Az Evaluate Vantage 2023-ban is összeállította azon gyógyszerek tízes lis­táját, amelyek többsége még a késői fejlesztési fázisban van ugyan, ám mégis „blockbuster” várományosok, azaz a közeljövőben vélhetően évi 1 milliárd dollárt meghaladó árbevételt fognak generálni.

Az autista gyermek tartós gondozása igazi teher a családok számára. Egyes gyógyszerek segíthetnek a gyermekek bizonyos funkcióiban, de csak alapos megfontolást és mérlegelést követően adhatóak.

Az arthritis psoriatica klinikailag heterogén, diverz megjelenési formájú betegség, melyet számos extraartikuláris manifesztáció és komorbiditás jellemez. A betegek kiemelése, a korai diagnosztika és terápia kiemelkedő fontossággal bír a betegek sorsának további alakulására nézve. A keze­lésre alkalmazott gyógyszerek kiválasztását a betegség jellegzetességei, az egyes domének érintettsége és a komorbid állapotok összességében határozzák meg. A szerző ezen témakörök részletes tárgyalása mentén mutatja be a kezelés újdonságait.

A fibromyalgia szindróma olyan krónikus fájdalom szindróma, mely domi­nálóan diffúz mozgásszervi fájdalmak képében jelentkezik, ezért hagyo­mányosan a reumatológiához, a lágyrész-reumatizmusok közé sorolják, jóllehet a centrális szenzitizáció és a centrális fájdalom mechanizmusai állnak a középpontjában.

A kannabisz, illetve a kannabinoidok használata pszichiátriai problémák kezelésére régóta, ám szórványosan kutatott terület, főként a kannabisz okozta pszichiátriai következményekkel foglalkozott a tudomány. Az utób­bi években az érdeklődés megnőtt e hatóanyagok, valamint szintetikus analógjaik iránt az orvostudomány több más területén is. Ebben a cikkben a pszichiátriai alkalmazási lehetőségeket állítjuk a középpontba.

Az itt következő, a Deutsche Medizinische Wochenschriftből átvett három közlemény a zavart tudatállapotú betegek sürgősségi ellátásának jellegzetesen multidiszciplináris kérdéseivel foglalkozik. Az első közlemény a neurológiai, a második a kardiológiai, végül a harmadik a toxikoló­giai megfontolásokról és teendőkről igyek­szik képet adni, és a kép teljessége érdekében hazai szakemberek – Dr. Sipos Ildikó, Dr. Zacher Gábor és e sorok írója – fűznek hozzájuk hiánypótló vagy hangsúlyokat ki­emelő megjegyzéseket. Elöljáróban álljon itt néhány általános alapismeret, amit az akut módon fellépő zavart tudatállapotok­kal kapcsolatban minden szakma képvise­lőinek érdemes szem előtt tartaniuk.

Az egyedfejlődés során kialakult ideghálózatok kb. 300 milliárd idegsejtje kémiai ingerületátvivő anyagok és elektromos impulzusok segítségével létesít kapcsolatot, „beszélget” egymással. Sérülékeny, számtalan külső hatásnak kitett hálózat ez. Az emberi magatartást, viselkedést nagymérték­ben befolyásolhatják különféle gyógyszerek, élvezeti szerek, a környezetet és az élelmiszereket szennyező anyagok, ipari mérgek. Toxikológiai cikk­sorozatunk első része a perifériás és a központi idegrendszert érő toxikus hatások formáit és pato-biokémiai mechanizmusait tekinti át.

A monoaminerg antidepresszívumok rokon hatásmechanizmusa hasonló tulajdonságokat és hasonló korlátokat is jelent. A továbblépés kulcsát az új alapkutatások és az ezekre épülő innovatív farmakológiai megközelítések jelentik. Az antidepresszívumok új generációját ma az agomelatin, illetve a még újabb a vortioxetin képviseli, de a ketamin típusú szerek hatásának jobb megértése akár további (glutamáterg?) gyógyszerek kifejlesztéséhez vezethet.

A temporomandibuláris betegségek (TMD) váz-izomrendszeri és neuromuszkuláris kórképek heterogén csoportját jelöli, incidenciájuk 20 és 40 éves kor között a legnagyobb. Gyakori tünet az állkapocs fájdalma vagy működészavara, a fejfájás, a fül és az arc fájdalma. Az etiológia soktényezős. A kórismézésben a képalkotó vizsgálatok akkor hasznosak, ha záródási rendellenesség vagy ízületen belüli elváltozás gyanítható. Legtöbbször javulást hoznak a nem invazív kezelési módszerek: betegedukáció, kog­nitív viselkedésterápia, gyógyszerek (benzodiazepin, antidepresszívum stb.), fizikoterápia, okklúziós eszközök. Kezelésre nem reagáló esetekben a beteget szájsebészhez kell iránytani.

Nagy metaanalízis eredményei szerint a hipertóniás cukorbetegek első vonalbeli vérnyomáscsökkentő kezelésének az ACE-gátlók alkalmazását kell tekinteni; az angiotenzinreceptor-blokkolók adása elsősorban az ACE-gátlót nem toleráló betegek esetében jöhet szóba.

JAMA Internal Medicine, 2014