A munka célja gyorsított részleges emlőbesugárzás esetén összehasonlítani a háromdimenziós konformális (3D-KRT), a „step and shoot” (SS) és „sliding window” (SW) intenzitásmodulált, valamint az intenzitásmodulált ívbesugárzási (RA) technikákat dozimetriai, tervminőségi és gyakorlati szempontok figyelembevételével. Tíz, parciális emlőbesugárzásra alkalmas beteg 3 mm-es szeletvastagságú CT-képkészletére 4 különböző besugárzási technikára készítettünk terveket. A céltérfogatot a titán sebészi klipek által határolt tumorágy, valamint a CTV-n keresztül kiterjesztett PTV képezte. Az intézeti tervezési célokat a nemzetközi ajánlásoknak megfelelően határoztuk meg. A 3D-KRT tervek non-koplanáris, míg az IMRT-sek koplanáris mezőelrendezésekkel készültek. Valamennyi technikával azonos PTV-ellátottságra törekedtünk az objektív összehasonlíthatóság érdekében. A kigyűjtött, különböző szervekre vonatkozó térfogati és dozimetriai paraméterek alapján határoztuk meg az egyes tervekre jellemző homogenitás-, konformitás- és tervminőségindexeket. Vizsgáltuk a kezeléshez szükséges monitoregységek számát és a megvalósíthatóságot. A céltérfogatok dózisellátottságában nem találtunk különbséget. A SW tervek (HI=0,033) szignifikánsan homogénebb dóziseloszlást eredményeztek, mint a 3D-KRT (HI=0,057) és a RA (HI=0,073). A SS technika homogenitása (HI=0,053) nem különbözött szignifikánsan. A 3D-KRT konformitása (CN=0,62) szignifikánsan rosszabb, mint a SS (CN=0,85), a SW (CN=0,85), valamint a RA (CN=0,86). Az azonos oldali emlő átlagos V50% értéke szignifikánsan alacsonyabb volt a RA (29,4%), mint a 3D-KRT (44,1%) és SW (35,6%) tervekben. Az azonos oldali tüdő átlagos V10% értéke szignifikánsan alacsonyabb volt a 3D-KRT tervekben (10,1%), mint a SS (34,3%), SW (34,3%) és RA (35,3%) technikáknál. A szív a 3D-KRT technikával védhető a legjobban. A kezelési idő a RA technikával bizonyult a legrövidebbnek. Mindegyik technikával kivitelezhető a jó céltérfogat-ellátottság és megfelelően védhetők a kritikus szervek. Az összes szempontot figyelembe véve a „sliding window” IMRT a legmegfelelőbb technika gyorsított részleges emlőbesugárzások kivitelezésére. Magyar Onkológia 60:305–311, 2016

Kulcsszavak: APERT, IMRT, IMAT, RapidArc, dozimetriai elemzés

Vizsgálatunk célja az EBT2 önhívó filmek fizikai tulajdonságainak megismerése és klinikai alkalmazási feltételeinek meghatározása volt. A filmeket különböző technikával készült tervek alapján (3D konformális – 3DCRT, intenzitásmodulált – IMRT és sztereotaxiás – SBRT) technikával sugaraztuk be, majd összehasonlítottuk a tervezőrendszerből exportált dózis eloszlással. Az elemzéshez két különböző gyártó filmelemző szoftverét használtuk: PTW Mephysto és FilmQA Pro. A tervek összehasonlítását gamma-analízissel végeztük, 3%, 3 mm-es, illetve 2%, 2 mm-es gamma-kritériumra. PTW Mephysto, illetve FilmQA Pro szoftverrel végzett gamma-analízis eredményei 3%, 3 mm-es feltételekre: 3DCRT (95,5/100%), IMRT (97/99,9%), SBRT (99,7/100%). A 2%, 2 mm-es gamma-kritérium esetén 3DCRT (87,1/98,9%), IMRT (92/98,5%), SBRT (96,7/97,9%) eredményeket kaptunk. Megállapítható, hogy megfelelő használat mellett a szkenner tulajdonságai nem befolyásolják az eredményeket. Mindkét kiértékelő szoftver alkalmas a filmek kalibrálására, kiértékelésére. Az EBT2 önhívó film alkalmas a sugárterápiás tervek kétdimenziós ellenőrzésére. Magyar Onkológia 60:299–304, 2016

