Ez a rovat olyan eseteket mutat be, amelyek különböző peres ügyekben tárgyalt orvosjogi alapelvekre hívják fel a figyelmet.
Nem szándékozik jogi tanácsokat adni. Az esetek végén a magyar kiadás főszerkesztője tesz észrevételeket.

1. Hysterectomia során bélátfúródás következett be

A polycystás ovarium szindróma a menstruációs zavarok, petefészek-diszfunkció és meddőség leggyakoribb oka, mely a reproduktív korú nők akár 15%-át is érintheti. A kórkép etiopatológiája nem teljes körűen tisztázott, de a genetikai háttér mellett valószínűleg szerepet játszanak kialakulásában a gesztációs környezet körülményei és életmódbeli tényezők is.

Forradalmasította a praenatalis vizsgálatokat, amikor a sejtmentes DNS (cfDNS, cell-free DNS) szűrése 2011-ben bekerült az aneuploidiák szülészeti kimutatásába. Az American College of Obstetricians and Gynecologists (ACOG) és a Society for Maternal-Fetal Medicine (SMFM) egyaránt azt javasolja, hogy minden nő számára ajánljuk fel az aneuploidia-szűrés, vagy a magzati genetikai rendellenességek kimutatását célzó diagnosztikus vizsgálatok lehetőségét.

A myoma elhelyezkedése és a beteg gyermekvállalási tervei

A várandós jólléte a pozitív terhességi teszttel kezdődik.*

Az információhiány és a tévhitek ellen

Nagy örömömre szolgált a Nőgyógyászati és Szülészeti Továbbképző Szemle szerkesztőségének felkérése a téma referálására, mivel több mint 30 év telt el azóta, hogy Lampé László professzor úr biztatására és támogatásával nekirugaszkodtam az akkor még ismeretlen endoszkópos módszer bevezetésének. Az azóta elvégzett közel 3000 beavatkozás ellenére még mindig izgalommal várok minden izgalmas esetet, így nézzék el nekem, ha a szokottnál több szubjektív gondolattal találkozik a kedves olvasó. Méltatlan lenne, ha dolgozatomban azokat a már jól ismert és tankönyv ízű fejezeteket tekintenénk át, mint a hiszteroszkópia története, indikációi, eszköztára, szövődményei stb. Ezért néhány olyan aktuális kérdésekre fókuszálok csak, amelyeket a szülészet-nőgyógyászat folyton fejlődő részterületei (asszisztált reprodukció, onkológia, minimálisan invazív sebészet stb.) vetnek fel. Ezekre a választ a technika robbanásszerű fejlődése és a fiatal kutatók fáradhatatlan útkeresése adja meg kisebb-nagyobb kilengések után. Hazánkban szerencsére már a múlt század 90-es éveiben elindultak néhány intézetben a hiszteroszkópos vizsgálatok és műtétek. Ebben a magyarországi „hőskorban” Budapesten az I. sz Női Klinikán Szendei György adjuktus úr, a II. sz. Női Klinikán Lintner Ferenc tanár úr, a Tétényi úti (később Szent Imre) Kórházban Fülöp Tamás adjunktus úr, a Szegedi Női Klinikán Molnár G. Béla adjunktus úr, a Pécsi Női Klinikán Szabó István professzor és Debrecenben e közlemény írója vállalta fel a pionírok sok kudarccal, de a tapasztalatok gyarapodásával mind több eredménnyel jutalmazó munkáját.

Az Előszót azzal kezdem, hogy megjelent az új szülészet-nőgyógyászati tankönyvem A SZÜLÉSZETNŐGYÓGYÁSZAT TANKÖNYVE – ÖTÖDIK KIADÁS címmel. A Semmelweis Kiadó 10 évvel a harmadik és 8 évvel a negyedik kiadás megjelenése után határozott úgy, hogy felkér egy egyszerzős új didaktikus tankönyv megírására a korábbi kötetekre építve, naprakész információkkal és gazdag képanyaggal. Bár rövidíteni akartam, mégis 100 oldallal hosszabbra sikerült, mint az előzőek, viszont gyakorlatilag a tankönyv 70%-a teljesen új ismeretanyag. Jóllehet könyvemet döntően orvostanhallgatóknak írtam, mégis ajánlom szakorvosaink figyelmébe, hiszen soha nem árt ismételni, és ami ennél is fontosabb, új, rendezett, lényegre törő ismeretekhez jutni. Bár sok esetben hivatkozom az evidenciaszintekre is, meggyőződésem, hogy az orvos azért tanul élete végéig, hogy a szakmai kereteken belül saját tapasztalata és judíciuma alapján gyógyítson. Az orvos-beteg kapcsolatot és az individuális megítélést soha nem helyettesítheti, csak kiegészítheti a számítógépes információhalmaz és a képalkotó diagnosztika. Ez a könyv tehát tankönyv kitisztult ismeretekkel irodalmi hivatkozások nélkül, aki viszont az egyes részletek sokszínűségére kíváncsi, annak továbbra is ajánlom a múlt évben általam szerkesztett trilógiát (A VÁRANDÓSGONDOZÁS KÉZIKÖNYVE, A PERINATOLÓGIA KÉZIKÖNYVE és A NŐGYÓGYÁSZAT KÉZIKÖNYVE). Az ismereteket többszínűvé teszi a már közel 20 éve rendszeresen megjelenő NŐGYÓGYÁSZATI ÉS SZÜLÉSZETI TOVÁBBKÉPZŐ SZEMLE, melynek jelen számában is a kurrens témákkal foglalkozunk, bemutatva a nemzetközi trendeket és a hazai szakemberek kommentárjaikban kifejtett megfontolandó állásfoglalásokat.