A mastocytosis ritka megbetegedés. A 2016-os WHO-klasszifikáció a mieloproliferatív neoplasmák között, külön entitásként azonosítja. A be­tegség kialakulása többnyire a c-kit (D816V) mutációhoz köthető. Van bőrre lokalizált és szisztémás forma. A kóros hízósejtek szervinfiltrációt, illetve spontán aktiválódásuk a masztocitaaktivációs tüneteket eredményezhetik.

A Covid-19 pandémia idején minden krónikus betegség esetén felmerült a kérdés, hogy mennyiben befolyásolja egymást a két kórkép. A légúti obstruktív megbetegedések különösen fókuszban voltak, hiszen a Covid-19 is leginkább pulmonális szövődménnyekkel járt. A szerző a közleményben összefoglalja a Covid-19 és az asztma eddig megismert összefüggéseit. Bár a vírusinfekciók asztma exacerbációt okoznak, a két betegség együttes előfordulása mégsem járt magasabb morbiditási vagy mortalitási rizikóval. Ennek feltétele az, hogy az asztma kontroll alatt legyen, vagyis járvány idején különösen fontos a megfelelő beteggondozás és a jó terápiás adherencia. 

Súlyos asztmában, komorbid atópiában, obesitásban és depresszióban/szorongásban kevesebb évenkénti fellángolás következik be, és csökken a kortikoszteroid igény, ha a beteg mepolizumab kezelés alatt áll.

A ritka daganatok diagnózisa és kezelése nehéz feladat elé állíthatja az orvosokat.

Az Európai Bizottság engedélyezte a SKYRIZI^® (rizankizumab) alkalmazását közepesen súlyos, súlyos plakkos psoriasis kezelésére.

A JAMA-ban megjelent tanulmány szerint a mogyoró-allergia elleni immunoterápiás bőrtapasz harmadával csökkentette az allergiás reakciók arányát.

A bakteriális eredetű felső légúti infekciók antibiotikumkezelése gyakran hibás gyógyszerválasztáson alapul. A világszerte egyre növekedő mértékű antibiotikumrezisztencia visszaszorítása érdekében a lehető legszűkebb spektrumú antibiotikum választására kell törekednünk a mindennapi gyakorlatban.

A fizikai (indukálható) urticaria (IndU) a krónikus urticaria (CU, chronic urticaria) egyik alcsoportja; jellemzője, hogy a bőrléziók fizikai stimulus (pl. hideg, meleg, nyomás, vibráció, napfény, víz, fizikai terhelés) hatására jelennek meg. A fizikai triggerhatások ugyanakkor angiooedema megjelenését is provokálhatják. A különböző fizikai urticariás tünetegyüttesek patomechanizmusa máig nem tisztázott pontosan. A diagnosztika alapját az anamnézisfelvétel és a fizikális vizsgálat, illetve a fizikai urticaria több típusában a specifikus bőrprovokációs tesztek képezik. A kezelés célja a tünetek enyhítése, emellett törekedni kell a kiváltó hatás azonosítására és elkerülésére.

Számos gyógyszer hatására alakulhat ki eosinophil tüdőgyulladás, és a sugárkezeléseknek is lehet ilyen szövődményük. A kórkép tüdőbetegségek heterogén csoportját foglalja magába, jellegzetessége az eosinophil tüdőinfiltrátum, perifériás eosinophiliával vagy anélkül.