A szexuális úton terjedő fertőzések mind gyakoriságuk, mind az egyéni életminőségre és a reproduktív kapacitásra gyakorolt káros hatásaik miatt napjainkban is kiemelt figyelmet érdemelnének. Az utóbbi két évtized­ben számos, sajnálatos módon többnyire negatív fejlemény következett be e betegségcsoport területén, ami további súlyos problémákat vetíthet előre. Ezek közül a leginkább aggasztó, hogy a gonorrhoea kórokozója, a Gonococcus multirezisztens szuperbaktériumként nemrégiben az Egész­ségügyi Világszervezet (WHO) magas prioritású listájára került mint az egyik olyan kórokozó, melynek kezelése hamarosan lehetetlenné válhat.

A patológiai diagnosztika az emlőrák kivizsgálásának fontos részét képezi, ami a daganat morfológiai jellemzőiről történő száraz adatközlésén túl egy­re inkább az adatokat „felhasználóbarát” formában közlő, egyfajta tanács­adói szerepkör felvállalását is jelenti. A modern patológia másik feladata, hogy az egyre bővülő modern kezelési modalitások mögé a naprakész tárgyi tudást nemcsak felsorakoztassa, hanem az információs tér labirintusában segítse a kezelőorvost a betegség legeredményesebb kezeléséhez vezető út megtalálásában

Úgy tűnik, hogy a humán papillómavírust hordozó nők esetében maga a vírus jelenléte függ össze a fokozott koraszülési rizikóval, melyet korábban már leírtak HPV-vel összefüggő kóros sejteltérések miatt kezelt várandósok körében.

Az amerikai irányelvek 21 éves kor után 3 évenkénti méhnyakrák szűrést javasolnak.

A gyermekgyógyászok és családorvosok körében végzett amerikai felmérés szerint csak a lakosság kis hányada értette meg a vírus és a rák közötti összefüggést.

Míg a fejlett országokban csökken a betegség gyakorisága, addig Japánban elszomorítóan növekszik a méhnyakrákos nők száma.

A legújabb kutatások szerint a cöliákia oka egy bakteriális enzim, amit az élelmiszeripar egyre nagyobb mennyiségben használ kolbászok, sajtok, kenyerek és egyéb feldolgozott termékek előállítása során.

A hatásosság érdekében 21 éves kor alatt be kell adni a három adagból álló HPV elleni védőoltást.

A cikk a hormonális fogamzásgátlók használata során felmerülő daganatok keletkezésében betöltött rizikócsökkentő, illetve -növelő hatást mutatja be. Részletesen kitér a leggyakrabban felmerülő daganatok és a fogamzás­gátlók használata közötti összefüggésekre a szakirodalomban megjelent tanulmányok, azokat elemző írások alapján.

Annak ellenére, hogy kétségkívül bizonyítást nyert a humán papillómavírus (HPV) szerepe többféle ráktípus kialakulásában, a HPV elleni vakcináció helyzete számos országban messze nem tekinthető optimálisnak. Az Egyesült Államokban 2016-ban a 13 és 17 éves kor közötti serdülők mindössze 43,4%-a kapta meg a teljes oltási sorozatot, ezért a serdülők jelentős hányada nem védett a HPV okozta rosszindulatú tumorokkal szemben, és nem valósulnak meg a Healthy People projekt 2020 program céljai sem, mely 80%-os teljes átoltottságot tűzött ki.