A kemoterápia következtében kialakuló csontvelő-szuppresszió egyik legveszélyesebb szövődménye a lázas neutropénia. Az érintett betegek ellátása multidisziplináris feladat. A kemoterápia mellett a megfelelően adott G CSF-terápiát primer és szekunder profilaxisként alkalmazva a lázas neutropéniás események nagy része kivédhető. Minden kemoterápiás ciklus előtt értékelni kell a lázas neutropénia rizikóját, figyelembe véve a kemoterápiás kombinációt és a betegspecifikus paramétereket egyaránt. Lázas neutropénia esetén az időben elkezdett megfelelő antibiotikus és G-CSF-terápia elengedhetetlen a kezelés sikere szempontjából. A szekunder prevencióban adható egyik hosszú hatású G-CSF-terápia, a lipegfilgrasztim hatékony, biztonságos és egyszerű adagolású a beteg számára. A lipegfilgrasztim nem biohasonló, hanem egy kétlépcsős emzimatikus glikopegilációs eljárás során létrehozott új molekula. Akkor érhet el a kezelő onkológus megfelelő sikert a betegnél a terápiával, ha megfelelő időben megfelelő szupportációs kezelésben is részesíti a beteget. Magy Onkol 62:195–200, 2018

Kulcsszavak: lázas neutropénia, szolid tumor, empirikus antibiotikum-terápia, granulocita-kolóniastimuláló faktor, lipegfilgrasztim

A metasztatikus kolorektális daganatok (mCRC) terápiájában másodvonalon túl hatékonyan alkalmazható, optimális kezelési séma még nem tisztázott, a terápia kései vonalaiban a kezelés megválasztásában kiemelt jelentőséggel bír az életminőség megtartása, illetve javítása. Tényleges evidenciával, megfelelő kutatási háttérrel csak a trifluridin/tipiracil és a regorafenib rendelkezik, melyek ezért a fenti indikációban engdélyezett és ajánlott gyógyszerek, míg a rechallenge-stratégiákkal kapcsolatban nem rendelkezünk kellően magas szintű evidenciával.

Az International Federation of Head and Neck Societies (IFHNOS) 2014-ben hirdette meg először a Global Online Fellowship in Head-and-Neck Surgery and Oncology (GOLF) elnevezésű képzését. Ez az újfajta tanulási lehetőség egy újabb jól előkészített része a szervezet által meghirdetett oktatási programnak, melynek a célja, hogy a világ minden részére eljuttassa az egységes szemléletű tudásanyagot, az aktuális újdonságok ismeretében azt rendszeresen karban tartsa és a képzett szakemberek között kommunikációs csatornát működtessen. A kiapadhatatlan energiájú és életét a fej-nyak sebészetnek alárendelő Prof. Jatin Shah ötlete és irdatlan munkájának eredménye lett ez a képzés is, ugyanúgy, mint a 2008 óta működő World Tour vagy a 2014-ben meghirdetett Fej-nyak Sebészeti Világnap (minden év július 27-én).

A 3. Nemzetközi Pajzsmirigy NOTES Konferenciát Bangkokban tartották március 7−8-án 2018-ban. A szervezőbizottság elnöke Suchart Chantawibul professzor volt, aki a Thai Endokrin Sebészek Szervezetének elnöke. A helyszín a Police General Hospital sebészeti osztálya, illetve a Chulalongkorn egyetemi oktatókórház volt. A szervezőbizottság mindent megtett azért, hogy a kétnapos konferencia szakmailag a legmagasabb szintű legyen.

