Az összes vénás tromboembólia kb. 20%-a daganatos beteget érint, és a daganatos betegségben szenvedők akár 20%-ánál halálukig legalább egyszer kialakul vénás trombózis. A vérzéskockázat figyelembevételével tervezett antitrombotikus kezelés (esetleg profilaxis) kedvezően befolyá­solhatja a halálozást.

A reumatoid artritiszhez (RA) gyakran társul egy vagy több másik betegség – annál gyakrabban, minél idősebb a beteg és minél hosszabb ideje tart az RA. A kísérő be­tegségek befolyásolják az RA kimenetelét és behatárolják a terápiás lehetőségeket. Az RA aktivitásának visszaszorítása mellett a fennálló kísérő betegségek szűrése és szoros ellenőrzése is nélkülözhetetlen ahhoz, hogy elkerüljük a további károsodást. A sikeres kezelés fontos feltétele a jó együttműködés a háziorvos, a reumatológus és a betegellátásba bevont egyéb specialisták között.

A vérköpés változatos etiológiájú, de mindenképpen igen ijesztő és sürgős beavatkozást igénylő tünet. Alsó légúti vérzés esetén az első teendő perifériás vénás katéter bevezetése és oxigén adása, mert a legközvetlenebb veszély a gázcsere romlása. Haladéktalanul bronchoszkópiát kell végezni 

A ginekomasztia a férfiak mirigyes emlőszövetének jóindulatú proliferációja. A nem fiziológiás ginekomasztiát krónikus betegség (pl. májcirrózis, hipogonadizmus, veseelégtelenség), gyógyszer, táplálékkiegészítő vagy illegális szer, esetleg daganat okozhatja. Kezelése a beteg kívánságának figyelembevételével mielőbb történjen.

A tuberkulózis ma is az egyik legfontosabb fertőző betegség világszerte és növekszik a gyógyszerrezisztens tuberkulózisok száma is. A multirezisztens M. tuberculosis okozta fertőzések a ma rendelkezésre álló gyógyszerekkel nehezen és drágán kezelhetők. Az interferon-g-tesztek specifikusabbá tették a látens M. tuberculosis fertőzés diagnózisát, de nem segítik az aktív tuberkulózis igazolását.

Az időskorban kezdődő reumatikus betegségek egyértelműen különböznek a fiatalabb embereket érintő hasonló kórképektől. A kórisme felállítását sok esetben megnehezítik a gyakran jellegtelen általános tünetek és a társuló betegségek. Kezelés céljából alapjában véve minden rendelkezésre álló gyógyszer alkalmazható. A szervek működésének és az anyagcserének az életkorral összefüggô megváltozására, valamint a társuló betegségekre figyelemmel kell lenni a reumaellenes kezelés és a gyógyszeradagolás adaptálása során.

A komputertomográfiával kiegészített pozitronemissziós tomográfia segítségével a legkülönbözőbb tumorentitások kezelése személyre szabható és gazdaságosabbá tehető. A daganatokat funkcionális jellemzőik alapján kimutató képalkotó módszer értékes eszköz a tumorok stádiumának meghatározásában, a kezelés monitorozásában, a kiújulás felismerésében és a sugárterápia tervezésében. A PET-hez legelterjedtebben használt nyomjelző, a fluorizotóppal jelölt fluor dezoxiglükóz mellett egyre szélesebb körben használnak más nyomjelzőket is, pl. a prosztatarákok, a neuroendokrin tumorok és az agydaganatok diagnosztikájában.

Az onkoterápiában egyre nő a célzott szerek, közülük is elsősorban az epidermális növekedési faktor receptorát, illetve a tirozin-kinázokat gátló hatóanyagok jelentősége. 

Az epidermális növekedési faktor receptora (EGFR) által vezérelt jelátvitel központi szerepet játszik az NSCLC és más tumorok proliferációjának, túlélésének és differenciálódásának szabályozásában. 

A járóbeteg-ellátásban és a sürgősségi osztályokon a mellkasi fájdalom az egyik leggyakoribb akut panasz. A betegek izgatottsága, félelme lehet az instabilitás jele, de kritikus állapot előhírnöke is.