Index fel­kérésére készített felmérésben a magyarok többsége hatásosabbnak tartotta az alter­natív gyógyítási formákat, mint a nyugati típusú orvostudományt, több mint két­millió magyar nem hisz a védőoltásban, a megkérdezettek háromnegyede pedig valamennyire hiszi, hogy az egészség zálo­ga a rendszeres méregtelenítés.1 A helyzet még szomorúbb, ha azt nézem, hogy a dip­lomások között kicsit még magasabb lett az alternatív medicinát támogatók aránya, mint a legfeljebb 8 általánost végzettek között. Ez ún. attitűdfelmérés volt, vagyis az eredmény nem azt jelenti, hogy adott esetben ők nem oltatják be gyermeküket, de aki nem hisz, az könnyen eltántorítható. És a kísértés erre óriási.

orvosi konzultációAz egészségügy iránti bizalmatlanság a fejlett egészségüggyel rendelkező orszá­gokban is nagy kihívás. Az egyik alapvető ok – véleményem szerint is – az, hogy a be­tegek nem kapnak megfelelő információt, törődést, időt arra, hogy betegségükkel és gyógyulásukkal kapcsolatban a szak­embertől mindent, amire szükségük van, megtudjanak. Az NIH (National Institutes of Health) infografikája szerint egy átlagos orvos-beteg találkozón a beteget 18 má­sodperc után félbeszakítja orvosa (1. ábra). Ezért van az, hogy a betegek a napi 24 órán át rendelő, de nem csak valid információkat adó dr. Google és a közösségi média segít­ségét kérik. Az amerikaiak 62%-a a közös­ségi médiából szerzi az információit, így az egészségét érintőket is. A közösségéhez tartozókat pedig nem tudja ellenőrizni.

A Pew Research internetes projekt 2013. évi felmérése szerint minden har­madik amerikai keres választ online a ke­resőkön keresztül egészségügyi bajaira. Az egyik, laikusok számára is valid infor­mációt adó híres webportál, a Medscape (www.medscape.com) 2016-ban felmérte, hogy milyen információkra kerestek a leg­gyakrabban a betegek. A második helyena gyógyszerek mellékhatásai voltak! Az első helyen pedig a Zika-vírus. Ez azt támasztja alá, hogy a mai generációnak a járványok­ról más élménye van már (nem a járványos gyermekbénulás), de szintén fél tőlük. A harmadik helyre az előadóművész Prince gyógyszer-(opiát-) túladagolás okozta ha­lála került. Ez pedig arra utal, hogy egy kö­zös élmény (rajongás) meghatározhatja, és akár jó irányba is terelheti az egészségügyi közbeszédet. A mindennapos tapasztala­tok mellett ezek is igazolják véleményem szerint, hogy óriási az igény a laikusok kö­reiben az egészségügyi információk iránt.

Részben a fenti kihívásokra való válasz­ként hódítanak az okostelefonon működő egészségügyi alkalmazások (mobile health, mHealth). Havonta ezer új mHealth alkal­mazás kerül az áruházakba, számuk évente 25%-kal nő. Ezek közül a legtöbbet a beteg­ségben, problémában érintett laikus terve­zi, fejleszti, és nem akadémiai szervezetek. Az alkalmazások nagy többségének hasz­nosságát nem tesztelik, nincs mögöttük egészségügyi szakember, hozzáértés. Az USA-ban az okostelefon-használók 62%-a használ valamilyen mHealth-t, de az alkal­mazást letöltők 5 percnél nem fordítanak többet annak megtanulására, és 50%-a az mHealth alkalmazást telefonjukra letöltők­nek havonta csak egy alkalommal használ­ja azt, aminek semmi értelme. Mert ezt is meg kell tanulni, a kapott információkat meg kell érteni, ami bonyolult lehet, és ha bonyolult, akkor már nem annyira érdekes.

