Míg a metasztázisok a leggyakrabban előforduló intraokuláris malignus daganatok, a vesesejtes karcinóma okuláris áttétei ritkák. A szemben megjelenő leggyakoribb primer malignus daganat az uveális melanóma. Mind az áttétek, mind a melanóma leggyakoribb okuláris lokalizációja a koroidea. A vesesejtes karcinóma koroideális metasztázisának és a koroideális malignus melanómának a klinikai elkülönítése igazi kihívás a szemészorvos számára. Közleményünkben két olyan esetet mutatunk be, ahol vesesejtes karcinóma az érhártyába adott áttétet. A 61 és a 71 éves férfibeteg esetében a biomikroszkópos és az ultrahangos vizsgálatot követően előrehaladott koroideális malignus melanóma gyanújával enukleációt végeztünk, azonban a hisztopatológiai vizsgálat mindkét esetben világossejtes vesedaganat áttétét igazolta. Világossejtes veserák metasztázisának klinikai és ultrahangos megjelenése is utánozhatja koroideális malignus melanóma képét. Vesesejtes karcinóma okuláris metasztázisának felismerése még ismert vesesejtes karcinóma esetén is nehézséget okozhat. Magy Onkol 66:157-161, 2022

A malignus daganatok a magyar halálozási statisztikában 1990 és 2018 között (www.ksh.hu) vezető halálokként szerepelnek. Amíg az agyérbetegségek egyre csökkenő mértékben felelősek a magyar népesség halálozásáért, a daganatos betegségek halálozási számát az egyre fejlődő diagnosztikus és terápiás lehetőségek ellenére sem sikerült csökkenteni. Magyarországon egyelőre tisztázatlan, milyen gyakoriságúak a szinkron második, harmadik daganatok, illetve milyen kezelési stratégiát követünk ezek esetében. A Nemzeti Rákregiszterben ez idáig a szinkron tumorokról nem történt összefoglaló adatgyűjtés. A cikkben egy hármas tumorral diagnosztizált beteg kivizsgálását és kezelését mutatjuk be. Magy Onkol 66:153-156, 2022

A mieloproliferatív neopláziák egyik gyakori kóroki mutációtípusa a kalretikulin gént érintő, olvasási keret eltolódásával járó mutáció, mely kóros szerkezetű fehérjét eredményez. A kóros fehérje új sejtbiológiai folyamatokat indít be, melyek alapvetőek a mieloproliferatív betegség megindításában és fenntartásában. Összefoglalónkban bepillantást nyújtunk a fenti folyamatokba, segítve a patobiológia jobb megismerését és a betegség későbbi eredményes kezelését. Magy Onkol 66:147-152, 2022

A Covid-19-világjárvány számos indirekt negatív következményt von maga után, különösen az olyan vulnerábilis betegcsoportok számára, mint a daganattal küzdő páciensek. Vizsgálatunkban a 2020 márciusa és 2021 áprilisa közötti időszakban centrumunkban kezelt, előrehaladott melanómában szenvedő betegek kórlefolyását elemeztük. A fenti időszakban 382 beteg részesült centrumunkban melanóma miatt szisztémás kezelésben; közülük 24-en fertőződtek meg a SARS-CoV-2 vírussal a terápia során. Hat beteg III-as, 18 páciens IV-es stádiumban részesült kezelésben, immunterápiát 14 beteg, célzott kezelést és kemoterápiát 5, illetve 4 beteg kapott. A fertőzött betegeink közül 7 esetben (29%) okozta a beteg halálát a vírusinfekció, átlagosan 12 nap alatt. Védőoltást 3 betegünk kapott, az infekció lefolyása mindhárom esetben tünetmentesnek vagy enyhének bizonyult. Előrehaladott daganatban szenvedő betegeink között a SARS-CoV-2 vírusinfekció halálozása jelentősen meghaladta a korcsoportarányos népesség esetén tapasztalt halálozást. Bár a vizsgált időszakban csak betegeink kis csoportja részesülhetett oltásban, körükben haláleset vagy súlyos lefolyású infekció nem fordult elő. Magy Onkol 66:141-145, 2022

A szinte terápiarezisztens előrehaladott melanóma kezelésében megvalósult alapvető változások jelentős előrelépést hoztak a melanómában szenvedők betegségkimenetelében, a CheckMate 067 tanulmány szerint akár 6 éves medián túlélés is elérhető. Guideline-ok alapján a terápia evidenciák szerint került alkalmazásra, azonban vannak megválaszolásra váró kérdések. A teljesség igénye nélkül ezek közül a BRAF-mutáns melanóma kezeléséről, a PD-L1 ligandum meghatározásának szerepéről, a progressziót követő terápia folytatásáról és a szentinelnyirokcsomó-biopszia aktuális helyzetéről kívánunk a gyakorlatban felhasználható összefoglalást adni. Magy Onkol 66:134-139, 2022

