Egy új felfedezés “leránthatja a maszkot” a rákos sejtekről, kiszolgáltatva azokat az immunrendszer rendfenntartóinak.

Összefoglaló: Az elmúlt évtizedekben jelentősen megszaporodott az allergiás megbetegedések incidenciája. Számos káros pre-és postnatalis tényező az első ezer napban diszbiózishoz vezet. A diszbiózis károsítja az adaptív immunrendszert és az epigenetikai szabályozást. Ezen tényezők együttesen gátolják az újonnan bevezetett ételekre a tolerancia kialakulását és könnyebben alakulnak ki allergiás kórképek. Csecsemőkorban anyatej hiányában a tápszerek szimbiotikummal történő szupplementációja képes megakadályozni és/vagy meggyógyítani a diszbiózist, ennek következtében kisebb lesz a valószínűsége az allergiás megbetegedések kialakulásának, különösen a genetikailag érintett csecsemőknél.

A sclerosis multiplex ismeretlen etiológiájú demielinizációs gyulladásos betegség. A korábbiakban is felmerült már, hogy vírusfertőzés lehet a betegség fő kiváltó oka, ezen belül is az Epstein–Barr-vírussal (EBV) történő megfertőződés. Becslések szerint az emberek 95%-a fertőződik EB vírussal, már fiatal felnőtt korban. Figyelembe véve azt is, hogy az SM ritka betegség, érthetővé válik, hogy miért limitált klinikai vizsgálatok megtervezése és kivitelezése a témakörben. Jelen hosszmetszeti, 20 éves periódusra kiterjesztett tanulmányban a szerzők azt a hipotézist vizsgálták, miszerint az EBV vírusfertőzés lehet az SM betegség fő kiváltó tényezője. A kohorsz tanulmány vizsgált populációját az Amerikai Egyesült Államok had- seregében aktív szolgálatot teljesítő 10 millió fiatal képezte. Ezen fiatalok a katonai szol- gálat megkezdése előtt HIV-szűrésen estek át, mely vizsgálatot előírás szerint kétévente ismételték, a vérmintákat egy katonai archívumban tárolták, így rendelkezésre álltak az egyének mintái további lehetséges kutatási célú felhasználásra.

Egy összehasonlító vizsgálat szerint a vitiligo más halálokok ellen is fokozott védelmet nyújthat.

Az elmúlt években jelentős előrelépés történt a sclerosis multiplex hátte­rében zajló patológiai folyamatok feltárásában, mellyel együtt a betegek életminőségének javulását eredményező több új kezelési lehetőség vált elérhetővé.

A célzott terápiák jelentősen javították a gyulladásos és autoimmun reuma­tológiai kórképek, így a rheumatoid arthritis kezelését. A betegek kezelése során elsődleges a terápiaválasztás, melynek során mérlegre kell tenni a kitűzendő célt, a hatás és kockázat viszonyát és a betegpreferenciákat. Cikkünk az ezzel kapcsolatos legfontosabb megfontolásokat tárgyalja.

A PSA értéket befolyásoló nem daganatos genetikai faktorok ismerete javíthatja a prosztatarák szűrés eredményeit.

A COVID-19 nem csak a sokfajta és gyakori neurológiai szövődmények miatt veszélyes, hanem mert hosszú távon növelhetik a neurodegeneratív betegségek előfordulását és súlyosságát.

Új eredmények szerint a bél baktérium-állományának felbomlásához a long-COVID szindrómára való fogékonyság társul.