Évtizedek óta ismert, hogy a premenopauzális nők korai stádiumú, receptor-pozitív emlőrákjának utókezelésére használt-5 évig tartó tamoxifenadagolás jelentősen csökkenti az emlőrákos halálozást, mivel gátolja (főleg) az ovariumokban termelődött ösztrogének emlőre gyakorolt serkentő hatását. Posztmenopauzális nők hasonló tumoraiban a testben több helyütt terme­lődött androgén típusú hormonokból az ösztrogén hatású hormonokká való átalakulást megakadályozó aromatázgátlók legalább ilyen hatáso­sak. Premenopauzális esetekben a tamoxifen hatását tovább emelhetjük az ovariumműködés egyidejű elnyomásával, hiszen közel „posztmenopauzális” állapotot alakítunk ki. Ilyenkor az aromatázgátlók már hatásosak.

A szisztémás gyógyszeres kezelésnek mind a korai, mind az áttétes stádiumú emlődaganatok ellátásában jelentős szerepe van. Ma már a kezelés mindig egyénre szabottan történik, a terápia előnyeinek és kockázatainak mérlegelése mellett a beteg preferenciája is egyre fontosabb szempont. 

A posztmenopauzális tünetek a 45 és 55 év közötti nők mintegy felét érintik. A panaszok sokszor az életminőséget alapvetően befolyásolják, ezért fon­tos kérdés a kezelési lehetőség. A menopauzális hormonkezelés a tünetek enyhítésére szolgálhat, ugyanakkor szerepet játszhat az emlő rosszindulatú daganatának kialakulásában. Alkalmazása körültekintést igényel.

Az FDA 2019. május 24-én engedélyezte az előrehaladott vagy áttétes HR+, HER2-, PIK3CA mutációval rendelkező emlőrák kezelésére szolgáló Piqray (alpelizib) tablettát.

Egy új retrospektív analízis szerint az aromatázgátlókat szedő túlsúlyos emlőrákos nők ízületi fájdalmait az omega-3 zsírsavak jelentősen csökkentik.

A HR+/HER2– előrehaladott emlőrákok kezelésében a klasszikus endokrin ágensek, a tamoxifen, az aromatázgátlók és a fulvesztrant hosszú ideig monoterápiában kerültek alkalmazásra. A klinikai kutatások az elmúlt időszakban olyan, endokrin terápiák és más célzott kezelések kombinációit jelentő hatásosabb terápiák kifejlesztésére irányultak, melyekkel késleltetni lehet a hormonrezisztencia kialakulását, vagy vissza lehet állítani a tumor hormonérzékenységét, és ezáltal növelni lehet a hormonterápiák hatásosságát. A szelektív típusú CDK4/6-gátlók kifejlesztése, és ezek első képviselőjének, a palbociclibnek a bevezetése fontos előrelépést jelent a HR+/HER2-előrehaladott emlőrákok kezelésében. Ma már magas szintű evidenciák alapján kerülhet alkalmazásra a palbociclib és letrozol kombinációja a hormonérzékeny emlőrákok kezelésében, vagy a palbociclib fulvesztranttal együtt adva endokrin terápiára rezisztens tumorok esetében. A palbociclib és hormonterápia kombinációi hatásos és jól tolerálható kezelések. A cikk a palbociclib és endokrin terápiák kombinációinak a HR+/HER2– előrehaladott emlőrák terápiájában betöltött szerepét foglalja össze. Magy Onkol 61:167–173, 2017

Kulcsszavak: emlőrák, endokrin terápia, CDK4/6-gátló, palbociclib

A premenopauzában lévő nők operábilis HR⁺ emlőrákjának műtétje után rég­óta bevált módszer a petefészek műtéti, sugaras vagy gyógyszeres elnyomása, melynek hatására csökken a kiújulások száma és javul a túlélés. A tamoxifen jótékony hatása közismert, de kérdéses maradt a tamoxifenhez vagy a kemo­terápiához hozzáadott, GnRH-agonistákkal végzett ovarium-szuppresszió értéke. Az ASCO friss gyakorlati tanácsait olvashatjuk a kérdésről.

Journal of Clinical Oncology, 2016. március

Az 1980-as és ’90-es évektől a nyugati médiában előtérbe került az idealizált férfiizomzat népszerűsítése, és az androgén szteroid használatot a hiva­tásos sportolóktól fokozatosan átvette a lakosság szabadidősportot űző része is. A számos, hivatalosan tiltott termékhez vagy az interneten lehet hozzájutni, vagy egyes étrend-kiegészítőkbe rejtve forgalmazzák azokat. A szintetikus androgének használata főleg a fiatal férfiak körében terjedt el, ezért fontos az ő tájékoztatásuk a súlyos mellékhatások veszélyéről.

Az endokrin gyógyszeres kezelés a posztmenopauzális, hormonérzékeny emlőrák bizonyított standardja. A tiszta ösztrogénreceptor-antagonista (downregulátor) fulvestrant az ösztrogén helyett az ER-hez kötődve megváltoztatja a térbeli szerkezetet, melynek következtében megszakad az ER-ről származó jelátvitel, és felgyorsul az ER lebomlása. A fulvestrantnak nincs részleges agonista aktivitása. Válogatás nélküli esetekben a „standard dózisú” fulvestrantot és az aromatázgátlót használó betegcsoportok között nincs különbség a TTP-ben, de magasabb dózisban az előrehaladott emlőrák első választású kezelésében az aromatázgátlókhoz képest késleltetheti a progressziót és megnyújthatja a teljes túlélést. Magyar Onkológia 59:251–257, 2015

Kulcsszavak: hormonérzékeny emlőrák, antiösztrogén, aromatázgátlók, fulvestrant, ösztrogénreceptor-downregulátor

A népesség öregedésével, a rákszűrési és terápiás lehetőségek bővülésével egyre több beteget kell hosszan követni daganatos betegség kezelése után. Előnyös, ha a követésben a családorvos is részt vesz.