A védőoltásoknak köszönhetően napjainkban számos fertőző betegség rendkívül ritkává vált, azonban a koronavírus és a Covid–19-vakcinák ha­tásosságát illetően számtalan kérdés merül fel. A védőoltás hatásosságát az határozza meg, hogy képes-e megelőzni egy adott betegséget. Ahogy bármely más gyógyszer esetében, úgy egyetlen védőoltás sem 100%-ban hatásos minden egyes oltott ember számára az adott fertőző betegséggel szemben, azaz a hatásosság számos tényező függvénye. Jelen áttekintésben a tápláltsági állapot összefüggéseit elemezzük az oltások hatékonyságá­val és a súlyos Covid–19-fertőzés kimenetelének kockázatával, áttekintve a rendelkezésre álló szakirodalmat.

A Fierce Pharma minden évben összeállítja a legnagyobb árbevételű gyógyszeripari vállalatok listáját. A mostani sorrend a 2021-es teljes év forgalmi adatain alapul, melyet a korábbi évekhez képest COVID-19 járvány alaposan felforgatott.

A koraszülés a szüléssel összefüggő mortalitás jelentős tényezője és hosszú távon is kihat az újszülött későbbi egészségi állapotára. A fejletlen és közepesen fejlett országokban a koraszülés prevenciójához olcsó, széles körben alkalmazható módszerek szükségesek. Úgy tűnik, a koraterhesség­től kezdődően adott acetil-szalicilsav megfelel ennek a célnak.

Új számítások ismételten igazolták, hogy a gyógyszerek az Egyesült Államokban a legdrágábbak, áruk átlagosan a globális átlagárak háromszorosára rúg.

BIZONYÍTÉKON ALAPULÓ VÁLASZ

A kortikoszteroid injekciók nem enyhítik hatásosabban a de Quervain-tenosynovitist kísérő fájdalmat, mint a hüvelykujjat rögzítő („kalász”) ortézisek (B szintű evidencia, gyenge minőségű véletlen besorolásos, kontrollcsoportos vizsgálatok [RCT] metaanalízise alapján). Ortézisekkel együtt alkalmazva a kortikoszteroid injekciók és az akupuntúra egyfor­mán hatásosak a funkció javításában és a fájdalom enyhítésében (B szintű evidencia, egy gyenge minőségű RCT alapján).

Az Egyesült Államokban a szülész-nőgyógyászok egyre több olyan nőt látnak el, akik korábban a női nemi szervek megcsonkításán estek át.

Igyekeztem rövid betekintést adni a drogok nemritkán kiszámíthatatlan és gyor­san változó világába. Praktikus tanácsként javasolnám a vér- és vizeletminta-vételt, mely fontos lehet, leggyakrabban néhány nappal az eset után. A levett mintát nem feltétlenül kell használni, de célszerű legalább 1 hónapig lefagyasztva megőrizni. A rendszerváltás után megjelent klasszikus drogok jórészt eltűntek a túladagolási palettáról, de megfeledkezni róluk nem szabad. A designer szerek döntően átala­kították a drogpalettát. Az új szerek döntő többsége Kínából jön, ahol villámgyors előállítást követően dobják piacra az anyagokat; a szakma kb. 2 év lemaradásban van az előállítókhoz képest.

A világ fejlett országaiban, ahol általánosan jobbak a higiénés viszonyok és szigorúbbak a közegészségügyi előírások, nagyobb az Alzheimer kór előfordulási gyakorisága.

Az akut hasmenés az egyik leggyakoribb kórállapot, mellyel az orvos találkozik a klinikai gyakorlatban. Súlyosabb formában a hasmenés kórházi kezelést tesz szükségessé és jelentős morbiditással társul. 

A legnagyobb ilyen jellegű vizsgálat kimutatta, hogy széles körben alkalmaznak rossz minőségű és hamisított tbc gyógyszereket, amelyek valószínűleg hozzájárulnak a betegséget okozó baktérium gyógyszerrezisztens törzseinek elterjedéséhez.