Egészségtudatosság és egészségműveltség

Az interneten az egészségi bajra, vagy a vélt, illetve valós betegségek megelőzé­sére való keresés maximum csak egészségtudatosságot jelezhet, és ez nem egyenlő a helyes viselkedéssel: ez még nem az egészségműveltség. Hogy ez mennyire nem a végzettség kérdése, arra a koráb­ban említett hazai diplomások elutasító attitűdjén kívül felhozhatom az Apple-alapító Steve Jobs példáját. Jobs szelle­mi innovációs nagysága nem kérdéses, mégis, amikor 2003-ban neuroendokrin hasnyálmirigy-daganata igazolódott, csak 9 hónap múlva fogadta el a nyugati orvos­tudomány segítségét. Ez alatt alternatív kezelést (diétát) választott, és csak mikor ez eredménytelennek bizonyult, egyezett bele a kezelésbe (először az operációba). És bár 7 évet élt ezután, sokan felteszik a kér­dést, hogy nem a 9 hónapos késedelem okozta-e a vesztét. („Szeretem azt hinni, hogy valami megmarad a halál után... De az is lehet, hogy ez olyan, mint a kikapcsoló gomb. Csak egy kattintás, és már itt sem vagy. Lehet, hogy ezért nem akartam soha ki-be kapcsoló gombot tenni az Apple-esz­közökre.” Steve Jobs). Más szóval, ha valaki csak Pi-vizet iszik, algát vacsorázik, meg bi­ciklivel jár munkába a legszennyezettebb belvárosi utakon, az egészségtudatos, de nem egészségművelt.

Tehát (gyakran kényszerűségből) az egészségügyi információk keresése terén is hódít az internet, de a megbízhatósága kérdéses, mert a beteg nem tudja, melyik megtalált forrás (weboldal) megbízható, valid. Sőt, az állítások hamis híreket, „ka­mutartalmat” is jelenthetnek. Az internet alapú hamis hírek (fake news) súlyosan érintik az egészségügyet is, a bulvár és a politika után ez a terület a harmadik az érintettségben. A fake news ellensze­re a tudatosság, a forráskritika. A hazai Kutatópont cég felmérése szerint a 18 évesnél idősebb magyarok 39%-a nem néz utána a tartalom igazságának, 36%-uk kevéssé néz utána, és csak 21%-uk végez forráskritikát. Mi a forráskritika? Pl. az, hogy több helyen néz valaki utána annak az egészségügyi állításnak, amire rábukkant egy helyen (így viselkedik az egészségművelt ember). A megkérdezett magyarok 50%-a fel sem ismeri a kamuhí­reket/hamis tartalmakat, ami nem mindig könnyű. Ugyanis a fake news sajátosságai, hogy alapvető félelmekre és a bizonyta­lanságra épít, olyan formában jelenik meg a weboldal, mint a valódi (szerkesztett), a személyek valóságosak, a kontextus pedig létező, csak a következtetés, illet­ve a mondanivaló hamis, ahogy Székely Levente, a Kutatópont kutatási igazgatója állítja. A kamutartalom terjedése pedig egyszerű, mert a hírfogyasztók kapcso­latrendszerét, leginkább a közösségi hálót használja ki. Az emberek az egészségügyi hírekben is bíznak a családban, a baráti ésismerősi körökben.2 És nem a hírforrás­ban, illetve az egészségügyi hír hiteles­ségében bíznak.

Pedig már a Nemzeti Alaptanterv (NAT) is célul tűzi ki a nevelésben a következőket: „…az áltudományos, tudományellenes, ha­zugságon és manipuláción alapuló meg­nyilvánulások felismerésére való képesség fejlesztése, az ilyen megnyilvánulásokkal szembeni határozott fellépés igényének kialakítása...” Remélem a szavakat tettek is követik. A hamis hírek fontosságát jelzi az is, hogy az Oxford Dictionary választása szerint 2016-ban az év szava a „post-truth” (poszt-igazság) lett.3 Ez a szó azt jelenti, hogy egy állítás célja nem a valóság bemu­tatása, hanem az emocionális befolyásolás.

A fake news egészségi következményei közül csak néhányat említek. Az USA-ban 2007-ben a felnőttek 38%-a költött alter­natív gyógyszerekre. A betegek egyik ál­landó aggálya, hogy sokallják a receptes gyógyszerek árát, és nem veszik észre, hogy ugyanannyit vagy még többet köl­tenek alternatív medicinára. Egy másik adat szerint az USA-ban minden évben 23 000 sürgősségi felvétel történik étrend-kiegé­szítők miatt.4

Szakértők szerint a kamuhírek térhó­dításának egyik oka, hogy az emberek memóriája befolyásolható.5 A közösségi háló, a közösségi kommunikáció formálja az emberek emlékezetét is – a kollektív me­móriát. Azok az egészségügyi tények, amik korábban elfogadottak voltak, mára már nem azok. Erre a védőoltásokkal szembeni ellenállás az egyik példa. Az emberek kez­denek nem emlékezni olyan egészségügyi tényekre, amelyekről korábban konszenzus volt. Az újabb generációknak más emlékek a fontosak, és elfelejtenek korábbiakat.

