A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Hasadék Centrumának fontos részlege az Állcsont-ortopédiai és Fogszabályozási Osztály, ahol a komplex ellátás részeként fogazati és állcsont-anomáliákkal kezeljük az ajak- és szájpadhasadékos gyermekeket. Az orthodontiai kezelést részletes anamnézisfelvétellel, modern képalkotó eljárásokkal készült felvételek kiértékelésével, illetve gipszminta-analízissel felállított diagnózis alapján végezzük. Pácienseinket a meghatározott szakmai irányelvek szerint, személyre szabottan kidolgozott terv alapján kezeljük, egyéb szakterületeket képviselő kollégákkal történő rendszeres konzultáció alapján.

A primer otalgia leggyakoribb oka a középfül vagy a külső fül gyulladá­sa. A fül-orr-gégészeti szakvizsgálat primer otalgia eseteiben általában jelez valamilyen eltérést. A szekunder otalgia etiológiájának tisztázása nem mindig könnyű, mivel a fül beidegzése összetett; a leggyakoribb ok a temporomandibuláris ízületi szindróma és a fogászati fertőzés. Primer otalgia inkább gyermekeknél, szekunder otalgia nagyobb eséllyel felnőt­teknél fordul elő. Ha a diagnózis nem egyértelmű, észszerű opció lehet a tüneti kezelés megkísérlése, képalkotó vizsgálatok elrendelése vagy kon­zílium összehívása. Egyes súlyos kórállapotokban (pl. temporális arteritisz, rosszindulatú daganatok) a fülfájás lehet az egyetlen tünet.

Az occlusalis és orofacialis diszfunkciók, valamint a fogak helyzeti rendellenességei döntően a fogak és az állcsontok fejlődési, növekedési szakaszában jönnek létre. A későbbi komplikált fogszabályozási, sebészeti kezelésük elkerülése érdekében célszerű ezeket az anomáliákat minél korábban kiszűrni, felismerni, és lehetőség szerint preventív módszerekkel, illetve korai fogszabályozó beavatkozásokkal kezelni.

A temporomandibuláris betegségek (TMD) váz-izomrendszeri és neuromuszkuláris kórképek heterogén csoportját jelöli, incidenciájuk 20 és 40 éves kor között a legnagyobb. Gyakori tünet az állkapocs fájdalma vagy működészavara, a fejfájás, a fül és az arc fájdalma. Az etiológia soktényezős. A kórismézésben a képalkotó vizsgálatok akkor hasznosak, ha záródási rendellenesség vagy ízületen belüli elváltozás gyanítható. Legtöbbször javulást hoznak a nem invazív kezelési módszerek: betegedukáció, kog­nitív viselkedésterápia, gyógyszerek (benzodiazepin, antidepresszívum stb.), fizikoterápia, okklúziós eszközök. Kezelésre nem reagáló esetekben a beteget szájsebészhez kell iránytani.

A fogorvoslás is innovatív korszakát éli. A diagnosztikai módszerek fejlődé­se, az újonnan kifejlesztett és alkalma­zott anyagok, technikák és műszerek mellett hangsúlyossá vált a kezelések eredményével szemben támasztott esztétikai és funkcionális elvárás is. Áttekintésünket kezdjük azzal, ami forradalmasíthatja a fogorvosi ellátást.

Az epidermolysis bullosa hólyagok képződésével járó, a bőrt, a nyálkahár­tyát érintő betegség. A betegek számára nagyon fontos a fogászati prevenció, mert a hegesedések miatt a fogászati kezelés nehézségekbe ütközhet. A szük­séges kezeléseket a lehető legkevesebb traumával kell elvégezni. A páciens­nek arra kell törekednie, hogy a megfelelő étkezéssel és szájápolással fogainak épségét a lehető legtovább megőrizze. A betegek megfelelő ellátása orvosi teamet igényel, melynek tagjai: bőrgyógyász, fogorvos, gasztroenterológus, genetikus, speciálisan felkészített nővér, dietetikus, pszichológus. A család­tagokat is fel kell világosítani a teendőkről és azok okáról. Magyarországon a betegek gondozása a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikáján működő Országos EB Centrumban történik.