Akut szívinfarktusban a morfin lelassítja a gyógyszerek gyomorból történő felszívódását és csökkentheti a trombocita-gátlásra adott korai választ.

A cikk az akut miokardiális infarktus szövődményeként fellépő kardiogén sokk kór­élettanát, előfordulását, kimenetelét és kezelési lehetőségeit tekinti át. Kieme­li a véletlen besorolásos klinikai vizsgálatok tanulságait, és sokoldalúan elemzi a kardiogén sokk szakmai ajánlások szerinti terápiáját a korai revaszkularizációtól a gyógyszeres kezelésen át a mechanikus keringéstámogatásig. Hangsúlyozza a szerző, hogy a korai revaszkularizáció arányának növelése érdekében további erő­feszítésekre van szükség.

A fejlődés a medicina egyes terüle­tein nem egyenletes, és néha nehéz is érzékelni a valódi fejlődést, ha csak a napról napra változó informáci­ókkal találkozunk. Ezért kiváló alka­lom a visszatekintésre a felkérés, ami a kardiológia elmúlt 20 évének be­mutatására érkezett. Végezhetnénk az elemzést az egyes területek kor­szakalkotó újdonságainak évenkén­ti áttekintésével, de úgy döntöttünk, hogy kiválasztjuk a leggyakoribb, leg­fontosabb kardiológiai kórképeket és megnézzük, hogyan kezelték a bete­get 20 évvel ezelőtt és hogyan most. Ez utóbbi nemcsak izgalmasabb­nak tűnik, hanem jobban is mutatja majd azt a hatalmas fejlődést, amin a kardiológia az elmúlt két évtized­ben átment.

A perkután koronária intervención áteső betegekben a bivalirudin szignifikánsan kevesebb vérzéses szövődményt okozott, mint az eptifibatide, de a bivalirudin vérzéses szövődményei súlyosabbak voltak – ezt mutatták ki egy retrospektív eset-kohorsz vizsgálatban a Mt. Auburn Kórházban (Cambridge, Mass., USA).

A coronaria-sztent beültetése utáni trombocitagátló kezelés a nemzetközi ajánlások szilárd bizonyítékokon nyugvó eleme. Nem eldöntött, hogy ha orális alvadásgátló kezelés is indokolt, hasznos-e a sztent beültetését követő azaz K-vitamin-antagonista, clopidogrel és acetil-szalicilsav együttes alkalmazása.