A Parkinson-kór az idegrendszert érintő mozgászavar. Tünetei az agy alacsony dopamin-szintje miatt alakulnak ki.

Az átlagos kávéfogyasztás (körülbelül 3-5 csésze naponta) segít megelőzni számos krónikus megbetegedést a koffein számos egyedülállóan előnyös tulajdonsága okán.

Az FDA 2019. augusztus 28-án a Parkinson-kór „off” epizódjainak kiegészítő kezelésére engedélyezte a Nourianz (isztradefyllin) készítményt, mely levodopa/karbidopa terápia mellett alkalmazható.

Az Alzheimer-kór az idegrendszer degeneratív betegsége, a demencia leg­gyakoribb oka. Biztos diagnózisa neuropatológiai, in vivo diagnosztiká­jában a biomarkerek használata javítja a specificitást. Bár betegségként említjük, de talán a szindrómához (tünetcsoport) áll közelebb, mivel számos jellemzőjében igen heterogén.

Számos adat utal arra, hogy a kávéfogyasztás védelmet nyújthat a Parkinson-betegség kialakulása ellen. Most azt keresték, hogy a kávé melyik összetevője okozhatja a neuroprotektív hatást.

Egy új vizsgálat felveti, hogy az eddig csak a Parkinson-kóros esetek kis hányadában kimutatható LRRK2 fehérje esetleg az összes betegben jelen lehet, ami új terápiás lehetőséget jelenthet. 

A Parkinson-kór lehetséges okainak kutatásakor kapcsolatot találtak a Parkinson-kórra jellemző genetikai eltérés és a T-sejt aktiváció között.

A Journal of Parkinson’s Disease-ben megjelent közlemény szerint a nilotinib kedvező agyi változásokat eredményezhet Parkinson betegségben és demenciában.

Az agyba beültetett embrionális őssejtek hosszútávon életben maradhatnak, legalábbis kutatók ezt tapasztalták 24 évvel a beültetés után egy Parkinson-kórban szenvedő betegnél.  

A Parkinson-betegségben (PD, Parkinson’s disease) szenvedők állapotának megítéléséhez nem elegendő a négy klasszikus motoros tünet – tremor, rigiditás, bradykinesia és poszturális isntabilitás − ismerete. A nem motoros tünetek közül a vegetatív diszfunkció kelti a legnagyobb érdeklődést mostanában, melyről bebizonyosodott, hogy fontos szerepet játszik a PD kórfolyamatában.