Egy új elemzés szerint a súlyos fertőzések aránya valós körülmények között végzett magasabb krónikus limfoid leukémiában (CLL) vagy B‑sejtes limfómában szenvedő betegeknél, mint amit a klinikai vizsgálatok mutatnak.

Az új koronavírus, vagy ismertebb nevén a „súlyos akut légúti tünetegyüttest okozó koronavírus 2” (SARS-CoV-2) napjainkig több mint 237 millió meg­betegedést és több mint 4,8 millió ember halálát okozta világszerte. A sú­lyos és kritikus lefolyású „koronavírus betegség 2019” (COVID-19) magas mortalitással járó fertőző betegség. A betegség miatt kórházi ápolásra szoruló betegek között (az enyhe, közepesen súlyos és súlyos kategóriá­ban) a társinfekciók (mind bakteriális, mind virális, mind fungális) aránya alacsony a kórházi osztályos felvételkor.

Az éjszakai izzadást rákérdezés nélkül ritkán említik a betegek. A fokozott éjszakai verejtékezést okozó állapotok közül a leggyakoribbak: menopausa, hangulatzavarok, gastro-oesophagealis reflux betegség, pajzsmirigy-túl­működés és elhízás, de súlyos, életet veszélyeztető betegség is állhat a hát­térben. Ha az anamnézis és a fizikális vizsgálat nem tár fel specifikus okot, az orvos szisztematikus és költséges kivizsgálásra kényszerül.

Az új inzulinkészítmények és az egyre fejlettebb inzulinbeadási eszközök mellett a legforradalmibb változások a folyamatos glükózmonitorozásban, az inzulinpumpa-kezelésben és a diabetes-gondo­zás digitalizációjában következtek be. 

Az interstitialis tüdőbetegségek a tüdő kötőszövetes vázát érintő betegsé­gek, amelyek az interstitium gyulladásához, fibrotikus átalakulásához ve­zetnek. Ma már több mint 150 betegséget sorolunk e kórképek közé, melyek átfedést mutatnak a diagnózis, a prognózis, illetve a kezelés tekintetében.

Az elmúlt 50 évben paradigmaváltás következett be a tünetmentes bacteriuria megítélésében. A korábban számos esetben kezelendőnek tartott állapotot napjainkban a terhességtől eltekintve ártalmatlannak, sőt egyes esetekben potenciálisan kedvezőnek gondoljuk. Az állapot felismerése és kezelése várandósok esetében, valamint invazív urológiai beavatkozások előtt indokolt. Minden más esetben kerülendő a szű­rés és a kezelés, nemcsak költségvonzata, hanem a szimptómás húgyúti fertőzések, a Clostridium difficile fertőzés és az antibiotikumrezisztencia terjedése miatt is.

Az EMA CHMP pozitívan véleményezte a HIV fertőzés kezelésére szolgáló Trogarzo (ibalizumab) készítményt.

Maximális konzervatív kezelés ellenére súlyosbodó, előrehaladott álla­potú, nem rosszindulatú tüdőbetegségek esetén végső megoldásként tüdőtranszplantáció szóba jön, amennyiben a beteg még rehabilitálható állapotú, és a kivizsgálás során nem igazolódik transzplantációt kizáró ok. Cikkünkben a javallatokat és ellenjavallatokat, a peri- és posztoperatív gondozást, a kimenetelt és az eddigi hazai tapasztalatokat tekintjük át.

BEVEZETÉS
Az iwCLL (International Workshop on Chronic Lymphocytic Leukemia) 2008-as irányelvei most megújításra kerültek, melynek főbb kiegészítései közé tartoznak a genetikai eltéréseket (TP53 mutáció), az IGHV (immunglobulin variable heavy chain) mutációs státusz klinikai szerepét, a betegség prognosztikai besorolását, az organo- és lymphadenomegalia pontosabb felmérését, a célzott kezelésekre adott válasz megítélését, a minimális reziduális betegség követését, valamint a diagnóziskor elvégzendő vizsgálatokat érintő ajánlások

BEVEZETÉS
A Waldenström macroglobulinaemia ritka, gyógyíthatatlan limfoproliferatív betegség, amely a csontvelőben és más szövetekben az IgM-termelő limfoplazmacitoid tumorsejtek megjelenésével jár. A MYD88 génben felfedezett visszatérő, a Waldenström macroglobulinaemiában szenvedő betegek mintegy 90%-ában kimutatható L265P pontmutáció és a MYD88 közvetítette jelátvitel jobb biológiai megismerése új, a szignálútvonalat célzó új terápiák lehetőségével kecsegtet.