A népesség átlagéletkorának emelkedésével egyre több embert érint az időskori halláscsökkenés. A hallósejtek károsodása exogén és endogén okokra vezethető vissza. A beszédértés a tisztahang-küszöbnél is rosszabb („hallom, de nem értem”). A halláscsökkenés elszigetelődéshez és depres­szióhoz vezethet. Fontos a megelőzés és az egyre korszerűbb eszközökkel segíthető hallásrehabilitáció az életminőség megőrzésére.

A hagyományos, mikroszkóppal végzett fülműtétek mellett világszerte terjedőben van egy új sebészi eljárás, az endoszkópos fülsebészet. Az új minimálinvazív módszer lehetővé teszi, hogy a külső hallójáraton át beve­zetett endoszkóp segítségével végezzünk a középfülben műtéteket. Előnye a hagyományos technikával szemben, hogy minimális csontmunkával elér­hető és kidolgozható minden, a középfülben elhelyezkedő rejtett terület. Ezáltal rövidebb lehet a műtéti és a felépülési idő, nem lesz külső heg, és a posztoperatív fájdalom is minimális. Nagyobb tapasztalattal belsőfül- és koponyaalapi műtétek is elvégezhetők az új módszerrel. A közleményben bemutatjuk az új sebészi technika hazai alkalmazásával elsőként nyert klinikai tapasztalatainkat.

Az FDA egy olyan megoldást engedélyezett mellyel távolról programozhatók át a halláskárosult személyekbe beültetett cochleáris implantátumok. 

A szérum magas troponinszintje gyakran a heveny coronaria-szindróma jele. Az elkülönítő kórismék között számos más kórfolyamat is számba jön. Ezek közé tartoznak a veleszületett és a szerzett kardiomiopátiák, amelye­ket az akut coronaria-szindróma kizárása után sürgősen igazolni kell, illetve ki kell zárni. Fabry-betegségben az emelkedett értékek a szív érintettségére is utalhatnak. Ezt a betegség ritka előfordulása miatt kezdetben gyakran nem ismerik fel, ezért a speciális oki kezelés elmarad vagy csak a betegség késői szakaszában kezdődik meg.

A Proceedings of the National Academy of Science-ben közzétett beszámoló szerint amerikai kutatóknak a molekulastruktúra módosításával sikerült fokozni a vankomicin hatékonyságát.

A légvezetéses hallókészülékek és a hagyományos fülműtéti technikák által elérhető hallásrehabilitáció korlátozott mértékű. A kutatások ezért más megoldásokat is kerestek, az egyik fontos kutatási irány a beültethető készülékek fejlesztése. 

A családorvosi praxisban gyakorta panaszolt tünet a külső akusztikus stimulus nélküli zajészlelés, azaz fülzúgás. A sokszor idiopátiás tünet legfőbb feltárt oka a szenzorineurális halláscsökkenés. Fülészeti, vaszkuláris, neopláziás, neurológi­ai, farmakológiai, fogászati és pszichés tényezők is állhatnak a háttérben. A ki­vizsgálás során kizárandók a súlyosabb betegségek, így a Ménière-szindróma, a vesztibuláris schwannoma. Csaknem minden esetben timpanometriával kiegé­szített audiometriás vizsgálatot kell végezni. Neurológiai képalkotó vizsgálatra vagy a vesztibuláris működés elektronisztagmográfiás vizsgálatára is szükség lehet. A tá­mogató betegtanácsadást már a kezdő kivizsgálás alkalmával meg kell kezdeni.

A halláscsökkenés az 50 évesnél idősebbek legalább 25%-át és a 80 év fe­lettieknek több mint a felét érinti. A szűréssel a serdülők és a fiatal felnőttek nyerhetnek a legtöbbet. A szűrés történhet kikérdezéssel, egyszerű rendelői vizsgálattal vagy audiometriával. A családorvosi gyakorlatban végzett audiometria eredményét képzett egészségügyi dolgozó könnyen értelmez­heti. 

Az Orvostovábbképző Szemle legújabb számának fülészeti-audiológiai szimpóziuma a heveny hallójárat-gyulladással, va lamint az audiometriával és a leletek értelmezésével foglalkozik. Mind két témakör sokakat érint, és mind a közlemények, mind a kommentárok a gyakorlat számára hasznos tudniva lókat tartalmaznak. 

Németországban mintegy 17 millióan szenvednek a halláskárosodás miatt. Sokuknak annyira megromlott a hallása, hogy a szokásos hallókészülék már nem elég nekik. Egy új, ambulánsan beültethető eszköz rajtuk is segíthet.