Egy új HPV elleni vakcina egy kis betegszámú fázis I. klinikai vizsgálatban hatásosnak bizonyult a  rekurrens légúti papillomatózis nevű ritka daganatos betegség terápiájában.

A WHO globális felmérése szerint majdnem minden harmadik felnőtt férfi HPV-fertőzött.

OSE Immunotherapeutics által finanszírozott 3. fázisú Atalante-1 vizsgálatban a Tedopi (OSE2101) vakcina előnyösnek mutatkozott az előrehaladott, nem kissejtes tüdőrákban szenvedő betegek második vagy harmadik vonalú kezelésében.

A méhnyakrák jelenleg az egyetlen olyan daganatos megbetegedés, amely prevenciós eszközökkel megelőzhető lenne. A prevenció két pilléren alap­szik. Az elsődleges megelőzés a HPV elleni oltás, amely a méhnyakrák ki­alakulásának okozóját, a HPV-fertőzést előzi meg. A másodlagos prevenció a szűrés, amely rákelőtti állapotban képes kimutatni az elváltozást. A vi­lágban a HPV elleni oltások 2006 óta elérhetők. A bevezetésük óta eltelt hosszú idő bebizonyította, hogy a HPV-naiv korosztályban a HPV-asszociált betegségek előfordulási száma drámaian kisebb volt a nem oltott populá­cióhoz képest. A legújabb kutatási eredmények a felnőtt lakosság körében is hatékonynak ítélték meg a HPV elleni oltást, főleg azon populációban, ahol a HPV-érintettség fennállt.

A Fierce Pharma minden évben összeállítja a legnagyobb árbevételű gyógyszeripari vállalatok listáját. A mostani sorrend a 2022-es teljes év forgalmi adatain alapul, amelyben 2021-hez hasonlóan a COVID-19 járvány komoly szerepet játszott.

A Fierce Pharma minden évben összeállítja a legnagyobb árbevételű gyógyszeripari vállalatok listáját. A mostani sorrend a 2022-es teljes év forgalmi adatain alapul, amelyben 2021-hez hasonlóan a COVID-19 járvány komoly szerepet játszott.

A hüvelyflóra szerepére nem csak a bakteriális vaginosis, hanem az azzal összefüggést mutató HPV-fertőzés tartóssá válásának megakadályozásában is igen jelentős.

A Brigham and Women’s Hospital kutatói új sejtterápiát fejlesztettek ki, a kialakult daganat elpusztítása mellett a rák elleni védőoltás szerepét is betöltve megakadályozza az új daganatok kialakulását.

A méhnyakrák mind az előfordulását, mind a halálozását tekintve a 4. helyen áll a nők malignus daganatai között világszerte. A népességi szűrések bevezetése jelentősen növelte a rák mellett a rákelőző elváltozások felismerését is. A sejtkeneti kép értékelésének korábbi Papanicolaou-osztályozását a Bethesda-klasszifikáció váltotta fel, amely különösen a rákelőző elváltozások korai felismerésében hozott jelentős változást, kiegészítve egyéb vizsgálati módszerekkel, így a kolposzkópiával, humán papillómavírus (HPV) meghatározásával, valamint molekuláris módszerekkel. A jelenlegi ASC (atypical squamous cells), ASC-US (ASC, bizonytalan megítélésű) és ASC-H (ASC, nem egyértelműen megítélhető, de súlyos laphámlézió nem zárható ki), valamint a LSIL és HSIL (low-, high-grade squamous intraepithelial lesion) elnevezések bevezetése meghatározta a nőgyógyászok teendőit, a kezelés szempontjait. A HPV, különösen annak nagy kockázatú (hrHPV) típusainak meghatározása beépült a hazai vizsgálatok közé, és ismerete jelentősen befolyásolja a fertőzöttek kezelését. A szűrési irányelvek módosítása, modernizálása, kiemelten az elsődleges HPV-szűrés bevezetése, több hazai munkacsoporttal egyetértve, indokolt.

A méhnyakrák a 4. leggyakoribb előfordulású és mortalitású rák a nőknél világszerte, amelynek többsége szövettanilag laphámrák, kisebb arányban adenokarcinóma, néhány igen ritka egyéb daganattól eltekintve. A méhnyakrák kialakulásában jól követhetők a rákelőző elváltozások, a korábban diszpláziának (enyhe, mérsékelt és súlyos), jelenleg a Bethesda- féle osztályozás szerint LSIL (low-grade squamous epithelial lesion) és HSIL (high-grade squamous epithelial lesion) csoportba sorolt elváltozások, az invazív karcinóma kialakulása előtt. Ezek felismerését a szövettani vizsgálatok mellett a citológiai szűrővizsgálatok nagymértékben elősegítették, illetve igazolták. A humán papillómavírus (HPV) mint a daganat kialakulásához szükséges (bár nem elegendő) kóroki tényező kimutatása, valamint a közelmúltban kifejlesztett számos új sejt- és molekuláris alapú módszer, amellyel több virális és sejteredetű biomarker alkalmazhatóságát igazolták, segíthetnek a sejtkeneti-szövettani kép elkülönítésében. Ezen módszerek együttes alkalmazása jelentősen növeli a méhnyakszűrés specificitását és szenzitivitását. Az utóbbi, kombinált tesztek – azaz a citológiai és a szövettani vizsgálatok kiegészítése molekuláris módszerekkel – számos országban beépültek a szűrés és diagnosztika módszerei közé, és kiterjedtebb használatuk hazánkban is javasolható.