A krónikus obstruktív tüdőbetegség kezelésére monoterápiák, illetve kettős vagy hármas gyógyszerkombinációk állnak rendelkezésre. Eddig csak kevés tapasztalat látott napvilágot a kettős és hármas kombinációk halálozásra gyakorolt hatásának összehasonlítására a betegek azon tipikus csoportjainak bevonásával, akiknek betegsége közepes súlyosságú, és az exacerbációk rizikója alacsony. Több véletlen besorolásos, kontrollos vizsgálat adatainak összegzett elemzése nem igazolt túlélési előnyt hármas kombináció alkalmazása mellett, a kettős kombinációval összehasonlítva. (Int J Chron Obstruct Pulmon Dis. 2022;17:545–558.)

A vörösvérsejt-transzfúzió célja az oxigénszállító képesség javítása olyan esetekben, amikor tünetekkel kísért anaemia igazolódott, vagy fennáll ennek kockázata. Az alacsonyabb hemoglobin küszöbértékeket alkalmazó restrik­tív transzfúziós stratégia típusos klinikai esetekben egyenértékű a liberális küszöbértékekkel. A plazmatranszfúzió a klinikailag jelentős véralvadási zavarok korrekciójára szolgál vérzés vagy annak nagy kockázata esetén. Az alvadási paraméterek enyhén kóros értéke nem prediktív klinikai vérzés irányában, ezért önmagában nem is teszi szükségessé plazmatranszfúzió adását. A trombocitatranszfúzió célja a vérzések megelőzése vagy keze­lése thrombocytopeniában vagy a vérlemezkék funkciózavara esetén. Hypofibrinogenaemiában krioprecipitátum transzfúziója szükséges.

A krónikus obstruktív tüdőbetegség progresszív kórállapot, melynek tü­netei a duális terápia ellenére perzisztálnak vagy súlyosbodnak, és gyak­rabban jelentkeznek exacerbációk. Ilyen esetekben tripla kombináció alkalmazása válik szükségessé. Az egy inhalerrel alkalmazott hármas ke­zelés előnye, hogy napi egyszeri használata révén javítja az adherenciát, ezen keresztül pedig a kezelés hatásosságát. Biztonságossági profilja jó, alkalmazása mellett sem gyakoribbak a mellékhatások, mint a komparátor kezelések kapcsán.

Expert Review of Respiratory Medicine, 2018. december

A krónikus obstruktív betegek állapotát évek, évtizedek óta légzésfunkciós értékeik alapján ítéltük meg. A szakmai protokollok eszerint javasolták te­rápiájukat, és ehhez igazodott a gyógyszereik finanszírozása is. Mivel a kü­lönböző fenotípusok és az eltérő mértékben panaszos betegek kockázata nem csupán a spirometriás értékeiktől függ, új, ezen a kockázatbecslésen alapuló csoportbeosztás jelent meg először a szakmai, majd a finanszírozási protokollban. Ez utóbbi előírja a beteg csoportbeosztásának rögzítését a kórlapon/leleten. Érdemes tehát röviden összefoglalni és értelmezni a tü­dőgyógyászati leleteken felbukkanó új információkat.

A Klippel-Feil szindróma egy olyan ritka állapot, amely több veleszületett rendellenességgel hozható összefüggésbe. Korábban COPD-vel való együttes előfordulását még nem írták le.

A COPD morbiditási és mortalitási mutatói aggasztóak, egészségügyi költ­ségei egyre jelentősebbek. Gyógyszeres kezelésében megjelent a klinikai fenotipizálás és az ehhez igazodó személyre szabott kezelés igénye. 

A COPD krónikus, progresszív légúti gyulladás számos fenotípussal. Napjainkban csak tüneti terápiái léteznek. COPD-ben nem csupán a légzőrendszer beteg, hanem szisztémás gyulladás is detektálható. A terápia két nagy, forrongó területe a szteroidok (és kombinációik) helye a kezelésben, illetve a hörgtágítók gyulladásra kifejtett hatása. Cikkünk az inhalációs kortikoszteroidok helyét keresi a COPD terápiájában. Általánosságban a nagy dózisú szteroidnak nincs terápiás előnye a közepes dózissal szemben COPD-ben. A szteroid elhagyásához a kezelés előtti fenotípust kell figyelembe venni.

A kiemelt figyelmeztetés – más néven keretes vagy „fekete doboz” figyelmeztetés – a legkomolyabb figyelmeztetés, amit az Egyesült Államok gyógyszerhatósága (U.S. Food and Drug Administration, FDA) kiadhat.

A magnézium a szervezetben a negyedik legnagyobb menynyiségben előforduló ásványi anyag. Becslések szerint az amerikaiak 75%-a az étrenddel nem jut hozzá az ajánlott mennyiségű magnéziumhoz, ezért egyre több a magnéziumpótlás potenciális hatásosságát elemző vizsgálat.

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) a krónikus betegségekkel kapcsolatos morbiditás és mortalitás negyedik vezető oka a fejlett országokban, így az USA-ban is, ahol évente több mint 120 000 ember hal meg COPD-ben.