A közlemény hiánypótló célja, hogy reális képet nyújtson az egyre gyako­ribbá váló borderline személyiségzavar jellemzőiről és kezelhetőségéről. Eloszlatja az elterjedt tévhiteket, személyközelbe hozza és átélhetővé teszi az érintettek belső élményeit, megérthetővé a típusos kapcsolati, életveze­tési és viselkedésproblémáikat. Ismerteti a segítségnyújtási lehetőségeket, bepillantást nyújt a zavar gyógyításában bizonyítottan hatékony pszicho­terápiás módszerek belső világába. Felkészít a betegekkel való találkozás során felmerülő gyakoribb kommunikációs nehézségekre, útmutatót nyújt ezek feloldásához

Az alvászavar többnyire az idősebb korosztályt érinti, oka gyakran a túlzott gyógyszerfogyasztás. Az időskori álmatlanság nem azonos a fiatalkorival, mivel időseknél már neurodegeneratív elváltozások is észlelhetők.

A fázis III ADAPT-2 vizsgálat szerint a naltrexon-bupropion kombináció mérsékelten bár, de hatásos a metamfetamin-függőség kezelésében.

Az agyrázkódásnak is nevezett enyhe agysérülés felnőtteknél és fiataloknál is gyakori. Károsíthatja többek között a testi, kognitív, lelki és magatartási funkciókat. Minden esetben mérlegelni kell a sérülés mechanizmusa és a tü­netek időbeli jelentkezése közötti összefüggéseket. Ha sportolónál felmerül agyrázkódás gyanúja, csak teljesen tünetmentesen térhet vissza a pályára. Az első ellátás alapvető elemeit képezi a rövid kognitív teszt és a fizikális nyugalomba helyezés. A tünetek megszűnésekor a beteg fokozatosan tér­het vissza megszokott aktivitásához. Kockázati tényezők fennállásakor hosszabb időt kell hagyni a felépülésre.

Egy vizsgálat, amelybe majdnem félmillió sztatint használó és ugyanennyi sztatint nem alkalmazó személyt vontak be, nem tudta megállapítani, hogy rontják-e a sztatinok az emlékezetet.

Németországi és nemzetközi vizsgálatok szerint jelentős különbségek lehetnek a kognitív károsodással élő és a mentálisan ép páciensek fájdalmainak kezelése között. Ennek egyik lehetséges oka, hogy a kognitív károsodás korlátozhatja a beteget fájdalmainak kifejezésében. Szerepelhetnek az okok között az illetékes orvosi szakmák képviselőinek a fájdalomcsillapító gyógyszerek hatásával és adagolásával kapcsolatos hiányos ismeretei és fenntartásai is. Németországban ezen a területen további kutatásokra van szükség, mert a betegek alulkezelése tartósan fennálló probléma, és evidenciákon alapuló ajánlások megfogalmazásához nincs még elég adat.

Az elmúlt évtizedben nőtt a primer és a szekunder szifilisz gyakorisága: újból fokozott figyelmet kell fordítanunk a betegség kórismézésére, kezelésére. A nagy kockázatú személyek szűrése fontos háziorvosi feladat. 

A kullancsok által közvetített megbetegedésekről számtalan közlemény, információ jelenik meg, ennek ellenére a betegségek kórismézése, kezelése terén még mindig sok a bizonytalanság. Szinte nincs olyan tünet, amelyet ne hoztak volna összefüggésbe pl. a Borrelia fertőzéssel. Az Infektológiai Szakmai Kollégium és a szakemberek ajánlásait szem előtt tartva, saját tapasztalataink alapján ismertetjük a különböző kórképek lefolyását, diagnosztikáját és kezelését.

A progresszív emlékezetkieséssel és kognitív hanyatlással járó Alzheimer kór megelőzésére nincsenek igazoltan hatásos módszerek. Az enyhe és középsúlyos stádiumban a kolinészteráz-bénítók kismértékben javítják a kognitív működést, a viselkedést és a napi aktivitást. A betegség középsúlyos−súlyos formáiban a memantin rövid távú alkalmazásával valamelyest javítható a kognitív teljesítmény, a viselkedés és a napi aktivitás.