A fej-nyaki laphámsejtes rák kezelése multimodális, melyben a műtéti megoldásnak, a kemoterápiának és a sugárterápiának egyaránt fontos szerepe van, illetve ezeket gyakran kombináltan kell alkalmazni. Bár sok esetben teljes gyógyulás érhető el, még lokálisan előrehaladottabb esetekben is, nem ritka, hogy remissziót követően a betegség lokálisan kiújul. Amennyiben e recidívák esetén salvage műtét nem végezhető, úgy a szisztémás kezelés és a hagyományos külső sugárterápia alkalmazása jön szóba. Azonban ha korábban a betegnél már teljes dózisú irradiáció történt, akkor az ismételt sugárkezelés során leadható dózis már korlátozott, tekintettel a kumulatív dózisok okozta szövődménykockázatra. A CyberKnife (Kiber-kés) magas konformalitású, célzott sugársebészeti technológia, az ép szövetek nagyfokú védelme mellett alkalmas lehet e betegek eredményes kezelésére. Ezenkívül műtétileg nehezen hozzáférhető, ritka koponyaalapi és fej-nyaki daganatok frakcionált sztereotaxiás kezelésére is alkalmazható, mint a kordóma, kondroszarkóma és a glomusztumorok. A CyberKnife-kezelés 2018 eleje óta Magyarországon is elérhető az Országos Onkológiai Intézetben. Magy Onkol 62:180–185, 2018

Kulcsszavak: fej-nyaki daganat, CyberKnife, robotikus sugársebészet, sztereotaxiás sugárkezelés, SBRT, célzott sugárterápia

A recidív/metasztatikus fej-nyaki daganatos betegek prognózisa közismerten rendkívül rossz, kezelésük komoly kihívás elé állítja az onkológusokat. Az utóbbi egy-két évben előtérbe kerültek az immunterápia gyógyszerei. A nivolumab egy programozott sejthalál fehérj 1 (PD-1) receptor ellen kifejlesztett antitest, mely az immunellenőrzőpont-inhibitorok (immune checkpoint inhibitors: ICI) csoportjába tartozik. A CheckMate 141 randomizált fázis 3-as klinikai vizsgálat igazolta a nivolumab hatásosságát a recidív/metasztatikus laphámkarcinómák kezelésében, mert mind a túlélést, mind az életminőséget tekintve szignifikánsan jobb eredményt értek el vele, mint standard kezeléssel. Esettanulmányunkban egy 53 éves nőbeteg nivolumabbal történt kezelését mutatjuk be elsőként Magyarországon. A beteg, mezofarinxtumorának kiújulását követően, progresszió miatt harmadvonalbeli nivolumab- monoterápiás kezelést kapott. Az első klinikai és képalkotói kontrollok alapján a tumor regrediált, majd stabil állapotot mutatott, a betegnél érdemi mellékhatás nem jelentkezett. Klinikai progresszió miatt a páciens a 8. hónapban exitált. Esetünk egy új terápiás lehetőséget, a nivolumab többedvonalbeli alkalmazását mutatja be lokálisan kiújult laphámdaganatban. Magy Onkol 62:175–178, 2018

Kulcsszavak: recidív/metasztatikus fej-nyak daganat, immunterápia, immunellenőrzőpont-gátló, nivolumab

Az állkapocs kiterjedt hiányát biztonságosan mikrovaszkuláris technikával végzett szabad csontátültetéssel pótolhatjuk. Erre a célra hasonló anatómiai felépítése, megfelelő hosszúsága és formálhatósága miatt első választásunk a fibula-szabadlebeny. A mandibula teste ék alakú csontszegmensek eltávolításával alakítható ki. Állcsontszögletet azonban e standard módszertől eltérően, az ortognát sebészetben alkalmazott axiális irányú oszteotómiával biztonságosabban, egyszerűbben is képezhetünk. A módszer külön előnye, hogy a felszálló szár pontos irányának beállításával a ramuszt pótló fibulaszegmens a temporomandibuláris ízületi fejecs pótlására is kiválóan alkalmas. A régió anatómiájának felelevenítése mellett, klinikai esetünk e két delikát állcsontterület funkcionális helyreállítását demonstrálja. Magy Onkol 62:169–174, 2018

Kulcsszavak: fibula-szabadlebeny, rekonstrukció, szabadlebeny, temporomandibuláris ízület, axiális hasítás

