Allopurinol alkalmazásakor – nagyon ritkán – életveszélyes hiperszenzitivitási szindróma léphet fel. Ha indokolt az allopurinolkezelés, figyeljünk a vesefunkcióra, és kis adaggal indítsuk a kezelést, a beteg szoros megfi­gyelése mellett. Esetünkben a hiperszenzitivitási szindróma súlyos máj­elégtelenségbe torkollott, és a gyors májtranszplantáció mentette meg a beteg életét.

A foglalkozási orvosnak a kockázatbecslés eszközeként alkalmaznia kell a környezet monitorozását és a biológiai markerek ellenőrzését, a legmo­dernebb orvosi diagnosztikus eszközöket, a szűrés módszertanát, amivel az expozíció megléte kimutatható. A rejtett expozíció kimutatására alkalmas lehet a genotoxikológiai monitorozás, ami a rákkeltő mutagén-karcinogén anyagok jelenlétére az expozíció pillanatnyi jelenlététől függetlenül is felhív­ja a figyelmet a biológiai hatások – kromoszóma-rendellenességek – alapján.

A különböző képalkotó módszerek – röntgen, ultrahang, CT, MRI – gyakran mutat­nak ki olyan elváltozást, amire a vizsgálatot kérő orvos nem is gondolt. Ezek a tüne­tet nem okozó rendellenességek nagyon ritkán bizonyulnak rosszindulatúnak, de időnként nehéz eldönteni, hogy további vizsgálatokra elegendő okot adnak-e.

A krónikus májbetegségben szenvedők állapotának megítélésére használatos májbiopsziás mintavétel nagy technikai tudást és gyakorlatot igényel, és nem veszélytelen eljárás. A 2015-ös gudeline-ok szerint a FibroScan nem csak a biopszia alternatívájaként ajánlható, hanem ma már ez lehet a standard vizsgálati módszer.  

Az oxidált kis denzitású lipoprotein (oxLDL) szérumszintje előrejelezheti a fenntartott virológiai választ azokban a krónikus hepatitisz C vírus (HCV) fertőzésben szenvedőkben, akiket interferon (IFN) alapú terápiában részesítenek.

 Az aplasztikus anémia ritka, nem malignus, súlyos esetekben az életet veszélyezte­tő vérképzőszervi betegség, melynek hátterében heterogén molekuláris és össze­tett klonális összefüggések bontakoznak ki. Új tapasztalatokkal gazdagodtunk mind az allogén őssejt-transzplantációs, mind pedig az immunszuppresszív kezelés terén.

A reumatoid artritiszhez (RA) gyakran társul egy vagy több másik betegség – annál gyakrabban, minél idősebb a beteg és minél hosszabb ideje tart az RA. A kísérő be­tegségek befolyásolják az RA kimenetelét és behatárolják a terápiás lehetőségeket. Az RA aktivitásának visszaszorítása mellett a fennálló kísérő betegségek szűrése és szoros ellenőrzése is nélkülözhetetlen ahhoz, hogy elkerüljük a további károsodást. A sikeres kezelés fontos feltétele a jó együttműködés a háziorvos, a reumatológus és a betegellátásba bevont egyéb specialisták között.

A hepatitis B -, az influenza-, a tetanusz-, a kanyaró- és a rózsahimlő elleni oltás után a HPV elleni kvadrivalens vakcináról is kimutatták, hogy nem növeli a sclerosis multiplex és egyéb demieliniziációs betegségek kockázatát.

A főként felnőtteknél ismert betegség, a változó immunhiány patofiziológiáját, tüneteit, diagnosztikus nehézségeit, terápiáját és prognózisát foglalja össze a cikk. Kitér a betegség gyermekgyógyászati vonatkozásaira, az életkornak megfelelően éretlen immunrendszer és az immunhiányos betegség elkülönítésének problémájára.

A hepatitisz C vírus (HCV) elleni új antivirális gyógyszerek gyors kifejlesztése és a rövid, interferonmentes és nemsokára ribavirinmentes, 90% fölötti tartós vírusválaszt elérő kezelések folytán azt jósolják, hogy a HCV-t ki fogják irtani.