Régen ismert, hogy a nem megfelelő táplálkozás károsítja az idegrendszer fejlődését. A múlt század közepén fedezték fel phenylketonuriás gyermekeknél, hogy a nem megfelelő táplálás következtében szellemi károsodás alakul ki. Ismert, hogy az alultápláltság, a vashiány esetén károsodik a mentális fejlődés. A táplálkozás és a mentális funkciók közötti kapcsolat lehetősége már régóta köztudomású.

Összefoglaló: Az elmúlt évtizedekben jelentősen megszaporodott az allergiás megbetegedések incidenciája. Számos káros pre-és postnatalis tényező az első ezer napban diszbiózishoz vezet. A diszbiózis károsítja az adaptív immunrendszert és az epigenetikai szabályozást. Ezen tényezők együttesen gátolják az újonnan bevezetett ételekre a tolerancia kialakulását és könnyebben alakulnak ki allergiás kórképek. Csecsemőkorban anyatej hiányában a tápszerek szimbiotikummal történő szupplementációja képes megakadályozni és/vagy meggyógyítani a diszbiózist, ennek következtében kisebb lesz a valószínűsége az allergiás megbetegedések kialakulásának, különösen a genetikailag érintett csecsemőknél.

A várandós kismamáknak és a 3 évesnél fiatalabb gyermekek számára kiemelkedően fontos a megfelelő folátbevitel, azonban a természetes folát és a mesterséges folsav fogyasztásakor nem metabolizálódó folsav halmozódhat fel, aminek káros késői következményei lehetnek. Dr. Tausz István főorvos, házi gyermekorvos interjúnk során elmondta, hogy anyatej hiányában vagy kevés anyatej esetén miért előnyösebb az aktív folátot (Metafolin^®-t) tartalmazó csecsemőtápszert választani, szemben a folsavat tartalmazó csecsemőtápszerekkel.

Hosszú évek kutatásainak és klinikai tapasztalatának köszönhetően a csecsemőtáplálásban ma már olyan tápszereket alkalmazhatunk, amelyek az anyatejhez hasonló módon próbálják az újszülöttek, fiatal csecsemők számára biztosítani az optimális növekedéshez és immunvédekezéshez szükséges tápanyagokat. Ma már olyan összetevők vannak jelen a tápszerekben, amelyek jelentős szerepet játszanak a gyermek bélmikroflórájának és immunrendszerének kialakításában.

Egyre több bizonyíték utal arra, hogy az anyai tényezők (elhízás, cukorbetegség) és a csecsemőkori táplálás hatással van/lehet a túlzott csecsemőkori súlygyarapodásra, valamint a későbbi gyermekkori elhízásra. A gyermekkori elhízás egyre gyakoribbá válása indokolja a primer megelőzés előtérbe helyezését. Ennek alkalmazását segíti a csecsemőkori túlzott súlygyarapodás hátterében szerepet játszó biológiai mechanizmusok feltárása.

Az anyák figyelmét leginkább a modern technológiai eszközök vonják el a csecsemő etetése közben, de továbbra is kérdés, hogy ez hogyan befolyásolja a gyermek életét. 

Az 5 év alatti gyermekek körében kevesebb mint felére csökkent a halálozás az elmúlt 25 évben: 1990-ben 12,7 millió gyermek halt meg, 2015-ben 5,9 millió – áll az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentésében.

A friss vagy leendő anyák előtt nem ismeretlen az a tény, hogy a szoptatás, az anyatejes táplálás mind az anya, mind a csecsemő számára előnyös. De mi a helyzet azokkal, akik bár szeretnének, valamely okból mégsem tudnak szoptatni? Kerül-e stigma az ilyen anyák homlokára?

Ha a csecsemőtáplálás kerül szóba, az orvostársadalom azt vallja, hogy a legjobb a szoptatás. Egy új testvérvizsgálat azonban azt mutatta ki, hogy sok hosszú távú egészségügyi probléma tekintetében a szoptatás nem előnyösebb, mint a cumisüvegből táplálás.