Napjaink gasztroenterológiai gyakorlatában egyre többször találkozunk antithromboticus terápiában részesülő betegekkel. Az endoszkópos be­avatkozásokat megelőzően ebben a betegcsoportban az antithromboticus terápia optimalizálása válhat szükségessé. A megfelelő terápiamódosí­táshoz alapvetően az endoszkópos beavatkozás okozta vérzéses és az alapbetegség okozta thromboticus rizikót kell figyelembe vennünk. Jelen közlemény a rutin gasztroenterológiai gyakorlatban leginkább előforduló esetekhez hivatott részletes szakmai segítséget nyújtani.

Ha végigkísérjük az alvadásgátló gyógyszerek „életpályáját” a felfedezésük­től napjaink mindennapi gyakorlatáig, mindenképpen észre kell vennünk, hogy az indikációk fejlődése és új indikációkra történő törzskönyvezésük bizonyos szabályokat követ.

Rudolf Virchow kiterjedt, szisztemati­kus kutatásai alapján 1856-ban közöl­te elméletét, miszerint „minden esetben a vér többé-kevésbé kiterjedt rögöt képez a beillesztett [idegen] test köré... ...az [ide­gen test okozta] elzáródás következményei három csoportba oszthatóak, melyek az ér és környezetének irritációja, a vér alvadása és a véráram megszakadása.”¹

Érdekesség, hogy ezzel lényegében a vérrögképződés következményének tartotta e három tényezőt és csak vénás stasisnak tulajdonított szerepet a de novo thrombus-képződésben.² 

A pitvarfibrillációval kapcsolatos fokozott morbiditási és mortalitási ri­zikó hátterében kiemelkedő szerepet játszanak a ritmuszavar előidézte thrombemboliás események. 

Az EMA CHMP) pozitívan véleményezte a prosztatarák kezelésére szolgáló Nubeqa (darolutamid) készítményt.

A pitvarfibrilláció a klinikai jelentőséggel bíró arrhythmiák közül a leg­gyakrabban fordul elő és a prevalenciája a népesség öregedésével nő. Bár nem életveszélyes ritmuszavar, a morbiditást és mortalitást jelentősen befolyásolja, szívelégtelenséget okozhat, és markere egy organikus beteg­ségnek még akkor is, ha ezt bizonyítani nem tudjuk. 

A digitalis-túladagolás EKG-val kapcsolatos jelei igen sokfélék, és az elektrofiziológiai ciklus valamennyi fázisában megjelenhetnek. Jellegze­tes supraventricularis ritmuszavar az ectopiás pitvari tachycardia (rend­szerint blockkal, de anélkül is) és a junctionalis ritmus, illetve az akcelerált junctionalis ritmus. Az alábbiakban olyan esetet ismertetünk, ahol a kétféle supraventricularis tachycardia egy időben jelentkezett.

Az FDA 2019. augusztus 14-én a narkolepszia kezelésére engedélyezte a Wakix (pitolizant) készítményt.

Végstádiumú májbetegségekben és akut májelégtelenségben a különféle konzervatív kezelési módszerek csak átmeneti megoldást jelentenek. Az egyetlen, hosszú távú túlélést jelentő gyógymód a transzplantáció. Napjainkban a májátültetést követő átlagos 5 éves, ún. kumulatív túlélés 80%-nál nagyobb. Az indikációs terület egyre szélesebb. A májtranszplantációs túl­élési eredményeink a jó nemzetközi statisztikáknak megfelelőek. A graft-és betegtúlélés további javításában a testre szabott immunszuppressziós kezelés bevezetésének nagy jelentősége van.

A fogászati gyakorlatban – bizonyítékokon alapuló irányelvek hiányában – jelenleg is bizonytalansági forrás, hogy miként kell eljárni, ha direkt orális alvadásgátló szert szedő betegnél foghúzás válik szükségessé. A beavatkozás során és után fellépő vérzések gyakoriságát nagyban befolyásolja, hogy az adott betegnél állnak-e fenn komorbiditások, erre a körülményre azonban a fogorvosnak nincs ráhatása. Amire viszont van, az a beavatkozás időzítése, illetve az egy ülésben eltávolítani szándékozott fogak száma, különösen akkor, ha egymással szomszédos fogakról van szó.