A Magyar Tinnitus Egyesület becslése szerint 300–500 ezren szenvednek a fül­zúgástól. Többségük beletörődik abba, hogy együtt kell élnie a folyamatos csengéssel. A tinnitus kezeléséhez rengeteg mobiltelefonon futó alkalmazást érhet el az e-beteg, de a többségük szakmailag nem megfelelő, validálva pedig alig van egy-kettő. Igyekszem a legjobbakat megtalálni, kipróbálásra ajánlani.

A genetikai tényezők és a szocioökonómiai státusz egyaránt befolyásolja az idegrendszer működését, de kevéssé ismert e két tényező egymástól független hatása a serdülő agy fejlődésére.

Az FDA engedélyezte a Noven Pharmaceuticals vállalat Secuado (azenapin) bőrre helyezhető tapaszát, amely a szkizofrénia kezelésére szolgál.

Az állati eredetű fehérjeforrások majdnem a teljes lakosság étrendjében szerepelnek, általában naponta több alkalommal is. Szükségesnek, termé­szetesnek és magától értetődőnek tűnik ezeknek az élelmiszereknek a napi fogyasztása. Mégis, egyre több tudományos bizonyíték enged arra követ­keztetni, hogy az állati eredetű táplálékok fogyasztása hozzájárulhat számos civilizációs megbetegedés kialakulásához, illetve súlyosbíthat már kialakult betegségeket. A cikk a teljesség igénye nélkül igyekszik felhívni a figyelmet arra a növekvő mennyiségű kutatási eredményre, amely segít tisztázni az összefüggéseket a táplálkozás és a civilizációs betegségek között.

Bár a gyermekkori asztma fontos rizikófaktora a szülői stressz mértéke, a szülők helyes stresszkezelése nem csökkenti a gyermek asztmás rohamainak számát.

A remegés nem betegség, hanem tünet. Számtalan oka lehet, a pánikro­hamtól, gyógyszermegvonástól és mérgezéstől anyagcsere-betegségeken, májelégtelenségen, pajzsmirigy-túlműködésen át az olyan ideggyógyászati betegségekig, mint az esszenciális tremor vagy a Parkinson-kór. Sokszor reális cél a remegés gyógyítása vagy gyógyszeres mérséklése, de Parkinson-kórban a lassú súlyosbodás lehetőségével is számolni kell.

A szívbetegek gyakran pszichés társbetegségekben is szenvednek, ame­lyek kedvezőtlenül befolyásolják az életminőségüket. A pszichés zavarok a szívbetegségek kialakulását és lefolyását is hátrányosan érinthetik. A de­presszió, a félelem és szorongás, továbbá a poszttraumás stressz szindróma gyakori előfordulása ebben a betegcsoportban növelheti a hospitalizációs, a morbiditási és a mortalitási rátát. Rendkívül fontos a pszichés zavarok idő­ben történő felismerése és kezelése. A pszichokardiológia a szívbetegségek és a pszichés elváltozások kapcsolatával és az ezekre ható pszichoszociális tényezőkkel foglalkozik.

Kiváló tudósok részvételével, európai uniós támogatással ígéretes próbálkozás indult 2011-ben a Semmelweis Egyetemen azért, hogy minél több hátrányos helyzetű roma fiatalból legyen orvos, egészségügyi szakember. A hallgatók követésével és komplex felzárkóztatásával kiegészített előkészítő kurzusoknak köszönhetően két év alatt több mint tucatnyian kezdhették meg felsőfokú tanulmányaikat. A cikkben a program vezetője és kezdeményezője tekinti át az eddigi eredményeket, a megtorpanás okait és a távlati célokat.

Svédországi kutatók egy széles körű, hosszú követési idejű vizsgálatban igazolták, hogy az élemedett korban átélt pszichoszociális stresszhatások növelik az idős kori demencia megjelenésének kockázatát. A halmozott stressz kapcsolatot mutat az Alzheimer-kór megjelenésével.

A megelőzés szempontjából lényeges intervenciók az egyénre, a családi környezetre és az egyéb környezeti tényezőkre irányulnak. Az elmúlt 25 évben egyre több olyan protektív és kockázati tényező vált ismertté, amely csökkenti, illetve növeli a mentális zavarok kialakulásának valószínűségét, s ezzel nagyban bővültek a prevenció lehetőségei.