A technológia fejlődésével a melanóma ellátásában egyre nagyobb hangsúlyt kap a sugárterápiás kezelés célzott, nagy pontosságú válfaja: a sztereotaxiás sugárterápia. Ezeket a kezeléseket szoliter vagy oligometasztázisok lokális kezelésében lehet eredményesen használni, mellyel a korábbi, hagyományos irradiációnál sokkal nagyobb biológiai hatású, tumorroncsoló sugárdózisokat lehet leadni. Áttétes melanóma esetében a mára már háttérbe szorult kemoterápiák mellett a folyamatosan bővülő, célzott és immunterápiás lehetőségeknek köszönhetően még a metasztatikus esetekben is egyre jobb túlélési idők várhatók, melyek miatt a daganatgócokat érdemes lokális kezeléssel ellátni, így ez a megközelítés mára a klinikai rutin része lett. Közleményünkben szeretnénk összefoglalni a melanóma ellátásában alkalmazott nemzetközi sztereotaxiás sugárterápiás irodalmi vonatkozásokat, és ismertetni a kapcsolódó fogalmakat, mint például oligometasztázis, abszkopális hatás vagy a célzott irradiáció és modern szisztémás kezelések kombinálása. Magy Onkol 66:127-133, 2022

Forradalmi változást hozott az áttétes melanómában szenvedő betegek kezelésében az elmúlt tíz év. Az elsővonalas kezelésekben a PD-1-gátló nivolumab és pembrolizumab immunterápia mellett a BRAF V600 mutáns melanómás pácienseknél BRAF-MEK-gátlók is a terápiás paletta részét képezik. A CTLA-4-gátló ipilimumab és a PD-1-gátló nivolumab kombinált alkalmazása is szelektált betegcsoportnál választható, mely jelentős javulást hozott a metasztatikus melanómában szenvedő betegek túlélésében. A jelen közleményben az immunterápia hosszú távú túlélési eredményeiről számolok be, valamint felvázolom azokat a fejlődési utakat és onkológiai modalitásokat, melyek alkalmazásával további javulás érhető el a melanómás betegeink kezelésében. Magy Onkol 66:119-124, 2022

A BRAF-MEK gátló terápia felfedezésével a BRAF-mutációt hordozó metasztatikus betegség kezelésében is megjelent a túlélést meghosszabbító célzott terápia. 2015 és 2018 között dabrafenib+trametinib (D+T) terápiát 80 betegnél, vemurafenib+ kobimetinib (V+C) terápiát 38 betegnél alkalmaztunk. Vizsgálatunk célja az ORR (objektív terápiás válaszarány), PFS (progressziómentes túlélés), OS (teljes túlélés) megállapítása, valamint a mellékhatások feltérképezése volt. A medián követési idő a D+T terápiában részesülő csoportban 12 hónap, a V+C terápiában részesülő csoportban 18 hónap volt. Objektív választ D+T terápia esetén a betegek 82%-ában, V+C terápia esetén a betegek 76%-ában észleltünk. V+C terápiával a medián PFS 8 hónapnak, a medián OS 18 hónapnak bizonyult. D+T terápiával a medián PFS 8,5 hónap, a medián OS 12 hónap volt. V+C kezelésnél Grade 3-4 fokozatú mellékhatások 34%-ban, D+T kezelésnél pedig 10%-ban léptek fel. A BRAF-MEK gátló kezelés hatékonynak bizonyult BRAF-pozitív melanómában tolerálható, a kétféle kombinációban különböző mellékhatásprofil mellett. Magy Onkol 66:110-117, 2022

A melanóma az elmúlt évtizedekben egyre gyakoribb bőrdaganattá vált az UV-expozíció fokozódásával párhuzamosan. Ugyanakkor ez nem járt együtt a mortalitás fokozódásával, mert a korai diagnosztika is sokat fejlődött. A klasszikus onkológiai kezelésekkel szemben rezisztens melanóma terápiájában gyökeres fordulatot hozott az onkogén mutációs mintázatainak megismerése és a daganat immunbiológiai feltérképezése. Bár az immunterápia bármely molekuláris alcsoportjában alkalmazható a melanómának, a BRAF-mutáns daganatokon kívül nincsen törzskönyvezett célzott terápia. Másrészről a sikeres terápiás beavatkozások újabb kihívásokkal szembesítik az onkológusokat a kinázinhibitorokkal vagy az immunterápiával szembeni rezisztencia kialakulása és az e mögött rejlő genetikai változások miatt. Így az egyszeri mindent megoldó molekuláris profilírozást egyre inkább a folyamatos monitorozás kell, hogy helyettesítse.

A bőr melanómás megbetegedése nem tartozik a legmagasabb incidenciájú és mortalitású rosszindulatú daganatok közé, azonban aggasztó a világszerte tapasztalható, folyamatosan emelkedő tendencia. A Nemzeti Rákregiszter adatbázisa szerint 2001 és 2019 között az új jelentett esetszám mintegy duplájára nőtt, mely megfelel a nemzetközi trendeknek. Ezzel szemben a Központi Statisztikai Hivatal halálozási adatbázisa alapján a jelzett időszakban a mortalitás nem változott számottevően, holott a nemzetközi adatok itt is emelkedést mutatnak. A növekvő incidencia és a stagnáló halálozás eredőjeként a melanómás betegek túlélése évről évre javult, ami megnyilvánult a mortalitás-incidencia hányados csökkenésében, illetve a kedvezőbb utánkövetési adatokban. A melanómás betegek javuló túléléséhez a szekunder prevenció erősödése, valamint az újonnan bevezetett daganatellenes terápiák jobb hatékonysága is hozzájárulhatott. Magy Onkol 66:94-99, 2022