Napjainkban egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a C-vitamin, D-vi­tamin, E-vitamin, karotinoidok, ómega-3 zsírsavak segíthetnek védelmet nyújtani a krónikus légúti betegségek progressziója szempontjából. Úgy tűnik, hogy a mediterrán étrend előnyös a légúti betegségben szenvedők esetében is, és alkalmazása jótékony hatású asztmában, COPD-ben, tüdő­rákban, azonban további tanulmányokra van szükség, amelyek az étrendi beavatkozások hatását vizsgálják. Nehéz ilyen vizsgálatokat megtervezni a társbetegségek, a gyógyszeres kezelések, esetleges elhízás és a környe­zeti expozíció zavaró tényezői miatt, azonban amíg ilyen tanulmányokat terveznek, helyénvalónak látszik megfontolni az étrendi ajánlások megfo­galmazását, és mérlegelni a megfelelő étrend-kiegészítés szerepét az arra hajlamos/veszélyeztetett egyéneknél.

Eddig még nem történtek kutatások annak tisztázására, a cardiopulmonalis terhelési teszt milyen szerepet játszhat a fizikai terhelhetőséget korlátozó mechanizmusok tisztázásában gyermekkori súlyos asztma eseteiben. A szerzők a csökkent fizikai aktivitás okait tárták fel olyan esetekben, amikor a kezelés nem eredményez kielégítő tüneti kontrollt, illetve a csökkent terhelhetőség az elégtelen betegségkontroll egyetlen manifesztációja. Az adatok alapján a fizikai aktivitás korlátozottsága nem tekinthető a hiányos asztmakontroll jelének.

Ma a metformin a leggyakrabban felírt antidiabetikum, világszerte mint­egy 150 millió cukorbeteg szedi rendszeresen. Közel másfél évtizede ez az elsőként alkalmazandó gyógyszer 2-es típusú diabetes mellitusban több nemzetközi szakmai szervezet ajánlása alapján. Egyes vélemények szerint még ma sem értékeljük eléggé ezt a gyógyszert, mások kételyeket fogal­maznak meg a metforminkezelés makrovaszkuláris és egyéb előnyeivel kapcsolatban.

Az FDA 2018. december 24-én engedélyezte az eddigi első olyan digitális inhalátort (ProAir Digihaler), mely egy csatlakoztatott mobiltelefon segítségével rögzíti a használatot és a belégzés erősségét.

Sokhelyütt arra tanítják a betegeket, hogy fontos egészségügyi döntés előtt kérjenek második orvosi véleményt is. De lassan ott tartunk, hogy dr. Google után az orvos véleménye marad a „second opinion”. Szerintem ez így nincs jól. Megoldásként lehetségesnek látom, hogy proaktívan olyan, okostelefonon alapuló, betegséggondozást támogató eszközt ajánljunk, ami valid, segíti az orvos munkáját, bizalmat kelt a betegben. A betegek azért szeretik az okostelefonjukat az egészségük érdekében is használni, mert titkos, autonómiát ad, és a beteg még meg is tudja osztani a közösség­gel a tapasztalatait. Mindezt gasztroenterológiai megbetegedések kapcsán mutatom be.

A terhelés által kiváltott asztmában szenvedő betegek állapotán javíthat, ha prebiotikumok szedésével erősítik a „jó” bélbaktériumaikat – írja a British Journal of Nutrition című lap.

Számos megfigyelés szerint a hiperinzulinémia – akár endogén, akár exogén – növeli a malignus daganatok előfordulási gyakoriságát 2-es típusú dia­betes mellitusban. Sok adat utal arra is, hogy a metformin – és esetleg más biguanidszármazék – védő hatást fejthet ki a daganatok kialakulásával és a daganatos halálozással szemben, illetve fokozhatja az antineopláziás kezelések hatását. Ezeket a kutatási eredményeket tekinti át a közlemény.

A UCLA Jonsson Comprehensive Cancer Center (JCCC) munkatársai elsőként igazoltak közvetlen összefüggést az elhízás és a hasnyálmirigy rosszindulatú daganatai között – írja a Cancer Prevention Research  című lap.

Az általános népességben több mint 10%-os, az asztmások között 90%-os gyakorisággal vált ki a terhelés bronchokonstrikciót. A fő tünetek a terhelés alatt jelentkező köhögés, sípoló légzés és a mellkasi szorító érzés, de sok sportolónak nem specifikus tünetei vannak, pl. fáradékonyság, teljesítménycsökkenés. Első lépésben spirometriát kell végezni annak vizsgálatára, hogy a háttérben van-e krónikus asztma. A diagnózis megerősítéséhez rövid hatástartamú béta2-agonista kipróbálására vagy további provokációs vizsgálatokra lehet szükség.