Kardiovaszkuláris betegségben gyakran rejtve marad az alvási apnoe.

A palpitáció a háziorvosi és a kardiológiai gyakorlatban egyaránt elő forduló, gyakori és sokszínű panasz, melyet számos betegség eltérő mechanizmusokkal válthat ki. Hátterében az esetek döntő többségében komolyabb szívbetegség nem igazolható, azonban a kardiogén okok kizárására minden esetben különös figyelmet kell fordítani, és e tekintetben törekedni kell az optimális konzultatív tevékenyégre a családorvos és a kardiológus között. Összefoglalónk a panasz kialakulásának okait, a diagnosztika és a terápia szempontjait taglalja a háziorvos szemszögéből, a European Heart Rhythm Association (EHRA) állásfoglalásának fényében.

A digitalis-túladagolás EKG-val kapcsolatos jelei igen sokfélék, és az elektrofiziológiai ciklus valamennyi fázisában megjelenhetnek. Jellegze­tes supraventricularis ritmuszavar az ectopiás pitvari tachycardia (rend­szerint blockkal, de anélkül is) és a junctionalis ritmus, illetve az akcelerált junctionalis ritmus. Az alábbiakban olyan esetet ismertetünk, ahol a kétféle supraventricularis tachycardia egy időben jelentkezett.

Az elmúlt évtizedek nagy epidemiológiai vizsgálatai kimutatták, hogy a nyugal­mi szinuszfrekvencia önálló, független rizikómarkere a kardiovaszkuláris és az összhalálozásnak, nemcsak az átlagpopulációban (életkortól, nemtől függetle­nül), hanem számos kardiovaszkuláris megbetegedésben is. A szívelégtelenség és a coronaria-betegség az egyik leggyakoribb és legköltségesebb krónikus betegség a fejlett országokban. A szinuszcsomó-modulátor ivabradinnal vég­zett nagy klinikai vizsgálatok (BEAUTIFUL, SHIFT) igazolták, hogy az optimális szinuszfrekvencia elérése javítja az életkilátást és az életminőséget mindkét betegségben. A szinuszfrekvencia specifikus és szelektív gátlása ivabradinnal a magas szinuszfrekvenciájú kardiovaszkuláris betegségekben új lehetőséget nyitott a terápiás palettán.

A European Society of Cardiology kamrai ritmuszavarokkal és a hirtelen szívhalál megelőzésével foglalkozó 2015-ös irányelveinek a 2006-os ajánlá­sokhoz képest számos új eleme van, a genetikai diagnosztikától a szubkután és a hordozható kardioverter defibrillátorokig.

A laboratóriumi diagnosztika – a fizikális vizsgálat, az EKG és a képalkotó eljárások mellett – a sürgősségi ellátás egyik alappillére. Laboratóriumi vizsgálatokat hívhatunk segítségül a diagnózis felállításához, a kezelés megkezdése előtti állapotfelméréshez, a kockázatbecsléshez, akár egyes betegségek lefolyásának követéséhez is. Az indokolatlan laboratóriumi tesztek viszont időveszteséget okoznak és pénzkidobást jelentenek. A ta­nulmány összefoglalja, hogy a sürgősségi ellátásban mikor melyik para­méter vizsgálata indokolt.

A COPD – hasonlóan a kardiovaszkuláris betegségekhez – tömegeket érintő betegség. Jelentős átfedés észlelhető: sok COPD-s betegnél szívbetegség is igazolható, és az együttes előfordulás gyakoribb, mint amit a két beteg­ségcsoport prevalenciája alapján várnánk. Ennek oka az, hogy egymást elősegítő faktorok működnek. Érdemes tehát COPD-s betegeken szívbe­tegséget keresni és szívbetegeken elvégezni a COPD-t kimutató teszteket. A kezelésben is figyelemmel kell lenni a társbetegségre.

A szívbetegek gyakran pszichés társbetegségekben is szenvednek, ame­lyek kedvezőtlenül befolyásolják az életminőségüket. A pszichés zavarok a szívbetegségek kialakulását és lefolyását is hátrányosan érinthetik. A de­presszió, a félelem és szorongás, továbbá a poszttraumás stressz szindróma gyakori előfordulása ebben a betegcsoportban növelheti a hospitalizációs, a morbiditási és a mortalitási rátát. Rendkívül fontos a pszichés zavarok idő­ben történő felismerése és kezelése. A pszichokardiológia a szívbetegségek és a pszichés elváltozások kapcsolatával és az ezekre ható pszichoszociális tényezőkkel foglalkozik.

Az orvosi szakirodalomban is fellelhető az a nézet, hogy a koffeint tartalmazó italok és ételek szabálytalan szívütéseket okoznak. A Heart Rhythm Society májusi kongresszusán amerikai kutatók bizonyították, hogy sem a kamrai, sem a pitvari eredetű szabálytalan szívütések gyakoriságát nem növelik.

Egy európai vizsgálat szerint az antioxidánsokban gazdag táplálkozás csökkenti a műtétek utáni pitvarfibrilláció kockázatát.