A gasztroenterológia és a hepatológia nem csak a szisztémás autoimmun betegségek emésztőrendszeri érintettségével foglalkozik; számos olyan immunológiai eredetű kórképet ismerünk, amely elsődlegesen a gyomor-bél traktust, a hasnyálmirigyet vagy a májat érinti, és amelyekben gyak­ran szervspecifikus antitestek is kimutathatók. A közleményben a szerzők szervről szervre haladva foglalják össze a legfontosabb emésztőrendszeri autoimmun állapotok diagnosztikáját.

Az autoimmun betegségben szenvedő nők nagyobb valószínűséggel szenvednek perinatális depresszióban és a perinatális depresszióval küzdő nőknél nagyobb az autoimmun betegségek kialakulásának kockázata.

Az első életévekben a bél mikrobiótája különösen érzékeny a környezeti hatásokra, melynek hosszútávon számtalan kórkép kialakulásában lehet szerepe.

A jelenleg engedéllyel rendelkező irbezartánhoz képest a fázis III PROTECT klinikai vizsgálatban jobb hatásosságot mutatott szparszentán a Berger-kór kezelésében.

A fázis III NAVIGATOR vizsgálat eredményei alapján az FDA gyógyszerjelölti státuszba (NDA) vette a súlyos asztma kezelésére szolgáló tezepelumab hatóanyagot.

Leuveni kutatók feltárták azt a mechanizmust, mely megmagyarázhatja, hogy bizonyos személyek miért éreznek hasi fájdalmat egyes ételek elfogyasztását követően.

Belga kutatók feltárták az irritábilis bél szindróma kialakulásának biológiai mechanizmusát. A Nature-ben megjelent tanulmány megnyitja az utat a hatékony kezelés kifejlesztése előtt.

Egy új teszt segítségével a korábbinál pontosabban, akár már csecsemőkorban előre jelezhető a későbbi életkorban jelentkező 1-es típusú cukorbetegség.

Új lendületet vettek teplizumabbal kapcsolatos kutatások, miután a Provention Bio nevű cég egy 50 millió dolláros részvénycsomag kibocsátásával tőkét szerzett a humán vizsgálatok lebonyolításához. Augusztus elején az FDA „áttörést jelentő terápia” minősítést adott a készítménynek.

A belek gázossága, a puffadás és böfögés egy sor kórállapot kísérője lehet, de leggyakrabban funkcionális gyomor-bél rendszeri eltérésekhez társul, melyek jellemzője a motilitás zavara és a viszcerális hiperszenzitivitás. Ki­merítő kivizsgálás nélkül is jól elkülöníthető egymástól a puffadás gyomor eredetű, bél eredetű és székrekedéssel kísért formája. E tünetek hátteré­ben leggyakrabban funkcionális dyspepsia, irritábilis bél szindróma vagy krónikus idiopathiás obstipatio húzódik meg. A funkcionális emésztőszer­vi panaszok kezelésének első lépése az empirikus terápia. Fény derülhet gluténnal és az ételek más összetevőivel szembeni nem coeliakiás érzé­kenységre, ám a szigorú kizárásos diéták rutinszerű alkalmazása mellett nem szól elég adat.