A pulzoximetria általánosan alkalmazott noninvazív monitorizálási tech­nika a kritikus vagy potenciálisan fenyegetett állapotú betegek oxigenizációjának (egész pontosan az artériás vér oxigenizált hemoglobin ará­nyának, azaz szaturációjának) monitorozására. Az oxigenizáció zavarának gyors felismerése gyorsabb terápiát tesz lehetővé, ezzel javítva a páciensek gyógyulási, csökkentve a súlyos komplikációk kialakulásának esélyét.

A SARS-CoV-2-világjárvány újabb fellángolásával egyre több közlemény jelenik meg világszerte a súlyos esetek kezeléséről és megelőzéséről, ugyanakkor a COVID-19 patológiáját ma már sokkal összetettebbnek lát­juk, mint eleinte. Számos adat szól a D-vitamin feltételezett szerepe mellett. Ezek főleg a klinikailag is igazolt immunológiai hatásokra hivatkoznak a citokinek és a T_reg sejtek szabályozásában és a gyulladás során a káros T-sejt-funkciók, illetve a túlzott immunválasz gátlásában. De az elméleti megfontolások, a retrospektív vizsgálatok és az eddig összegyűlt klinikai eredmények alapján kimondhatjuk-e, hogy a D-vitamin-hiány rendezése pozitívan befolyásolhatja a COVID-19 kimenetelét?

A pulmonális artériás hypertonia (PAH) jellemzője a pulmonális vaszkuláris rezisztencia progresszív emelkedése. Az elmúlt évtizedben a PAH kezelé­sében jelentős fejlődés történt. A különböző támadáspontú készítmények optimális, rizikóprofilnak megfelelő megválasztása és kombinálása jelenti a terápia vezérfonalát. A prosztaciklinek és prosztaciklinanalógok javítják a fizikális terhelhetőséget, a funkcionális állapotot és a hemodinamikai paramétereket, továbbá az epoprostenol növeli a betegek túlélését.

Az FDA július 10-én forgalmazási engedélyt adott a Nonin Medical vállalat Co-Pilot nevű életfunkciókat mérő eszközének.

A fel nem használt rákellenes gyógyszerek begyűjtését és arra rászoruló betegekhez történő eljuttatását vállalta magára 2 amerikai cég.

Az immortalizáció feltétele a telomer DNS rekonstrukciója, melyért a tumo­rok nagy százalékában a telomeráz enzim felelős. A telomeráz gátlószerei­nek daganatellenes kemoterápiás hasznosíthatósága régóta kutatott téma. Jelen összefoglaló a telomeráz hematológiai betegségekben betöltött sze­repét, illetve a fejlesztés alatt álló inhibitorokat ismerteti.

A személyiségzavarok nehezen kezelhető betegségek, ezért a klinikusok hosszú évtizedekig idegenkedtek a gyógyításuktól. Az elmúlt 20 évben, a kognitív viselkedésterápia második hullámának nevezett periódusban bizonyítottan hatékony pszichoterápiás módszerek láttak napvilágot a sze­mélyiségzavarok kezelésére.

A COPD-s betegek döntő hányada több krónikus betegségben szenved, azaz multimorbid. A COPD és a párhuzamosan kialakuló kórképek felte­hetőleg nem függetlenek egymástól. Rendkívül fontos tehát az együttál­lások és a háttérben zajló mechanizmusok feltárása, melyben a hálózati orvoslás eszköztára lehet segítségünkre. A multimorbiditás hátrányosan befolyásolja a COPD lefolyását, ellátása pedig a jelenleginél komplexebb megközelítést igényel.

Jól tudjuk, hogy bizonyos rákféleségek ritkábban támadják meg a fizikailag aktív személyeket, de kevésbé közismert az a tény, hogy a rákbetegek fizikai edzésprog­ramjai akár az operatív beavatkozások előtt és után, akár a kemo- vagy radioterápia alatt nemcsak a pszichére hatnak kedvezően, hanem javítják a betegek funkciona­litását, teljesítőképességét, életminőségét, s talán az életkilátásokat is. Az utóbbi év ezekről szóló irodalmából tallóz ez az írás, csupán érintve a fizikai aktivitás védő ha tását egyes rákféleségekkel szemben, az aktivitással meghosszabbítható minőségi élettartamot.

A szívbetegek rehabilitációjában a rezisztenciaedzés kezd beépülni a tartós, egyenletes, mérsékelt-közepes intenzitású fizikai terhelésen alapuló multidiszciplináris programokba. Az indikáció kiterjedt a szívelégtelenség különböző for­máira is. Az utóbbi években a nagy intenzitású szakaszos tréning is polgárjo­got kapott a szívbeteg-rehabilitációban. Ezek jól kombinálhatók a légzőizomzat edzésével. A gyenge vázizomzat fejleszthető elektromos ingerléssel, excentrikus erőfejlesztő gyakorlatokkal, vibrációs és érleszorításos edzéssel. Mindezek a szív-és tüdőbetegek rehabilitációjának veszélytelen eszközei. Hatásosságuk kísérésére tanácsos az érfunkciók vizsgálata.