A fej-nyaki daganatos betegek kezelése többnyire kombinált, műtét, sugárterápia (RT) és kemoterápia alkalmazásával. A kemoradioterápia hatékonyabbá teszi az RT-t, de nagyobb a toxikus hatása is. Az RT utáni reakciókat koraiakra és későiekre osztjuk. A koraiak a kezelés alatt vagy a kezelés után 3 hónapon belül jelentkeznek, legtöbbjük reverzibilis, a későiek az RT befejezése után 3 hónappal vagy akár évekkel, gyakran irreverzibilisek. Sugárnekrózis lágyrészekben, porcban, csontban és az agyban is kialakulhat. A recidív tumor és az irradiáció utáni nekrózis leggyakrabban 2−3 éven belül jelenik meg, elkülönítésük sokszor nehéz. A komputertomográfia (CT) és a mágneses rezonancia képalkotás (MRI) alapvető diagnosztikus módszerré váltak nemcsak a tumorstádium, a terápiahatékonyság, hanem a kezelés utáni státusz értékelésére, reziduális, recidív tumor megtalálására, valamint a kezelés utáni komplikációk kimutatására is. A terápia után 2−3 hónappal státuszt rögzítő CT/MRI javasolt, és standard képalkotói, valamint szoros klinikai követés, annak érdekében, hogy a szükséges újabb kezelés időben megtörténhessen. Magy Onkol 62:159–168, 2018

Kulcsszavak: fej-nyaki daganatok, CT, MRI, posztirradiációs státusz, szövődmény

A differenciált pajzsmirigyrákok (DTC) között a ≤1 cm-es papilláris mikrokarcinómák (PTmC) méretüktől eltekintve hasonlóak az előrehaladottabb karcinómákhoz, ezért kezelésük, azokéval megegyezően, azonnali műtét volt. Szaporodó evidenciák alapján PTmC esetében a 2015-ös American Thyroid Association (ATA) Guideline azonnali műtét helyett válogatott esetekben aktív követést is elfogad. Az intézetünkben 2001−2010 között azonnali műtéttel ± posztoperatív radioizotóppal hagyományosan kezelt 103 PTmC jellemzőit, kórlefolyását, a betegek túlélésének retrospektív elemzését végeztük el. A 103 beteg primer daganata 62,1%-ban egygócú, 37,9%-ban többgócú, nyaki státuszuk 81 esetben pN0, 22-ben pN+ volt. 11,1 év medián követés alatt a teljes túlélés 5, 10, 15 évnél 95%, 89% és 86% volt. 14 beteg halt meg, a daganatspecifikus 5 és 10 éves halálozás 3% és 5% volt. A túlélés valószínűségét az életkor (p<0,001), a TSH-szint (p=0,0347), a nyaki áttét jelenléte (p=0,0402) és a blokkdisszekció szükségessége (p=0,0045) befolyásolta szignifikánsan. A tumormentesség és a recidívák kezelési eredménye hasonló az aktív követésről publikált adatokhoz. Eredményeink nem szólnak az aktív követés terápiás módszere ellen, de az 5%-os pajzsmirigyrák-specifikus halálozás jelzi, hogy az azonnali műtét sem előzi meg a főleg idősebb férfiak ismeretlen okú daganatprogresszióját. Magy Onkol 62:153–158, 2018

Kulcsszavak: papilláris pajzsmirigy-mikrokarcinóma, tireoidektómia, betegkövetés

A humán papillómavírus által okozott szájgaratdaganatok incidenciája meredeken emelkedik. Jellemzőjük a rendkívül jó terápiás, ezen belül is sugárérzékenység, amit számos, de főként retrospektív vizsgálat eredménye is igazol. Az alábbi áttekintésben a témával kapcsolatos jelentősebb közlemények eredményeinek megismertetésével, valamint a radioszenzitivitás (sugár)biológiai okainak föltárásával, illetve a sebészi, kemo- és biológiai terápiás módszerek szerepének vizsgálatával magyarázatot kaphatunk e típusú daganatok eltérő viselkedésére. Tekintettel az érintett betegek általában véve fiatalabb korára, jobb általános állapotára és a daganatok sugárérzékenységére – különösképpen a terápiás szövődmények mérséklése miatt –, az eddigi terápiás irányelvekben szereplő dózisok és kezelési módszerek fölülbírálása javasolt, amelyekkel kapcsolatban jelenleg számos randomizált vizsgálat folyik. Magy Onkol 62:145–152, 2018

Kulcsszavak: szájgarat, humán papillómavírus, radioterápia, dóziscsökkentés