A TIGIT-PD-L1 immunellenőrzőpont-gátló kombinált blokádja sikeresnek mutatkozott állati modellszervezetekben, hamarosan remélhetőleg megkezdődhetnek a klinikai vizsgálatok.

A vibráló, lenyelhető tabletta a gyomor feszülését érzékelő receptorok stimulálásával kelti a jóllakottság érzését, így új módszer lehet az elhízás megelőzésére.

Az orrüregbe fújható, vékony géllé alakuló készítmény megakadályozza a virális aeroszolok tüdőbe jutását, így alkalmas lehet a COVID-19 és az influenza megelőzésére.

A standardizált MR-protokoll használata javítja a diagnosztikus pontosságot, az új léziók azonosítását és a kezelés hatékony monitorozását.

Sclerosis multiplexben kimutatták, hogy a fehérállományi léziók a kis vénák körül, azaz perivenulárisan alakulnak ki. A szuszceptilitás súlyozott angiográfiás MR-vizsgálatok lehetővé tették, hogy a fehérállományi léziókban jelenlévő központi vénák – tekintettel a dezoxihemoglobin paramágneses természetére – már klinikai környezetben is kimutathatókká váljanak. A centrális vénás jel (CVS) egy hipointenzív pont vagy vonal a fehérállományi lézió közepén, melynek megléte a szupratentoriális léziókban széles körben tanulmányozott.

A szerzők olyan betegek MR-felvételeit hasonlították össze, akik hosszabb időközönként, illetve a hagyományos módon kapták a natalizumabot, utána pedig a teljes natalizumabcsoport képeit vetették össze az injekciós platformterápiákkal kezeltekével.

A magyar részvétellel folyó oxfordi kutatás ígéretes eredményeket hozott, amelyeket a későbbiekben az agysérülések gyógyításában használhatnak.

Feltárták, miért hasznos a testmozgás az Alzheimer-kór elleni küzdelemben. Az új felfedezés egyben innovatív terápiák fejlesztése felé is megnyithatja az utat.

Az originális gyógyszerfejlesztés költséghatékonyságának problémái és az állatkísérletek etikai vonatkozásai új, hatékonyabb preszelekciót lehetővé tevő in vitro modellrendszerek kialakítását igénylik. Célunk különböző daganatsejtvonalakkal in vitro 3D bionyomtatott tumorszövetek létrehozása robusztus mechanizmus- és hatóanyag-vizsgálatokhoz. Többféle humán tumorsejtvonalból (emlőkarcinóma, vesekarcinóma, glióma stb.) hoztunk létre bionyomtatott szövetszerű struktúrákat, melyeket ZR75.1 sejtvonal esetén részletesebben jellemeztünk. A kialakuló szöveti heterogenitást, a struktúra növekedési ütemét és hatóanyag-érzékenységét más modellrendszerekkel hasonlítottuk össze. Eredményeink alapján a bionyomtatott in vitro struktúrákban egy hét után kimutatható a szövetformálódás, és a tenyészetek akár hosszabb ideig is fenntarthatók. A kialakuló „szövetben” immunhisztokémiai festésekkel az in vivo tumorokéhoz hasonló szöveti heterogenitás igazolható. A bionyomtatott struktúrákat emellett az in vivo tapasztalható hatóanyag-érzékenység (rezisztencia megjelenése) jellemzi. Mindezek alapján a 3D bionyomtatott in vitro daganatmodellek az in vivo modellekhez sok tekintetben hasonló viselkedést mutatnak, így a korábbiaknál jobb in vitro modellként, kevesebb állatkísérlet felhasználásával tehetik hatékonyabbá onkológiai területeken is a gyógyszerfejlesztéseket.

Egy új olyan könnyen támadható gyógyszercélpontot azonosítottak amerikai kutatók 3D emberi sejtmodell létrehozásával, amely Alzheimer-kórban az agysejtek és az immunsejtek közötti kapcsolatok tanulmányozására használható.