Edelson és munkacsoportja kísérleté­ben 30 ember vett részt, akik ötös csopor­tokban filmet néztek, majd pár nap múlva kérdésekre válaszoltak egyénileg a film kapcsán. Majd 1 héttel később megint fel­tették nekik ugyanezeket a kérdéseket, de előtte megmutatták mindenkinek, hogy „mit válaszolt a többi csoporttag” – a szán­dékosan rossz válaszokat valójában a ku­tatók adták. Erre a korábban adott helyes válaszaikat is átírták a vizsgálati alanyok: összességében a válaszaik 70%-át meg­változtatták! Mikor a kutatók elmondták a cselt (azaz hogy a csoporttagok nem a társaik válaszát látták, hanem hamis vá­laszokat), nem minden átírt választ változ­tattak vissza az alanyok az eredetire, hanem csak az átírt válaszok 60%-át!6 Ez bizonyíték arra, hogy a kollektív memóriát könnyű be­folyásolni, de arra is, hogy a kollektív me­mória rezisztens a változtatásra.

Hamis hírek a visszhangkamrában

A média Gresham-törvénye azt mondja ki, hogy a hazugságon és kitaláción alapuló, rossz információ rendre kiszorítja a tények­kel és bizonyítékokkal alátámasztott jót. Az internet már nem gigantikus közkönyvtár, nem a globális felvilágosodás maga, ha­nem ún. visszhangkamra, ahol szabadon terjed a hamis hír, az áltudomány (Cass R. Sunstein). A gyors elterjedés magyarázata a közösségek kiterjedt hálózata: többnyire egymást ismerő és hasonlóan gondolkodó emberek „fürtjei”. Ezért terjedhet a hamis hír a visszhangkamrában. És azért, mert mások is hisznek benne – de az új tény beleillik-e a világképünkbe is, és az egész mögött van egy hihető történet. Hogy egy kézzelfogható példát mondjak: a világon és hazánkban is egyre kevesebb beteget kezelnek csontritkulás miatt. Véleményem szerint ennek oka a fentiekben keresendő. Nem a csontritkulásban szenvedők száma csökken, nem a diagnózisok száma (a társa­dalom öregedése miatt ennek nőnie kelle­ne), hanem egyre többen választanak más kezelést az orvostudományban elérhető helyett. És hamarosan nőni fog a combnyaktörések száma…

A betegek visszajelzésekre is várnak az orvosaiktól, szeretnének hinni, bizakod­ni, megnyugodni. Ezt adja meg könnyen nekik az egyszerű hír, az egyszerű tanács. A betegek pedig nagyon akarnak hinni, és ez kincs. Mert mit jelent a placebohatás? Azt jelenti, hogy az óriási hit, az opti­mizmus mintegy öngyógyító képesség­gel ruházza fel az embert. Az ellentettje a nocebo, amikor a semmi okoz panaszt, mellékhatást. Az NHANES-70 ezer nőt érintő, 2004 és 2012 között zajlott köve­téses felmérése erre is választ adott. Az eredmények szerint a beteg optimizmusa 16%-kal csökkentette a daganatos halá­lozást, 38%-kal a kardiovaszkuláris halá­lozást, 39%-kal a stroke okozta, 38%-kal a légzőszervi betegséggel összefüggő és 52%-kal a fertőzés miatti halálozást.7 Mások által igazolódott, hogy hatása van a génexpresszióra, pl. csökkenti a TNF és az interleukinok szintjét.

„A hamis információ természetére (oká­ra) kell először rájönni, csak ezután lehet kezelni...”5 Ebben szerettem volna közle­ményemmel segíteni.

Levelezési cím: This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

Irodalom:
1. http://index.hu/tudomany/2016/12/12/ magyarorszag_nem_hisz_az_orvostudomanynak
2. http://www.digitalhungary.hu/konferenciak/ media-hungary/A-fake-news-terjed-mint-a-natha/4280
3. https://www.washingtonpost.com/news/the-fix/ wp/2016/11/16/posttruth-named-2016-word-of-the-year-by-oxford-dictionaries/?utm_term=.dd4fdfa4fdee
4. Geller AI, et al. Emergency Department Visits fo Ad­verse Events Related to Dietary Supplements. N Engl J Med 2015;373:1531–1540
5. Spinney L. Research on collective recall takes on new importance in a post-fact world. Nature. 2017;543:1681–70
6. Edelson M, et al. Following the crowd: Brain Sub­strates of Long-Term Memory Conformity. Science 2011;333:108–111
7. Kim ES, et al. Optimism and Cause-Specific Mor­tality: A Prospective Cohort Study. Am J Epidemiol 2017;185:21–29

Dr. Speer Gábor
a szerző cikkei

hirdetés

cimkék

Kapcsolódó fájlok

Cikk[209260] galéria
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.