A kezeletlen halláskárosodás növeli a demencia kockázatát középkorú és idősebb felnőtteknél – erősíti meg egy új kutatás.

Az Egészségügyi Világszervezet vizsgálja a COVID-19 elleni oltásokkal - elsősorban a Pfizer-BioNTech vakcinákkal - összefüggő halláskárosodás és egyéb hallászavarok ritka eseteit.

Mivel világszerte milliók szenvednek COVID-19-ben, egyre több embert érintenek a „Long COVID” tünetek, a kimerültség, fáradtság és a bizonytalanság és lanyhult agyműködés („brain fog”).

Egy új kutatás szerint az újszülöttek szokásos hallásvizsgálata segít az autizmus spektrum zavar (ASD) korai felimerésében.

Az időskori hangképzési zavarok – a presbyphonia – a hallászavarokhoz hasonlóan jelentősen rontják a kommunikációs képességet, így az életmi­nőséget is. A prevenció legjobb, természetes módja a hang „tornáztatása“, azaz a rendszeres beszéd és éneklés. A hosszan tartó gyakorlást igénylő logopédiai hangterápián túl lehetséges a lokális érzéstlenítésben végzett hangajak-augmentáció, amely azonnali eredményt hoz.

Egy nagy fázis III vizsgálat eredményei alapján a HPV+ szájgarati rákok kezelésében továbbra is a sugár- és cisplatinterápia ajánlható, mert a többi módszer kevésbé sikeres.

A szédülés sürgősségi eseteiben a célzott anamnézissel és egy ágy melletti speciális vizsgálattal biztonsággal különíthetjük el a perifériás és a centrális eredetű szédülést. A centrális szédülésre jellemző a negatív Halmágyi-teszt, az irányváltó nisztagmus és a vertikális szemtengelyeltérés együttes vagy külön-külön előfordulása, még azokban az esetekben is, ahol nincsenek jelen egyéb neurológiai tünetek. A veszélyesebb centrális szédülések gya­núja esetén képalkotó vizsgálatot kell végeznünk, elsősorban MRI-t, az esetleg életet veszélyeztető állapotok megelőzése és kezelése érdekében.

A Zika-vírus-fertőzések miatt jelentősen megnőhet a művi terhességmegszakítások iránti igény a latin-amerikai országokban, ahol tilos az abortusz.

Idős betegeink panaszai között nem ritka az étkezés közben előforduló krákogás, köhécselés, köhögés, amit megfigyelhetünk a család és a baráti kör idősebb tagjai társaságában is. Rossz szokásról lenne szó? A gyakori bronchitisz lenne az ok? Az időskor leggyakoribb hálálozási okát, a tüdő­gyulladást vajon minden esetben a hosszan tartó fekvésre, az immunrend­szer gyengeségére kell visszavezetni? Az orvostudomány újabb eredményei közé tartozik az időskor funkciózavarainak részletes feltárása – így a nyelési zavaroké is. A preszbifágia közelebbi ismerete differenciálja a válaszadást az imént feltett kérdésekre.

A halláskárosodás ugyan nem gyógyítható, de a hallókészülékek használata megelőzheti a nagyothallás okozta pszichológiai és szociológiai problémákat.