A kollagenózis a szisztémás autoimmun betegségek és a vasculitisek régeb­bi gyűjtőneve. A közlemény röviden összefoglalja a szisztémás autoimmun betegségekben szenvedő páciensek gondozása során a döntéshozatalt se­gítő klasszifikációs, aktivitási, remissziós kritériumokat, a szervi károsodás megítélésére szolgáló indexeket és a kezelési javaslatokat. Részletesebben tárgyalja az elmúlt évben a klasszifikációs kritériumokban, kezelési javas­latokban történt változásokat.

A transzplantációt követő CMV-fertőzés profilaxisának új koncepciója felerősíti a szervezet immunrendszerét, de a transzplantációt nem befolyásolja.

A sclerosis multiplex ismeretlen etiológiájú demielinizációs gyulladásos betegség. A korábbiakban is felmerült már, hogy vírusfertőzés lehet a betegség fő kiváltó oka, ezen belül is az Epstein–Barr-vírussal (EBV) történő megfertőződés. Becslések szerint az emberek 95%-a fertőződik EB vírussal, már fiatal felnőtt korban. Figyelembe véve azt is, hogy az SM ritka betegség, érthetővé válik, hogy miért limitált klinikai vizsgálatok megtervezése és kivitelezése a témakörben. Jelen hosszmetszeti, 20 éves periódusra kiterjesztett tanulmányban a szerzők azt a hipotézist vizsgálták, miszerint az EBV vírusfertőzés lehet az SM betegség fő kiváltó tényezője. A kohorsz tanulmány vizsgált populációját az Amerikai Egyesült Államok had- seregében aktív szolgálatot teljesítő 10 millió fiatal képezte. Ezen fiatalok a katonai szol- gálat megkezdése előtt HIV-szűrésen estek át, mely vizsgálatot előírás szerint kétévente ismételték, a vérmintákat egy katonai archívumban tárolták, így rendelkezésre álltak az egyének mintái további lehetséges kutatási célú felhasználásra.

A lép megnagyobbodása számos kiváltó okra vezethető vissza, de hátteré­ben rendszerint valamilyen szisztémás betegség áll. A beteg tünetei utal­hatnak fertőző betegségre, daganatos megbetegedésre, elsődleges májbe­tegségekre vagy vérképzőszervi okokra. A fizikális vizsgálat során észlelt megnagyobbodott lép esetén célszerű hasi ultrahangvizsgálatot végezni. A splenomegalia leginkább az alapbetegség megfelelő kezelésével csök­kenthető, bizonyos esetekben splenectomiát, vagy a lép méretét redukáló terápiát alkalmaznak. Az akut fertőzések, a vérszegénység és a lépruptúra a splenomegalia leggyakoribb szövődménye. A megnagyobbodott lép ese­tén a ruptúra fokozott rizikója miatt a kontakt sportok kerülése javasolt.

Az EMA CHMP pozitívan véleményezte a citomegalovírus fertőzés kezelésére szolgáló Livtencity (maribavir) készítményt.

Egy most indított fázis III klinikai vizsgálatban már beadta az első résztvevőknek új mRNS alapú influenza vakcináját a Moderna.

A Guillain–Barré-szindróma és variánsai heterogén, akut neurológiai betegségcsoport. Patomechanizmusuk összetett és nem egyértelműen tisztázott. A diagnózist a klinikai tünetek, az azokat megelőző infekció, a liquor-vizsgálat és az elektroneurográfia segítségével állapítjuk meg. A kezelésére alkalmas immunmodulánsok adását javasolt mielőbb elkezdeni; de adható még IVIG és plazmaferezis. A betegség korai felismerése és kezelése, valamint a szövődmények gyors észlelése és ellátása meghatá­rozza a hosszú távú kimenetelt. 

A vörösvérsejt-transzfúzió célja az oxigénszállító képesség javítása olyan esetekben, amikor tünetekkel kísért anaemia igazolódott, vagy fennáll ennek kockázata. Az alacsonyabb hemoglobin küszöbértékeket alkalmazó restrik­tív transzfúziós stratégia típusos klinikai esetekben egyenértékű a liberális küszöbértékekkel. A plazmatranszfúzió a klinikailag jelentős véralvadási zavarok korrekciójára szolgál vérzés vagy annak nagy kockázata esetén. Az alvadási paraméterek enyhén kóros értéke nem prediktív klinikai vérzés irányában, ezért önmagában nem is teszi szükségessé plazmatranszfúzió adását. A trombocitatranszfúzió célja a vérzések megelőzése vagy keze­lése thrombocytopeniában vagy a vérlemezkék funkciózavara esetén. Hypofibrinogenaemiában krioprecipitátum transzfúziója szükséges.

Maximális konzervatív kezelés ellenére súlyosbodó, előrehaladott álla­potú, nem rosszindulatú tüdőbetegségek esetén végső megoldásként tüdőtranszplantáció szóba jön, amennyiben a beteg még rehabilitálható állapotú, és a kivizsgálás során nem igazolódik transzplantációt kizáró ok. Cikkünkben a javallatokat és ellenjavallatokat, a peri- és posztoperatív gondozást, a kimenetelt és az eddigi hazai tapasztalatokat tekintjük át.

Szervezetünk alkalmazkodása a testmozgás során – beleértve az immun­rendszer adaptációját is – nagyban függ az aktivitás mértékétől. A rendsze­resen végzett, közepes intenzitású testmozgás, jelentős részben az immun­rendszer kedvező mennyiségi és minőségi változásai miatt, egészségvédő hatással bír. A szabadidős sport révén számos civilizációs betegség meg­előzhető vagy javítható, s igazolódott a sportnak a tumorok megelőzésé­ben betöltött szerepe is. Jelen összefoglaló igyekszik bemutatni azokat az immunrendszeri változásokat, melyek a különböző intenzitású mozgások­kal kapcsolatosan megfigyelhetők, s amelyek hozzájárulnak a rendszeres sporttevékenység egészségmegőrző hatásához.