Az American Academy of Sleep Medicine (AASM) arra kéri a szülőket, hogy konzultájanak szakorvossal, melatonint, vagy melatonin tartalmú táplálékkiegészítőt adnának gyermekeiknek.

Cikkünkben arra teszünk kísérletet, hogy bemutassuk a COVID-fertőzés utáni legfontosabb pszichológiai tüneteket és ezek kezelési lehetőségeit az eddig kialakult jó gyakorlatok alapján. Nem bonyolódunk bele abba az elméleti dilemmába, hogy a tünetek poszt-COVID szindróma vagy hosszú COVID-betegség tünetei-e, mert a pszichológiai tünetek kezelése szem­pontjából ennek kisebb a relevanciája.

Az alvászavar többnyire az idősebb korosztályt érinti, oka gyakran a túlzott gyógyszerfogyasztás. Az időskori álmatlanság nem azonos a fiatalkorival, mivel időseknél már neurodegeneratív elváltozások is észlelhetők.

Egy új vizsgálat szerint az egészséges alvás kb. egyharmadával csökkenti a szívbetegségek és a stroke kockázatát – még az ezekre a betegségekre genetikailag hajlamos személyeknél is.

Az éjszakai műszak nem csak a bioritmust borítja fel, hanem a rák valószínűségét is növeli. Ebben szerepe lehet a DNS-javító mechanizmusához szükséges melatonin hiányának.

Finn kórházak azt észlelték, hogy az óra előre- vagy visszaállítása utáni két napban növekszik az isémiás stroke-ok száma.

A foglalkozási orvosnak a kockázatbecslés eszközeként alkalmaznia kell a környezet monitorozását és a biológiai markerek ellenőrzését, a legmo­dernebb orvosi diagnosztikus eszközöket, a szűrés módszertanát, amivel az expozíció megléte kimutatható. A rejtett expozíció kimutatására alkalmas lehet a genotoxikológiai monitorozás, ami a rákkeltő mutagén-karcinogén anyagok jelenlétére az expozíció pillanatnyi jelenlététől függetlenül is felhív­ja a figyelmet a biológiai hatások – kromoszóma-rendellenességek – alapján.

Folyóiratunk mostani számában a felkért tanulmányt Braunitzer Gábor és Benedek György professzor úr írta első pillanatban elméletinek tűnő kérdésről, a bioritmusról.