Az örökletes haemochromatosis egy autoszomális recesszív öröklésmenetű rendellenesség, mely a szervezet vasháztartásának felborítása révén sziszté­más vastúlterhelést eredményez. A felesleges vas parenchymalis sejtekben történő lerakódása sejtműködési zavarokhoz és a betegség klinikai képéhez vezet. Az örökletes haemochromatosis diagnózisának felállítására többnyire a 40–50-es években kerül sor. A kórképnek nincs tipikus megjelenési formája vagy patognomonikus, azonnali diagnózist lehetővé tévő jelei és tünetei. A klinikai tudatosság fokozódása és a diagnózis egyre korábbra tolódása miatt a klinikai gyakorlatban ritkán találkozunk vastúlterhelés következtében kialakuló végszervi károsodással. A betegség génjeinek genetikai vizsgálatát 18 éves kor után kell elvégezni a betegségben szenvedők első fokú rokonainál.

Az Egyesült Királyság biobankjának adatain elvégzett elemzés szerint a férfiak herediter hemokromatózisa miatt fellépő agyi vas-túltelítődés növeli a demencia kialakulásának kockázatát.

Az emelkedett vas-szint számos betegség, így pl. a kardiovaszkuláris és neurodegeneratív betegségek, a diabetes és a rák kialakulásában is közreműködhet.

Vastúlterhelődésnek nevezzük azt az állapotot, amikor a feleslegben lera­kódó vas szervi károsodásokat okoz. Leggyakrabban májzsugor, diabétesz és szívelégtelenség lesz a következmény. Szerzett és örökletes formákat kü­lönítünk el. A kórkép örökletes formája, a hemokromatózis bronzdiabétesz néven is ismeretes.

A májcirrózis a legutóbbi időkig az idült májbetegségek irreverzibilis vég­állapotának tűnt. Amióta egyes májbetegségek oki kezelésére hatásos gyógyszerek vannak a kezünkben, szaporodnak a példák az előrehala­dott májfibrózis regressziójára, sőt a májcirróziséra is. További ígéretes kutatási irány a fibrogenezis gyógyszeres gátlása/visszafordítása, valamint az őssejtek felhasználása a szövetregenerációban és az immunológiailag testazonos donorszervek létrehozásában.

A Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesületének (MÉKISZ) ötrészes cikksorozata a gyártók és forgalmazók szemszögéből mutatja be az étrend-kiegészítők helyét a gyógyulást, betegségmegelőzést, egészségmegőrzést támogató termékek között. A sorozat negyedik része azt vizsgálja, hogyan lehet összeegyeztetni az étrend-kiegészítők szedését a gyógyszeres kezelésekkel.

A Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesületének (MÉKISZ) ötrészes cikksorozata a gyártók és forgalmazók szemszögéből mutatja be az étrend-kiegészítők helyét a gyógyulást, betegségmegelő­zést, egészségmegőrzést támogató termékek között. A sorozat második része az orvosokat kívánja segíteni a betegek tájékoztatásában, szakszerű eligazításában.

Egy 76 éves férfi beteg, aki 110 csomag cigarettát szív el egy év­ben, a dohányfüst okozta krónikus obstruktív tüdőbetegség miatt kereste fel háziorvosát. A bőr és a körmök testszerte észlelhető ké­kesszürke elszíneződése nagyfokú hipoxiára utalt

A  májenzimeinek – az alanin transzamináz (ALT, azaz GPT) és az aszpartát transzamináz (AST, azaz GOT) szintjének – kismértékű emelkedésének fő okai a nem alkoholos zsírmáj, az alkoholos májbetegség, a gyógyszerekkel kapcsolatos májkárosodás, a vírushepatitisz (hepatitisz B és C vírusfertőzés) és a hemokromatózis.

Az anyagcsere-betegségek az intermedier anyagcsere számtalan enzimreakciója közül gyakran májbeli reakciókat érintenek, és az általuk okozott szervkárosodás sokszor a májban jelentkezik.