Az időskori hangképzési zavarok – a presbyphonia – a hallászavarokhoz hasonlóan jelentősen rontják a kommunikációs képességet, így az életmi­nőséget is. A prevenció legjobb, természetes módja a hang „tornáztatása“, azaz a rendszeres beszéd és éneklés. A hosszan tartó gyakorlást igénylő logopédiai hangterápián túl lehetséges a lokális érzéstlenítésben végzett hangajak-augmentáció, amely azonnali eredményt hoz.

A „rekedtség” általában olyan kóros hangminőséget jelöl, amely a beszédet lihegővé, fojtottá, reszelőssé, remegővé vagy erőtlenné, illetve a hangszínt a megszokottnál magasabbá vagy mélyebbé teszi. Sokszor más tünetekhez (pl. köhögés, légzési vagy nyelési nehezítettség, száraz torok, láz) társul.