A magányosság-járvány mentális és fizikai egészségre gyakorolt pusztító hatása felér az elhízás és a dohányzás által okozott károkkal, azonban nem az a magányos, akinek kevés kapcsolata van.

Az elmúlt közel fél évszázadban a fejlett társadalmakban élő férfiak spermaszáma több, mint 50%-kal csökkent, egyelőre ismeretlen okból.

A tartós ellátásban részesülő személyek csonttörési kockázatának előrejelzésére kidolgozott modell segítségével csökkenthető a csípőtáji törések esélye. 

A terhesség alatti magasvérnyomással küzdő nőkben már közvetlenül a szülés utáni évben fokozott a hipertónia kialakulásának kockázata.

A tífuszbaktérium sejtekbe jutását gátolni lehet ezetimibbel, így a fogékony szervezetek ellenállóképessége növelhető.

Megtisztelő az egész tüdőgyógyászati szakma számára az, hogy az Orvostovábbképző Szemle rendszere­sen kiemelt terjedelmet szentel egy-egy lapszámában a pulmonológia aktuális kérdéseinek. Az aktuális lapszám több tüdőgyógyászati témájú közlemény ma­gyar fordítását kínálja, neves magyar szakemberek kommentárjaival kiegészít­ve. A lap népszerű az orvosok körében, így a társszakmák képviselői olvashatják ezeket az írásokat. Nagy jelentőségűnek tartom ezt a tényt, hiszen komoly veszélyt rejt magában az, hogy az orvosi szakmák a nehezen kezelhető információdömping súlya alatt kissé befelé fordultak.

Instabil állapotú és műtéten átesett betegek esetében elengedhetetlen a hemodinamika és a légzés folyamatos megfigyelése. A szívfrekvencia és a vérnyomás alapján viszonylag jól megítélhető a hemodinamikai állapot, ám a kockázatbesorolásban a légzés paraméterei, köztük a légzésszám, nem kapnak megfelelő hangsúlyt.

A felületes burzitisz főként az olecranont és a prepatelláris bursát, ritkáb­ban a szuperficiális infrapatelláris bursát és a sarok szubkután bursáját érinti. A fő ok a krónikus mikrotraumatizáció. Az ultrahang a burzitisz és a cellulitisz elkülönítésében segít. A nem fertőzéses okoktól való differen­ciálásban hasznosak a vérvizsgálatok és az MRI. Az akut traumás burzitisz kezelhető jegeléssel, a végtag megemelésével, nyugalomba helyezésével. A krónikus mikrotraumás burzitisz terápiája is konzervatív; a bursa aspirá­ciója iatrogén szeptikus burzitisz veszélyét hordozza magában. A krónikus gyulladásos burzitisz terápiájában fontosak az intraburzális kortikoszteroid injekciók. A szeptikus burzitisz kezelése általában Staphylococus aureus ellen hatásos antibiotikumokkal kezdődik.

A krónikus obstruktív tüdőbetegség a harmadik-negyedik leggyakoribb halálokká vált. A betegek évtizedekig állandó kezelésre szorulnak, teljesítőképességük korlátozott, a fellángolások gyakran kórházi kezelést igé­nyelnek, így minden beavatkozás, ami javítja az állapotukat vagy segít a jó állapot megtartásában, gazdaságilag is megtérülhet. Az ambuláns rehabilitáció hatékony, és a legolcsóbb eljárások egyike, ennek ellenére töredékében sincs kihasználva.

A korábbi közleményekkel ellentétben a jelen vizsgálat azt mutatta, hogy a gasztrointesztinális vérzés incidenciája és szövődményei ritkábbak új orá­lis antikoaguláns (dabigatran, rivaroxaban vagy apixaban) szedése mellett, mint warfarint szedők esetében. The American Journal of Gastroenterology, 2017. május

Egy új, asztmások körében végzett vizsgálat, a Salford Lung Study eredmé­nye szerint a Relvar Ellipta▼ -val szignifikáns asztmakontroll-javulás érhető el a szokásos kezeléshez viszonyítva. A vizsgálat elsődleges végpontja azt mutatta, hogy a Relvar Ellipta-val kezelt betegek asztmakontroll-szintje kétszer nagyobb eséllyel javult a szokásos kezeléshez képest.

A köhögés szervezetünk automatikus reakciója, célja a légutak megtisztí­tása, a légutakban lévő váladék, az oda bejutott füst, por, vegyi anyag vagy idegentest eltávolítása. A köhögés megvédi az alsó légutakat és a tüdőt az oda nem való károsító anyagoktól.

Mindig is fontos célja volt az SM diagnosztikájának, hogy azonosítsuk azokat a CIS (klinikailag izolált szindróma) betegeket, akiknek feltehetően második relapszusuk is lesz. Habár az MR-vizsgálat a legmegbízhatóbb prognosztikai tényező, és az oligoclonalis gammopathia is fontos szerepet kap ennek meghatározásában, a betegség változatossága megakadályozza, hogy személyre szabottabb prognózisunk legyen. Ezért is lenne fontos olyan biomarkerek meghatározása, amelyek közelebb vihetnek az SM heterogenitásának megértéséhez. Bár több biomarkert is sikerült már meghatározni, közülük csak néhány bizonyult hasznosnak.