Egy nemrégiben megjelent tanulmány egy niacin-származékról azt mutatta, hogy növeli a szív- és érrendszeri események kockázatát.

Az elmúlt évtizedben a sclerosis multiplex (SM) lefolyásának spektruma megváltozott. A természetes kórlefolyás enyhébbnek tűnik, a demielinizációs megbetegedés első jeleitől kezdve a progresszív szakaszáig. Ez valószínűleg több tényező kölcsönhatásának eredménye, beleértve a diagnosztikai kritériumoknak és a sclerosis multiplex epidemiológiai jellemzőinek változását, a korai és megfelelő betegségmódosító kezelések hatását, és a népesség általános egészségi állapotának javulását.

Agyi MRI felvételek alapján végez kockázat szerinti osztályozást egy gépi tanuláson alapuló algoritmus.

A mitokondriumok energiatermelő képességének romlása állhat a poszt-COVID tünetként jelentkező krónikus kimerültségérzet hátterében.

Az akut lázas állapot ellátása a nehéz klinikai döntéshozatalok közé tar­tozik. A beteg értékelése során a láz jellege, a panaszok, tünetek segíte­nek a helyes mederbe terelni a klinikai gondolkodást. Bár a láz hátterében a leggyakoribb etiológiai tényező a fertőzés, érdemes gondolkodni nem fertőzéses eredetben is, amely antibiotikumspóroló jellege miatt mérsékli a multirezisztens kórokozók hosszú távú hatásait.

A szerzők jelen munkájukkal az elmúlt tíz évben megjelent kristálydiag­nosztikai dolgozataik eredményeit kívánták összefoglalni történeti sor­rendben, hogy hiteles képet adjanak arról a gondolkodási folyamatról, mely a metabolikus megbetegedésekről vallott jelenlegi véleményük ki­alakulásához vezetett. Legjobb szándékaik szerint ismertetik azokat az irodalmi előzményeket, amelyek alkalmazott módszerükkel összefüggésbe hozhatók, és kiemelik azokat a megállapításokat, melyek legjobb tudásuk szerint előzmények nélküliek, illetve a nevükhöz köthetők. Jelen munkáju­kat metabolikus megbetegedésekkel foglalkozó orvosoknak (belgyógyá­szoknak, reumatológusoknak, patológusoknak) és kristályokkal foglalkozó szakembereknek ajánlják.

Egy új tanulmány szerint, ha az első tüneteket követő 6 hónapon belüli megkezdődik a sclerosis multiplex (SM) kezelése, akkor egy évtizeddel később jelentősen csökken a súlyos fogyatékosság kialakulásának kockázata.

Az elmúlt két évtized sugárterápiás technológiai fejlődése sok szempontból a terápiás szemléletet is megváltoztatta, és az új besugárzási technikák, elsősorban a sztereotaxiás kezelések már rutinszerű alkalmazása új utakat nyitott a komplex onkológiai betegellátásban. A megváltozott sugárterápiás szemlélet és klinikai gyakorlat bizonyítására talán a legjobb példa a vesedaganatok kezelésében megmutatkozó átalakulás. A vesedaganatok a hagyományos sugárterápiás gondolkodásban radiorezisztens betegségként rögzültek, így a közelmúltban a sugárkezelésnek csak minimális szerepe volt a betegek ellátásában. Az új technológiák bevezetése azonban lehetőséget biztosított a rizikómentes fokális dóziseszkalációra, így már a vesedaganatokat vagy azok áttéteit is sokkal hatékonyabban tudjuk kezelni. Mindeközben az előrehaladott vesedaganatok onkológiai gyógyszeres kezelésében is látványos előrelépés történt a célzott és immunterápiás módszerek bevezetésével, így a kétféle onkológiai modalitás együttes alkalmazása mellett gyökeresen megváltozott a vesedaganatok ellátási stratégiája, és a következményes onkoterápiás eredményesség. Jelen közleményünkben a sugárterápiás fejlődés lépéseit, az új indikációs köröket és a kombinált terápia lehetőségeit foglaljuk össze.

Az eddigi legjobb eredményeket hozta a donanemab hatóanyaggal végzett klinikai vizsgálat Alzheimer-kórban: 35%-kal lassítja a kognitív funkcióvesztést.

Egy új tanulmány ismét bizonyítja, hogy mennyire fontos az egészséges táplálkozás az öregedő agy védelmében.