A krónikus nem allergiás rhinitis patofiziológiája máig nem tisztázott. El­különítését segítheti, hogy kialakulásában nem azonosítható jól körülír­ható kiváltó tényező. Nyolc, részben átfedő altípusát különböztetjük meg. A kezelés módját a tünetek szabják meg, megegyezően az allergiás rhinitis terápiájával. A betegnek kerülnie kell az ismert triggerhatásokat. Első­ként választandó szerek az intranasalis kortikoszteroidok, az intranasalis antihisztaminok és az intranasalis ipratropium. Dekongesztáns és első gene­rációs antihisztamin együttes adása mérlegelendő akkor, ha a monoterápia nem enyhíti kellő mértékben a tüneteket.

A 6 évesnél fiatalabb gyermekek megfázására ne adjunk vény nélkül kapható gyógyszereket.

A torokgyulladás (faringitisz) a torok (garat) falának fájdalmas gyulladása, mely ráterjedhet a mandulákra is, mandulagyulladást (tonzillitiszt) okoz­va. A torokgyulladást főleg vírusok, de olykor gennykeltő baktériumok okozzák. Az előbbi esetben tüneti, az utóbbiban oki kezelésre van szükség.

A borsmenta a gyógyászatban is igen népszerű. Alkalmazzák felfújódás, hasmenés, hányinger, emésztési panaszok, irritábilis bél szindróma, menstruációs fájdalmak, depressziós eredetű szorongás, izom és idegfájdalom és nátha kezelésére is.

Az allergiás rhinitis („szénanátha”) hatással van az életminőségre, a munkaképességre és más betegségek (pl. asztma) előfordulására. A kezelési terv életkor- és tünetfüggő. Az intranazális szteroidok a leghatásosabb gyógyszerek.

Az antibiotikumok nem javítják a tüneteket, és a betegség idôtartalmát sem csökkentik. Kiegészítő és alternatív szerek a nátha kezelésére nem javasolhatók; a levegő nedvességtartalmának növelése és a fokozott folyadékbevitel viszont hasznos lehet.