Kulcsszavak: EBT2 film, intenzitásmodulált, gamma-analízis, radiokróm

A nyelőcsőrák magas mortalitású betegség. A gyógyítás hagyományosan sebészi, de sugár- és kemoterápia megfelelő alkalmazásával a túlélési eredmények jelentősen javíthatóak. A vonatkozó vizsgálatok változatos felépítése, alacsony betegszáma és a részben nem egybevágó eredmények nehezítik az optimális kezelés meghatározását. A legkedvezőbb kimenetellel járó kezelési modalitás kiválasztásában kívánunk segíteni, nem titkoltan a klinikai onkológus szemléletével. Az egészen kezdeti tumorok (maximum pT1b) kezelése továbbra is kizárólag műtéti, a metasztatikus tumoroké palliatív. A többi esetben viszont a kiegészítő terápia, mint a kemo- vagy sugárterápia, illetve ezek kombinációi, valamint a célzott kezelések, a túlélés javulásával járhat. Az adjuváns alkalmazás nehéz, ezért elsősorban a neoadjuváns kezelési formákat illetően rendelkezünk adatokkal. A neoadjuváns kemoterápia is valószínűleg túlélési előnnyel jár, de ez kifejezettebb és evidenciákkal jobban alátámasztott kemoradioterápia esetében. Bizonyos eredmények alapján a kemoirradiációt követően az operáció elhagyása sem feltétlenül hátrányos a beteg számára, de ezen eljárás rutinszerűen nem ajánlható. A klasszikus ciszplatin és fluorouracil mellett más platinaderivátumok (carboplatin, oxaliplatin) és a taxánok (docetaxel, paclitaxel) is alkalmazhatóak. Magyar Onkológia 60:288–298, 2016

Kulcsszavak: nyelőcsőrák, kemoradioterápia, neoadjuváns kezelés, túlélés

A daganatos betegek kb. 50%-ánál anorexia/kahexia szindróma alakul ki, mely számos betegségben – többek között rákbetegségben – egy komplex klinikai szindróma formájában jelenik meg. A szindrómát szisztémás gyulladás jellemzi, elsősorban a test zsírjának, a test tömegének csökkenésével. A tanulmányban röviden áttekintjük az anorexia/kahexia szindróma keletkezésének mechanizmusát, és felsoroljuk a jelenlegi farmakológiai lehetőségeket. Magyar Onkológia 60:281–287, 2016

Kulcsszavak: anorexia, kahexia, testtömegvesztés, szisztémás gyulladás, citokinek

Az internet az emlő rosszindulatú daganatainak vizsgálatában alkalmazható eszközök egy új generációját hozta el az elmúlt évtized folyamán. Ezek között a legnagyobb csoportban levő programok a várható túlélés, illetve a terápiás válasz előrejelzését klinikai adatok alapján végzik el. Ide tartozik az Adjuvant! Online, az MSKCC és az MD Anderson nomogramjai, valamint az angliai PREDICT honlapja. Ezek mindegyikében közös, hogy a beteg megadott paraméterei alapján kikeresi, hogy mi történt a beteghez hasonló betegekkel korábban. Új diagnosztikus biomarkerek azonosításának forrása lehet génexpresszió vagy mutáció – meglevő, teljes- genom-szintű adatokat tartalmazó adatbázisok kiaknázásán alapszik az egyes gének vagy génmintázatok prognosztikus értékét számoló KMplot.com. Az adott gének mutációs adatai és a várható túlélés közötti kapcsolatot lehet a cBioportalban, illetve a G-2-O-ban vizsgálni. Géncsipekkel lemért genomszintű génexpressziós adatok alapján ad diagnózist a RecurrenceOnline program. Az emlőtumor kialakulásának valószínűségét egy poligénes modell alapján, klinikai adatok felhasználásával becsüli meg a BOADICEA. Az emlőtumorok vizsgálatával foglalkozó onkológusok, patológusok, valamint kutatók számára készült összefoglaló közleményünkben ezen, valamint további elemző rendszerek célját, alkalmazási területeit és a rendszerek mögötti adatbázisokat foglaljuk össze. Magyar Onkológia 60:273–280, 2016

Kulcsszavak: emlőtumor, biomarker, prognózis, génexpresszió, mutáció

2016. november 1-jén, életének 89. évében elhunyt Prof. Dr. ECKHARDT SÁNDOR, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Országos Onkológiai Intézet nyugalmazott főigazgatója, a hazai klinikai onkológia (daganat-kemoterápia) megalapozója és a klinikaionkológus-képzés beindítója.

