Az akut respirációs distressz szindróma első, módosításokkal ma is elfo­gadott leírását Asbaugh és Bigelow közölte 1967-ben a Lancetben. Azóta a klinikai ismeretek gyarapodásával többször módosították a tünetcsoport leírását, a nómenklatúrát is beleértve. A jelenleg elfogadott berlini definíció enyhe tüdősérülést (ALI), valamint középsúlyos és súlyos ARDS-t különböz­tet meg. 

Az új irányelvek ötlépcsős terápiás modellt ajánlanak. Az inhalációs kortikoszteroid a bázisterápia, ezt hosszú hatástartamú inhalációs hörgőtá­gítókkal lehet kiegészíteni. Maximális terápia mellett sem kielégítő asztma-kontroll esetén a biológiai szereket előnyben kell részesíteni a prednizolon tartós adásával szemben. 

Az új, 2017-es GOLD-ajánlásokon alapuló COPD-osztályozásban külön-külön kell vizsgálni a tüdőfunkciót és az egyéb paramétereket. A betegség súlyossági fokát így két lépésben határozzuk meg. A COPD megelőzésében a legfontosabb a dohányzásról való leszokás, valamint a pneumokokkusz és az influenza elleni védőoltások beadása. 

Ritka, gyors lefolyású és halálos – tömören így jellemezhető a transztiretin-amyloidosis okozta familiáris polyneuropathia (TTR-FAP). Ez az örökletes amyloidosis a diagnózis felállítását követő 5–15 éven belül a betegek halá­lához vezet. Fontos a változatos tünetekkel járó betegség gyors felismerése. Az első megjelenési forma akár carpalis alagútszindróma is lehet. A cikk bemutatja a TTR-FAP jellegzetes tüneteit, elsődleges célja a differenciál­diagnosztika támogatása.

A pitvarfibrilláció (AF, atrial fbrillation) a leggyakoribb szívritmuszavar, melynek jelenlétében ötszörösére emelkedik a stroke kockázata. Az AF felelős az összes ischaemiás stroke 15%áért és az idős korban előforduló stroke-esetek 33%-áért. Az AF-hez társuló stroke-ok általában súlyosabbak, és a morbiditás és mortalitás nagyobb rizikójával társulnak, mint a non-AF etiológiára visszavezethető stroke-ok. ennélfogva a stroke-prevenció az AF-betegek gondozásának fontos eleme. 

Egy új kutatás szerint a családi bevétel, a szülők képzettsége és az apa serdülőkori antiszociális viselkedése egyaránt szerepet játszik az utód gyermekkori fizikai agresszivitásának kialakulásában.

A fiatalabb életkorban megjelenő Sjögren-szindróma jóval súlyosabb betegséget jelez.

James Bond régebbi filmjeiben dohányzott is, most azonban már csak alkoholizmusa miatt szorul segítségre.

A spondylitis ankylopoeticában (AS) szenvedő betegek többségének klinikai tünetei, funkcionális állapota és életminősége javítható a rendelkezésre álló terápiás lehetőségekkel. Ugyanakkor továbbra is jelentős az igény a radiológiai progressziót hatékonyan gátló készítményekre, melyek a gerinc elcsontosodási folyamatát megállítani, lassítani képesek.

Az ún. rózsahámlás gyakran önmagától is megszűnő bőrkiütés, mely a tör­zsön kialakuló „hírnökfolttól” a Langer-vonalak mentén terjed végig a törzs és a végtagok bőrén. A bőrkiütés tipikusan 2 hét alatt válik generalizálttá a hír­nökfolt megjelenése után. A bőrtüneteket általános fáradtságérzés, kimerült­ség, hányinger, fejfájás, ízületi fájdalmak, nyirokcsomó-nagyobbodás, láz és torokfájás is kísérheti. A tünetek kortikoszteroidokkal és antihisztaminokkal, esetleg aciklovirral enyhíthetők. Súlyos esetekben szóba jön UV fénykezelés is. Terhesség alatt a pityriasis rosea spontán vetélést okozhat.