Az Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) törzskönyvezte a mavacamtent (Camzyos, Bristol Myers Squibb) a NYHA (New York Heart Association) II-es és III-as osztályba sorolt obstruktív hipertrófiás kardiomiopátiában (oHCM-ben) szenvedő felnőtt betegek funkcionális kapacitásának javítására és tüneteik enyhítésére.

A smouldering myeloma (SMM) tünetmentes, klonális plazmasejtbetegség, mely változatos arányban alakulhat át agresszív myeloma multiplexszé (MM). Az elmúlt években a betegség diagnosztikája, kritériumrendszere és ennélfogva a kezelése is sokat fejlődött, így többek között új diagnosz­tikus elveket dolgoztak ki, új prognosztikai faktorokat ismerhettünk meg.

Nemzetközi szakértők összefoglalták a felnőttkori, rezisztens depresszióban szenvedő betegek ketamin és esketamin kezelésének indikációját, menetét, biztonságosságát és hatásosságát.

Az immunrekonstitúciós terápák lényege az immunrendszer „megújítása” egyes alkotóelemeinek depléciójával, így rövid kezeléssel tartós remis­szió érhető el.

Az FDA 2019. március 19-én engedélyezte a szülés utáni depresszió kezelésére javallott Zulresso (brexanolon) nevű készítményt.

Az Európai Gyógyszerügynökség emberi felhasználásra szánt gyógyszerekkel foglalkozó bizottsága (CHMP) pozitívan véleményezte az 1-es típusú diabetes mellitus kiegészítő kezeléseként alkalmazható Zynquista készítményt.

Az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia terjedése mérsékelhető az antibiotikumok megfelelő módon (helyes indikációban és dozírozással) történő alkalmazásával. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy szigorúbban lehetne vizsgálni az antibiotikus kezelések indikációját, továbbá egyes ese­tekben elegendő lehetne rövidebb ideig tartó kezelés is. A multirezisztens kórokozók kiváltotta fertőzések esetén sem kell mindig a legszélesebb spektrumú („tartalék“) antibiotikumok után nyúlni.

Az FDA új programjának célja, hogy a betegek olcsóbban és az eddigieknél korábban juthassanak hozzá a számukra nélkülözhetetlen vényköteles gyógyszerekhez.

A közleményben a pszoriázis kezelésében a 2000-es évektől elérhetővé vált biológiai terápiás készítményeket tekintjük át, gyakorlatias megköze­lítésben. Célunk, hogy a praxisban dolgozó kollégák mind szélesebb köre ismerje meg a pikkelysömör kezelésében elért jelentős haladást.

A 2-es típusú diabétesz köztudomásúan növeli a kardiovaszkuláris (CV) kockázatot, így egyre nagyobb figyelmet kap az antidiabetikumok CV biz­tonságossága. Az egyes szulfonilureákkal és a rosiglitazonnal kapcsolatos, részben ellentmondásos adatok jól ismertek az irodalomból. Az elmúlt években egyre több adatot hoztak nyilvánosságra a DPP-4-gátlók, illetve a GLP-1-mimetikumok CV biztonságosságáról. Az SGLT-2-gátlók legrégebb óta alkalmazott képviselője, a dapagliflozin kedvező CV hatásait elsőként metaanalízis segítségével értékelték. Egy újabb, empagliflozinnal végzett, prospektív, CV végpontú vizsgálat alapján az SGLT2-gátlók szerepe felér­tékelődhet a 2-es típusú diabétesz mindennapos kezelésében.