A lap az onkológia gyakorlatával és elméletével foglalkozó eredeti, magyar nyelvű dolgozatokat közöl, melyek lehetnek felkért referátumok, szakmai ajánlások, eredeti közlemények, illetve ún. klinikopatológiai esetbemutatások. A benyújtott kéziratokat a szerkesztőbizottság szakértők bevonásával lektorálja. Hazai onkológiai tárgyú konferenciák kivonatainak közlésére is mód van, a szerkesztőbizottsággal történt előzetes egyeztetés alapján. A folyóirat folyamatosan beszámol a Magyar Onkológusok Társaságának életével kapcsolatos eseményekről.

A szolid tumorok nagy mortalitása elsősorban inváziós és áttétképző képességüknek tulajdonítható. E folyamatok alapvetően függenek a sejtmozgás és sejtosztódás szabályozásától. A sejtmozgást és sejtosztódást befolyásoló növekedésifaktor- (GF) receptor jelátviteli útvonalak onkogén mutációi mind a tumorok kialakulásában, mind célzott terápiájukban meghatározóak. Videomikroszkópos kísérleteink során szignifikáns pozitív korrelációt találtunk sejtmozgás és sejtosztódás között melanóma- és tüdőráksejteken, így a „go or grow” hipotézist nem sikerült megerősíteni. Továbbá bemutattuk, hogy kollagéngélbe ágyazott agydaganatsejtek szferoidjainak inváziója a proliferáció gátlása mellett is bekövetkezik. A melanómasejtek EGF- és FGF2-kezeléssel szemben mutatott érzékenysége függött a BRAF és NRAS gének mutációitól, ezzel szemben a GF-receptorok tirozinkináz-aktivitásának gátlása nem mutatott mutációfüggést. A prenilációgátlás a BRAF mutáns/PTEN-vad sejtek kivételével csökkentette a melanómasejtek kolóniaképző képességét, ugyanakkor in vitro növelte a migrációt BRAF-mutáns és in vivo az áttétképző képességet dupla vad típusú melanómasejteken. Az aktivin-jelátvitel (TGF-β fehérjecsalád) gátlása csökkent osztódást, serkentése megnövekedett migrációt okozott mezoteliómasejteken, így az aktivin-jelátvitel ígéretes célpontja lehet célzott terápiás beavatkozásoknak. Összefoglalva elmondható, hogy a tumorsejtek osztódása sem nem akadálya, sem nem előfeltétele a sejtek migrációjának és inváziójának. Továbbá igazoltuk, a különböző onkogén mutációk eltérően befolyásolhatják a tumorsejtek migrációját és proliferációját. Mindazonáltal ígéretes támadáspontjai lehetnek célzott terápiáknak, ugyanakkor nagymértékben befolyásolhatják azok hatását. Magyar Onkológia 60:339–342, 2016

Kulcsszavak: proliferáció, migráció, növekedési faktor receptor jelávitel, „go-or-grow” hipotézis

2016. május 20–21-én az emlőrák felismerésével, kórismézésével, a betegek kezelésével, gondozásával és rehabilitációjával foglalkozó vezető hazai szakemberek alkotta munkacsoportok egy konszenzuskonferencia keretében és az azt megelőző közel egyéves munka eredményeként fogalmazták meg szakmájuk legfrissebb ajánlásait a betegséggel szembeni küzdelem hatékonyabbá és egységessé tétele érdekében. A konszenzusdokumentumok a Magyar Onkológia folyóirat 2016. évi szeptemberi számának hasábjain jelentek meg. A megbeszélések kapcsán világossá vált, hogy több olyan terület van, ahol a szakemberek hatáskörén túlmutató változtatások szükségesek az emlőrákos betegek gyógyulási eredményeinek további javítása érdekében. Ennek kapcsán a munkacsoportok és a szervezőbizottság tagjai öszszeállítottak egy listát, ami szerintük a jelenleg legfontosabb megoldatlan kérdéseket tartalmazza. A felsorolást ezúton teszik közzé, azzal a kéréssel, hogy aki támogatói és/vagy döntéshozói helyzetben van, mérlegelje ennek részleges vagy teljes támogatását, támogassa megvalósítását!

Jelen munkánkban HHV-8-pozitív multicentrikus megjelenésű, plazmasejtes típusú Castleman betegség esetét ismertetjük. A beteg kombinált immunszuppresszív terápiára és monoklonális anti-CD20 kezelésre nem reagált. Ugyanakkor monoklonális anti-IL-6R antitest terápia tartós remissziót, és egyúttal a nyirokcsomói víruskimutathatóság megszűnését eredményezte. Magyar Onkológia 60:328–332, 2016

Kulcsszavak: multicentrikus Castleman-betegség, HHV8, IL-6, rituximab, tocilizumab